– Dolgoztam. Van egy osztrák szállodácska, ahova bevettek társnak tizenhat évi síoktatói munka után. 2010-ben. Társtulajdonosként. A 2010 előtti jövedelmem egy részét betettem ide a válság után. Ilyenkor ott szoktam lenni. Azt, hogy 2010 előtti, tehát nem a Fidesz-időszak alatt szerzett jövedelemről van szó, külön hangsúlyoznám.

– Mert?

– Mert az Átlátszó egyik miskolci újságírója kérdezett erről. Válaszoltam neki tisztességgel, ő meg aztán leírta, hogy én is megszedtem magam a Fidesz-korszak alatt, pedig külön jeleztem, hogy a 2000 és 2010 közötti koncertszervezői munkám tette lehetővé ezt a befektetésemet. Azt is jeleztem, hogy mindig is csak résztulajdonom volt a síházban. Lakásra spóroltunk, de édesapám meggyőzött, hogy inkább tegyük bele a szállodába. Ma is albérletben lakom Budapesten. Ezeket – nyilván tendenciózusan – elfelejtette beleírni a cikkbe.

– Most akkor liberális sajtózni fogunk?

– Szó sincs róla. Amikor 2014-ben a Magyar Narancs a fizetésemről érdeklődött, ők korrektek voltak. Bár a miskolciak kitalálták, hogy nem adják ki, én mondtam, hogy ez butaság, miért ne mondanám meg? Az összeget még át is küldtem nekik. Ők pedig korrektül közölték. A valóságot, az igazat. Ennyi. Szóval nem általánosítanék. A korrektség morál és etika, nem politikai világlátás kérdése.

– Mindenesetre akkor azért lehet olyan nagy a szája, mert van másik láb, amin állhat. Miközben a Fidesznek kampányfőnökösködött, elemzőként már öt évvel ezelőtti könyvében is kritizálta az illiberalizmust.

– Mindig törekedtem arra, hogy a realitásérzékemet és a szakmai alapállásokat megőrizzem. Ha nem így tesz az ember, akkor belép a politika világába, politikai aktorrá változik. Én pedig nem vagyok politikai aktor.

– Miskolci kampányfőnökként ne lett volna politikai aktor?

– Kampányfőnökként nyilván fontos, leginkább stratégiai szerepe van az embernek, ám ezt többféleképpen lehet kezelni. Tekinthet magára politikai végrehajtóként, de felfoghatja feladatát szakmai alapon is. Én mindig az utóbbit választottam.

„Nem vagyok politikai aktor.” Fotó: Vörös Szabolcs