Bár egyelőre úgy néz ki, hogy a magyar feldolgozóipar viszonylag könnyen megússza a gazdasági válságot, az ágazaton belül különös jelentőségű autógyártást fokozott bizonytalanságok övezik. A járműipart Európában az Euro 6d környezetvédelmi norma idei bevezetése jókora áremelésre kényszerítette, a szabályok már körvonalazódó továbbszigorítása pedig könnyen lehet, hogy belsőégésű motorral szerelt (nem hibrid) gépkocsik eltűnéséhez vezet majd az új autók piacán. Eközben 2020 első 11 hónapjában mintegy negyedével kevesebb új személyautót állítottak forgalomba az unió területén – de a csökkenő vásárlási kedv hátterében az áremelkedés és a válságos gazdasági helyzet mellett az autózási szokások átalakulása is szerepet játszott.

 

Magyarországon jelenleg a BMW és a Mercedes függő beruházásainak sorsa miatt aggódhatunk a leginkább. A bajor autógyár a debreceni üzem építését 2018 nyarán jelentette be, és ekkor még 2023-as indulással számolt, idén májusban azonban az építkezés érdemi részének elhalasztásáról döntött. A néhány hónapja még a likviditását megóvni igyekvő BMW-ről aztán az őszre kiderült, hogy a leendő kelet-magyarországi üzemben a márka legújabb elektromos autói, illetve azok padlólemezei készülhetnek majd, méghozzá Oliver Zipse, a vállalat vezérigazgatójának bejelentése szerint 2025-től.

Az üzem sorsa tehát kevéssé lesz kitett a benzin- és dízelhajtású járművek visszaszorulásának, ugyanakkor még jó darabig eltart, mire megkezdődhet a termelés, ami némi bizonytalanságra ad okot. Erre ráerősít, hogy Zipse novemberi nyilatkozatához képest egy hónappal később  Szijjártó Péter is megerősítette, hogy a debreceni gyárnak kulcsszerepe lesz az elektromos BMW-k gyártásában, azonban Facebook-bejelentéséből már csak annyi derült ki, hogy minden készen áll a belső infrastruktúra, majd a gyár felépítéséhez,

de a külügyminiszter dátumokat nem közölt.

A beruházással kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a decemberi inflációs jelentésében meg sem említi a BMW debreceni gyárépítését a futó nagyberuházások között, noha a jegybank a 2018 szeptemberében készült elemzésben még jelentős gazdasági hatásokat várt a bajor autógyár projektjétől, méghozzá éppen 2020-tól kezdődően.

A Mercedes magyarországi üzemét is érintik az iparági változások (mellesleg érdemes felidézni, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár építésének 2008-as bejelentése és 2012-es megnyitása között a szintén válságos időszak ellenére mindössze négy év telt el). Jövő ősztől egy 36 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a teljesen elektromos kompakt EQB modell gyártása kezdődhet az alföldi városban, ami Christian Wolff gyárigazgató szerint egyértelműen arra utal, hogy a Mercedes elkötelezett a magyar üzem működtetése mellett. Ugyanakkor a tavaly májusban felfüggesztett, pénzben mérve mintegy tízszer

nagyobb léptékű beruházást jelentő gyárbővítésről már nem esett szó,

hiába szerepel az elvileg továbbra is a vállalat hosszú távú tervei között és pörgött maximális kapacitáson a meglévő egység az év elején.

elején.https://g7.hu/vallalat/20201229/meg-az-autoipari-jo-hirek-mogott-is-nagy-bizonytalansag-latszik/