TÍZ OKOS KÖNYV, AMIRE A KARÁCSONYI UTALVÁNYT KÖLTHETED
A könyv a tökéletes ajándék, legalábbis akkor, ha nincs dedikálva – de persze akkor sem mindegy, hogy épp milyen könyvről van szó. 2020 nem kényeztette el az embert, de a járványügyi korlátozások közepette olvasni azért még csak lehetett, mi pedig kiválogattuk, hogy mit ajánlanánk jó szívvel a tavaly megjelent könyvekből.
Az év általános hangulata miatt az ember azt hinné, hogy túltengtek a koronavírusos könyvek, de ez szerencsére nem így történt. Igaz, mint kiderült, a sztoikus filozófusok népszerűbbek lettek, mint valaha, vagy legalábbis belátható időn belül.
Könyv bárkinek
Stephen Fry: Mítosz – Görög mitológia angol humorral
Könnyen lehet, hogy akad olyan ember, aki nem szereti Stephen Fry-t, de én még nem találkoztam ilyennel: ha máshonnan nem, hát a Fekete Viperából biztosan rémlik mindenkinek, de közben sikeres regényíró, műsorvezető és általános brit kulturális ikon. A magyarul talán kevésbé ismert QI házigazdája – a britek Vágó Istvánjaként a művelt ember megtestesítője – 2019-ben magyarul is megjelent kötetében, a Mítoszban a görög mitológiában tesz rendet. Szerencsére megfelelő komoly komolytalansággal kezeli a témát, ami már Szerb Antalnak is jól állt annak idején, csak már elcsépelt minden olyan komoly ismeretterjesztő munkát az övéihez hasonlítani, amit nem fosztottak meg minden szórakoztató tulajdonságától. A kötet előnye az olvasmányos hangvétel mellett egyrészt maga Stephen Fry, másrészt az, hogy átláthatóvá és szerethetővé teszi a mitológia enyhén naftalinszagú alakjainak viszonyrendszerét. Olvasása bármilyen életkorban ajánlott. A könyv valójában még 2019-ben jelent meg, de mi egyrészt 2020-ban írtunk róla, másrészt pedig egyszerűen disznóság lenne kihagyni, ha már jó könyvekről van szó.
(Stephen Fry: Mítosz – Görög mitológia angol humorral. Fordította: Kisantal Tamás, Kossuth Kiadó, 2019).
A memória nyomában
Hilde Østby – Ylva Østby : A titokzatos memória
A memória kellően megfoghatatlan ahhoz, hogy tulajdonképpen mindenkit érdekeljen: nagyon nehéz megfogni, hogy mi is lehet egy emlék, és az emberben azért él az a gyanú is, hogy ehhez nem feltétlenül elég rámutatni, hogy éppen milyen agyi aktivitás zajlik, amikor felidézünk valamit. Ennek a rejtélyes jelenségnek eredt a nyomába Hilde és Ylva Østby, az előbbi szépíróként, az utóbbi pedig agykutatóként, az eredmény pedig egy némileg zavarba ejtő, de kiváló könyv lett. Az első fejezeteknél kicsit különösnek tűnhet, hogy az egyik pillanatban egy pszichológiai kísérletről van szó, a következőben pedig tulajdonképpen tudományos anekdotákról, majd megint a hippokampuszról, de a könyv éppen emiatt ugyanolyan olvasmányos, mint egy regény. Számomra a tavalyi év ismeretterjesztő könyve, határozottan ajánlott, ráadásul még a borító is csinos.
(Hilde Østby, Ylva Østby: Titokzatos memória. Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, fordította: Domsa Zsófi)
Könyv kíváncsi gyerekeknek
Katharina von der Gathen – Anke Kuhl: Az állatok szerelmi élete
Az állatok szerelmi élete túlzás nélkül hiánypótló könyv, és nem feltétlenül csak kíváncsi gyerekeknek: a hivatalos ajánlás 12-től 102 éves korig lőtte be a célcsoportot. Ez nem csoda, valószínűleg a legtöbb potenciális olvasó nincs tisztában az erszényesmedvék vagy a sarlósfecskék szexuális szokásaival. Katherina von der Gathen szexuálpedagógus ezt a hiányt orvosolja, a könyv illusztrációit pedig a többszörös díjnyertes illusztrátor, Anke Kuhl készítette. Amiatt sem kell aggódni, hogy a kötet túl antropomorfizáló, obszcén vagy szakmaiatlan lenne, erről Győri Hanna fordító és Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa gondoskodott.
(Katharina von der Gathen – Anke Kuhl: Az állatok szerelmi élete. Kolibri Kiadó, Budapest, 2019, fordította: Győri Hanna, szaklektor: Merkl Ottó)
Minden világok legjobbika
A disztópiák általában nem valami viccesek: ezt unta meg Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző, amikor 2017-ben nekilátott a Qualityland megírásának. A kötet magyarul tavaly jelent meg, és már csak azért is ajánlott a túlfogyasztás korszakában, mert a történet középpontjában egy olyan holmi áll, amire tulajdonképpen a főhősnek semmi szüksége nincs, míg a világ ragaszkodik hozzá, hogy ő titokban egy rózsaszín delfines vibrátorra vágyik. Kling könyve olvasható viccként is, figyelmeztetésként is, Vonnegut és Douglas Adams kedvelőinek erősen javasolt, bár igaz, hogy azért nem ér fel sem a Börleszkhez, sem a Galaxis útikalauzhoz.
(Marc-Uwe Kling: Qualityland. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, fordította: Bartók Imre)
Képek és regények
George Orwell – Fido Nesti: 1984
A disztópiák közelében maradva akár a klasszikusokat is újra előszedhetjük: Orwell leghíresebb műve, az 1984 tavaly jelent meg képregényként is. Vidámabb ettől ugyan nem lett, de a műfajváltás meglepően jól működik, bár valójában a képregény inkább kiegészíti, mint pótolja az eredeti regényt – de az biztos, hogy nem rontja el. Nesti rajzai a retrórajongóknak is bejöhetnek, a könyv egyébként is szép, azoknak, akiknek annak idején például tetszett a Maus, szinte kötelező darab.
(George Orwell – Fido Nesti: 1984. Fordította: Szíjgyártó László, Helikon Kiadó, Budapest, 2020).
Harari képregényben
Ha Orwellről azt gondolja az ember, hogy nem igazán alkalmas a képregényes feldolgozásra, valószínűleg Yuval Noah Harari lenne az utolsó, akire a műfajjal kapcsolatban gondolna. Pedig ilyen is van: az ismeretterjesztő képregények az elmúlt évtizedekben lassan itthon is önálló műfajjá nőttek, látható, bár nem túl erős közönséggel. Az elmúlt évek szuperhős-boomja pedig nem is tett túl jót ennek a képregényszegmensnek. A több részesre tervezett Rajzolt történelem persze nem tud annyit átadni, mint a Sapiens, de nem is ez a célja, és a megcélzott korcsoporton kívül azoknak is ajánlott, akik már olvasták Harari nagyívű történeti munkáját.
(Yuval Noah Harari – David Vandermeulen – Daniel Casanave: Sapiens – Rajzolt történelem – Az emberiség születése. Animus Kiadó, Budapest, 2020, fordította: Torma Péter)
Hemingway és Hemingway
Michael Katakis: Ernest Hemingway – Egy élet emlékei
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger; Búcsú a fegyverektől
2019-ben jelent meg Hemingway rendhagyó életrajza, tavaly pedig elindult az életműsorozat ismételt kiadása, így 2020 minden kellemetlensége ellenére legalább az amerikai író rajongói jó évet zárhattak. Az életrajzban Michael Katakis, a kötet összeállítója rengeteg levél és fénykép alapján követi végig Hemingway történetét – amelyet az író javarészt saját maga is megírt, igaz, általában regényes formában. Aki szereti írók leveleit olvasgatni, és lelkes lesz, ha ezeket eredeti formájukban, javításokkal és áthúzásokkal együtt nézheti meg, a gazdag képanyagnak köszönhetően ezt is megteheti. Aki inkább maradna az ősforrásnál, az hallgathat az író feleségére is: a 21. Század Kiadó Az öreg halász és tengerrel, illetve a Búcsú a fegyverektől című regénnyel indította el az életműsorozatot.
(Michael Katakis: Ernest Hemingway – Egy élet emlékei (Európa, Budapest, 2019, fordította: Pék Zoltán)
(Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, ford.: Ottlik Géza; Búcsú a fegyverektől, ford.: Örkény István, 21. Század Kiadó, Budapest, 2020)
2020 legaktuálisabb könyve
Veszelszki Ágnes: Karanténszótár
A járvány miatt páratlan sebességgel születtek új szavak, ezeket gyűjtötte össze Veszelszki Ágnes nyelvész 2020 januárja és júniusa között. Az eredmény egy csinos, 84 oldalas kis kötet, amely összesen 400 szócikket tartalmaz. Nyelvészeknek, hobbinyelvészeknek és olyanoknak ajánljuk, akik egy szatyorban töltötték a 2020-as évet, de az biztos, hogy ha könyves mementót kellene állítani a járványnak, ez kihagyhatatlan lenne belőle. Vannak benne természetesen kevésbé széles körben elterjedt új szavak is, amelyekre még a világjárvány után is szükség lehet, ilyen például a kenyérszűz. Miközben az olyanok, mint az elgyőrfipalisodás, remélhetőleg legfeljebb némi nosztalgiát váltanak majd ki az olvasóból.
(Veszelszky Ágnes: Karanténszótár. Interkulturális kutatások KFT, Budapest, 2020)
A szunnyadó farkasnő
Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége
Elli H. Radinger hosszú időn keresztül ügyvédként praktizált, aztán harminc éve úgy döntött, hogy inkább farkasokkal foglalkozik, erről a harminc évről szól ez a könyv. A szerző javarészt a farkasok életéről és viselkedéséről ír, valamint az őket övező előítéletekről (Németországban is kialakult egy kisebb vad populáció, amitől Radinger szerint nincs ok félni), néhol viszont antropomorfizált erkölcsi leckéket és tanulságokat is összehoz az állatok életére alapozva – ezzel a könyv afféle jolly jokerként nem is egy, hanem mindjárt két célcsoportra is szert tesz. Mivel Magyarországon is előfordulnak olykor farkasok, azok a gyakorlati tudnivalók, amelyek alapján meg lehet állapítani, ha az állatok tanyát vertek a környéken, mindenképpen hasznosak, ahogy érdekes a hosszú évek megfigyelési tapasztalata is. Számunkra a belső farkasnő ébresztése a könyv elolvasása után sem szerepel a napi programok között, de ennek ellenére is értékes olvasmányról van szó.
(Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége – mire taníthatnak bennünket a vadon lakói? Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, ford.: Malyáta Eszter)
Túl a célokon
Farkas Attila Márton: Céljainkon túl
Tavaly jelent meg Farkas Attila Márton buddhista fenomenológiai kísérlete, amely a hétköznapi jelenségek vizsgálata alapján próbál eljutni azokhoz a tapasztalatokhoz, amelyeket végül buddhista filozófiaként lehet összefoglalni. A kísérlet alapkérdése a realitásérzet megbízhatósága, az idő múlásának változékonysága és a valóság törekvéseinkkel szembeni közegellenállása. Mivel itt javarészt metafizikáról van szó, a könyv nem nevezhető épp pihentető olvasmánynak, de nem spirituális turistáknak szánták: Farkas bemutatója távol áll az önsegítő könyvek világától, és nem egy jobb élethez szolgáló kalauzként kíván működni, hanem metafizikai-ironikus nyomozati anyagként, amelyben a nagy megoldások helyett inkább érdekes lehetőségek kaptak helyet.
(Farkas Attila Márton: Céljainkon túl. A Tan Kapuja, Budapest, 2020)