Nem ez volt a legegyszerűbb nyomozás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsaruk számára. A nyomozók az eltelt másfél hónap és a kezdeti információhiány ellenére szinte egyidejűleg találták meg az áldozatot és a tettest. Eltűnésből emberölés.
A zsaruk a szikár tények mögé is néznek, és felfigyelnek az apró részletekre. A nyomozók egy eltűnt asszonyról szóló bejelentésen elindulva oldottak meg másfél hónap távlatából egy emberölési ügyet.
– Eredetileg a lakóhely szerint illetékes Miskolci Rendőrkapitányság foglalkozott az eltűnési üggyel, amiről október 28-án jutottak információhoz a hatóságok – ismertette Azari-Vozár Viktória százados, (képünkön)a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának főnyomozója. – Egy felnőtt férfi tett bejelentést arról, hogy édesanyja ismeretlen helyre távozott, nagyjából egy hónapja nem tud kapcsolatba lépni vele. Az 52 éves nő eltűnése gyermeke szerint nem volt sem egyedi, sem meglepő momentum. Beszámolójából kiderült, hogy a mályi asszony gyakorta változtatta munkahelyét és tartózkodási helyét, mindennapjaiban szerepet kapott az alkohol, és időről időre férfiak is felbukkantak körülötte. Az elmondottak alapján fogalmazhatunk talán úgy, hogy a nő nagyjából kötöttségek nélkül, a stabilitásnak nem nagy jelentőséget tulajdonítva sodródott az élettel. A fiatalember számára az lett gyanússá, hogy anyja egy ideje telefonon sem elérhető, és SMS-ekre sem válaszol. Korábban erre azért nem volt példa, legalábbis nem ennyire huzamos ideig. Utolsó információja az volt édesanyjáról, hogy szeptember 28-án a volt élettársához készült Vattára, hogy összeszedje a férfinál maradt ruháit, egyéb holmijait.
A rendőrök felvették a kapcsolatot a 42 esztendős P. Sándor Istvánnal, azzal, aki utoljára láthatta az eltűnt nőt. Az asszony volt partnere nem is tagadta, hogy az asszony azon az estén nála járt, azonban erről úgy nyilatkozott: a nőért egy autó érkezett, amivel még este távozott a vattai házból. Vallomásait figyelve a miskolci zsarukban és a munkájukat szakirányítóként támogató megyei kollégáikban kezdett megfogalmazódni, körvonalazódni a gyanú.
– Többször kihallgattuk őt, egyes részletekre visszatérően rákérdeztünk, és megfigyeltük, hogy soha nem halljuk száz százalékban ugyanazt a történetet. Kisebb-nagyobb részleteken folyamatosan változtatott – mondta benyomásairól Azari-Vozár Viktória százados. – Szembesítettük őt vallomása számtalan ellentmondásával, és rákérdeztünk ennek okára. A férfi azzal magyarázta ezt, hogy össze van zavarodva, de érezhető volt, hogy rejteget valamit. Poligráfos vizsgálatnak vetettük alá, érezhette, hogy rövidesen le fog lepleződni, mert rosszullétet szimulálva a műszeres elemzés megszakítását kérte. A kihívott mentők semmiféle diagnosztizálható egészségügyi problémát nem tártak fel, P. Sándor István így ráébredt, hogy ezzel a hivatkozással nem tudja elodázni számonkérését. A vele foglalkozó rendőrök közt felismerte egyik kollégámat, akivel korábban már volt „közös ügyük”. Annyit kért, hogy neki tehessen vallomást. Legújabb változatában arról beszélt, hogy a szeptember 28-án nála járó asszony megbotlott a küszöbön, elesett, és nyakát törve holtan maradt a földön, amitől ő sokkos állapotba került. Beszámolója szerint, amint megbizonyosodott róla, hogy látogatójának nincs pulzusa, ijedtében rossz döntést hozott, és az éj leple alatt a hatóságok értesítése helyett a holttestet egy illegális szemétlerakóhoz vitte a vállán. Ott egyszerűen lerakta, és két kidobott ágymatraccal, limlomokkal lefedte. Vallomás alapján tetemkereső kutyával szálltunk ki a mondott helyszínre, és a városon kívüli erdősávnál rövid keresés után megtaláltuk a nő holttestét.
Az elsődleges orvos szakértői vizsgálat nem támasztotta alá egyértelműen a balesetet, a férfi elbotlásos verzióját, a holttesten arccsont- és bordatörés nyomait tárta fel. P. Sándor István ellen halált okozó testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást, a bíróság november 15-én elrendelte letartóztatását.