Magyarország nem áll jól légszennyezettség terén: bár globális összehasonlításban azt látjuk, hogy Indiában, Iránban vagy Pakisztánban a légszennyezettség összehasonlíthatatlanul nagyobb problémát jelent, mint sok afrikai nagyvárosban vagy Magyarországon, uniós szinten rossz mutatókkal rendelkezünk – mondta el az InfoRádiónak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
„Bulgária után rendre nálunk, Lengyelországban vagy Romániában halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt. Ezen belül látszik, hogy az ország két kritikus pontja az észak-magyarországi régió, ezen belül is a Sajó völgye és Miskolc, valamint Budapest: itt a legrosszabb a levegőminőség” – mondta a szakember.
Sok halálért felel
Mindennek meg is van az eredménye: évente 13 ezer magyar hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. Számos szív- és érrendszeri probléma, agyvérzés, trombózis kialakulásáért lehet felelős a légszennyezettség, emellett különböző légúti megbetegedések, a tüdőrákok és a krónikus obtruktív tüdőbetegség (COPD) 30-40 százalékáért a rossz levegő felel. Mindezek miatt Simon Gergely szerint
itthon, ráadásul számos kutatás rávilágított arra is, hogy sokkal halálosabb a koronavírus-járvány is azokon a területeken, ahol rossz a levegő.
Lezárások kellhetnek
A Greenpeace a helyzet javításának érdekében igyekszik együttműködni a fővárossal: több körben egyeztettek Budapest vezetésével, melynek során arra igyekeznek emlékeztetni a városvezetést, hogy számos nyugat-európai, sőt már kelet-európai város is úgy döntött, nem engedi behajtani a nagyon szennyező járműveket.
„Ennek az lett a következménye, hogy radikálisan nőtt régiónkban a használt dízelautók eladása. Épp ezért Budapest vezetésétől is hasonló intézkedéseket várunk, szeretnénk, hogy Budapestről is kezdjék el kitiltani a régi, szennyező járműveket” – mondta Simon Gergely. Hozzátette: ezt kérő petíciójukat 30 ezer ember írta alá.
Drasztikus lépések is működhetnek
A Városliget kapcsán azt mondta, jó trendnek tartja, ha különösen a közparkok belsejében korlátozzák a forgalmat.
„Tele van városi autópályákkal Budapest, miközben látszik, hogy azok a települések a legkedveltebbek és legélhetőbbek, amelyekben az emberek használhatják a várost, nem az autók”
– fogalmazott Simon Gergely.
Elmondása szerint egyébként nem ritka a drasztikus változtatások bevezetése: sok város vezet be behajtási díjat, tiltja ki a szennyező járműveket.
„Amszterdamban vagy Koppenhágában program van a parkolóhelyek megszüntetésére, Brüsszel pedig a közelmúltban jelentett be egységes, 30 kilométer/órás sebességhatárt, hogy a balesetek kevésbé legyenek halálosak, illetve kevésbé legyen kényelmes autóval közlekedni a városban” – foglalta össze.
No de egyelőre még ott tartunk, hogy a fogyatékos tahók, miután megrakták PET-palackkal a kazánt, előveszik a dízelt, kszédülnek vele Bánkútra agonizálni a maguk okozta dugóban.
Ha egy házba főleg megyeszékhelyen, nagyvárosban be van vezetve a gáz akkor mi indokolja hogy ott fával is fűtsenek. Vagy az egyik vagy a másik. Álljon sarkára a hatóság, mert ez a töketlenkedés többe kerül hosszútávon mint gondolnánk. Növekszenek a krónikus betegek a légszennyezettség miatt mint a szív és érrendszeri betegség, asztma.
„A berlini köztisztasági vállalat (BSR) évente 520ezer tonna kommunális
hulladékot éget el a ruhlebeni égetőben. Ez a Berlinben keletkező hulladék 58
százaléka. Az előállított 1,1 millió tonna gőz 80-85 százalékát a Vattenfall
szomszédos erőművének értékesítik, 60 ezer háztartás áramellátását biztosítva
ezzel. A hamuból 12 ezer tonna fémhulladékot nyernek vissza, és értékesítenek.
Ezáltal a hulladékbegyűjtés-égetés költségeit 5 százalékkal tudják csökkenteni.
A maradék 20% salakot útépítéshez, felhagyott szeméttelepek leterítésére
használják fel. Évente 11 ezer tonna port szűrnek ki a füstgázból, amelyet egy
délnémet veszélyeshulladék-telepre szállítanak. A kéményen távozó, tisztított
füstgáz szennyezése 50%-kal az előírt határérték alatt marad.A berlini hulladék további 42 százalékát, 380 ezer tonnát, két másik telepen, Pankowban és
Reinickendorfban kezelik.”
Más egy kontrollált égetőben ahol folyamatos szabályzás alatt van a hőmérséklet füstgáz visszavezetés, kémény füstjének kémiai, fizikai szűrése és más egy kertvárosban ha ugyanazt a szemetet égeted el.
Azt is értékelnénk ha a nem a HVG disqus-ról lopnád a kommenteket.
Meséld el F.Nagy Zsuzsika cementgyártás szakértőnek is a gumiabroncs adagolást.
Ide kerül Budapest szemete – 1000 fokos pokol a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben
Szerzők
2017. 03. 27. 16:02
Összecsomózzuk a műanyag zsákot, behajítjuk a közös kukába, majd nagy robajjal elnyeli a kukásautó – nagyjából itt el is veszítjük a kapcsolatot az általunk termelt háztartási hulladékkal. Pedig annak útja folytatódik, egyenesen Rákospalotára, ahol 35 éve égeti a szemetet a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HUHA), villamosenergiát és távhőt termelve. Megtekintettük, hogyan tüntetik el mindennapi életünk több ezer tonnás melléktermékét.
Sok kis konyhai szemetes sokra megy, hogy mennyire, arról következzen pár számadat. A magyar hulladéktermelés mennyisége 3 és 4 millió tonna között változik, amiből a főváros termése körülbelül 700 ezer tonna. (Ez kommunális, vagyis vegyes hulladék, amit nem szelektíven gyűjtünk.) Ennek közel 60%-a kerül a rákospalotai HUHA-ba, Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőművébe, ahol a pusztítással a közjót szolgálják: nem szimplán elégetik a szemetet, hanem termikusan hasznosítják, amivel egy kerületnyi lakos éves villamosenergia-ellátását és egy kisebb lakótelep távhőigényét elégítik ki.”
Mesélj hova kerül Miskolc szemete? ( Hejőpapi A projekt legnagyobb részberuházásaként megépült Hejőpapiban a mechanikai hulladék-előkezelő, amely Miskolc és a környék 36 településének éves szinten 53.000 tonna szemetét válogatják át újrahasznosításra, emellett energetikailag hasznosítható ún. RDF-terméket (Refuse Derived Fuel) is előállítanak majd.)
Az Europa Center területén lévő fás kazán is elég érdekes… Durván kátrányos füstöt okád ki magából (lásd a képen), mindezt a környezetvédelem jegyében…
Mindeközben Miskolcon most tervezik a főutat a lakótelepre terelni. Y – degeneráció.