• Az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a kórházban fekvő koronavírusos betegek száma.
• A covidos betegeket kezelő orvosok is érzik a terhelés csökkenését.
• Többen tudnak figyelni egy-egy betegre, olyasmire is van idejük, amire egy-két hónapja nem volt.
• Ez remélhetőleg javítja a túlélési esélyeket is.
• A halasztható ellátások visszaállításán még valószínűleg korai gondolkodni.
• Továbbra is nehezíti az orvosok munkáját, hogy a kórházak nem oszthatják meg egymással a járványadatokat, csak informálisan tudnak egymással kommunikálni.

A kórházi dolgozók is fellélegeztek az utóbbi hetekben, mióta egyre kevesebb koronavírusos fertőzöttet kell ellátniuk. „Októberben hirtelen és gyorsan durrant be, rengetegen jöttek. November végéig borzalom volt, teljes kapacitással mentünk” – mondta egy covidos betegeket ellátó, kisebb vidéki kórházban dolgozó orvos.

„Mostanra kikerültünk a darálóból. Ősszel jöttek-jöttek-jöttek folyamatosan a betegek, de csak akkor tudtuk felvenni őket, ha valaki meggyógyult vagy meghalt. Most már üres ágyaink is vannak, nem kell ezen agyalni.”

Novemberben szinte az ország összes kórházát bevonták a covidos betegek ellátásába, így valamelyest enyhült a terhelés. Így is megszokott volt, hogy egy-egy kórházban 50 új intenzív ágyat kellett kialakítani, miközben már a meglevő betegek mellett sem tudtak állandó jelenlétet biztosítani.

A december 8-i csúcson több mint nyolcezer fertőzöttet ápoltak a magyar kórházakban, nem számítva a covid-gyanús, szintén súlyos állapotú betegeket. Januárra ez a szám megközelítette az ötezret. (A covid-gyanús, szintén kórházban fekvő betegek nem szerepelnek a statisztikában.)

A csökkenés javítja az ellátás minőségét is, egyszerűen azért, mert az orvosoknak és ápolóknak egyre kevesebb betegre kell figyelniük. „Alaposabban át tudom nézni a kórtörténetüket, hogy mi történt velük a megelőző napokban. Ősszel tűzoltásszerűen zajlott az ellátás, öt percet tudtunk szánni arra, amire fél órát kellett volna. Csak daráltuk, daráltuk.”

A kórházi ápolást, különösen az intenzív ellátást igénylő covidos betegek számára kulcsfontosságú, van-e körülöttük elég szakember, időben észreveszik-e, ha romlik az állapotuk. Az Orvosi Kamara novemberi jelentése szerint akkoriban átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg jutott, miközben az ideális legfeljebb kettő lenne. Hivatalos statisztikát nem ismerünk, mert nem hozták nyilvánosságra.

Svéd Tamás, a Kamara titkára szerint mostanra felére-háromnegyedére csökkent ez az arányszám, ami remélhetőleg a túlélési esélyeket is javítja. Most már olyan beavatkozásokra is jut idő, amikre korábban nem. Érdemes például a betegeket időről időre hasra fordítani, és úgy lélegeztetni, ami több embert igénylő feladat, egyrészt azért, mert figyelni kell a rengeteg kanülre és csőre, másrészt mert a súlyos állapotú covidos betegek jelentős része túlsúlyos. „Ehhez sok embernek kell összegyűlnie, időt kell szánni a hasra fordításra, az ápolásra, majd néhány órával később a visszafordításra. Ezt nehéz volt megoldani, amíg mindenki csak rohant a betegek közt.”

Bár a hivatalos adatokat erről sem ismerjük, a Kamara információi alapján az intenzív osztályra került covidosok elég nagy arányban haltak meg az őszi csúcs idején. Svéd Tamás szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a személyzet alacsony létszáma és a nagy rohanás miatt nem mindig sikerült betartani a higiéniás szabályokat. „Nem volt meg a kellő mennyiségű kézmosás, fertőtlenítés, nem megfelelően nyúltak a kanülökhöz, csövekhez.” Ez egyenes út a kórházi fertőzések terjedéséhez.

Elvileg ezt is lehetne számszerűsíteni: az intenzív osztályokon rendszeresen vizsgálják, milyen baktériumok, gombák okozhatnak fertőzéseket. Svéd szerint, ha most is vettek mintákat, hosszú távon megállapítható lesz, mekkora szerepet játszottak a kórházi fertőzések a magas halálozási arányban. Más kérdés, hogy ha lesznek is ilyen adatok, nyilvánosságra hozzák-e.

„Mi szeretnénk, ha publikusak lennének. Eddig is azt mondtuk, hogy könnyebb hozzáférést kellene adni az adatokhoz.” Ebben nem történt változás az elmúlt hetekben.

Svéd szerint összességében úgy tűnik, javul a helyzet, de hátradőlni sincs okunk. Lassan látnunk kellene, ha a karácsonyi-szilveszteri időszak újabb fertőzéshullámot generált volna, de egy új vírusvariáns bármikor megváltoztathatja a helyzetet.

Az orvosok továbbra sem ismerik a kórházi járványadatokat, így alig van lehetőségük felmérni, milyen ellátási formák hatékonyak, és milyenek nem, mit érdemes átvenni, és mit nem. „A kórházak és orvosok közti kommunikáció továbbra is informális és alulról szervezett.”

Ezt megerősítette egy lapunknak nyilatkozó, fővárosi kórházban dolgozó orvos is. Azt mondta, hogy számos orvos különböző területről, az egyetemen tanultakat leszámítva nulla infektológiai háttérrel került covidos-osztályokra. Vannak ugyan általános minisztériumi ajánlások, de minden beteg más. Személyes kapcsolatokon keresztül tudják, hogy más kórházakban hogyan kezelnek betegeket, nincs erre kiépült, az információáramlást szolgáló csatorna, hiányzik a komoly szakmai felügyelet. „Alapvetően ez egy parizánharc, saját magunkat tanítjuk” – mondta. Mindenki igyekszik a legjobb tudása szerint dolgozni, így nem is annyira a betegellátásban érződik ez a probléma. De az orvosok számára lelkileg nagyon megterhelő, hogy folyamatosan olyan döntéseket kell hozni, ami mögött nincs nagy közös tapasztalat.

Ő is arról számolt be, hogy lassan javul a kórházban a helyzet, legalábbis a betegek száma csökkent ahhoz képest, hogy hosszú hetekig száz százalékos ágykihasználtság volt. Most nem kerül azonnal új beteg a megüresedett ágyra, 80-90 százalékon vannak. De az orvosok, ápolók létszáma továbbra is a minimálisan elég szinten van. Annyi változás azért van, hogy csökkent a fertőzés miatt kieső egészségügyisek száma, mert vagy túl vannak már a fertőzésen, vagy – legalábbis náluk – megkapták a védőoltást.

A védőoltásról azt mondta, hogy messze nem indult zökkenőmentesen, ők például – hiába kezelnek covidos betegeket – a legelső körből kimaradtak volna, úgy kellett kitaposni az oltást. Most úgy néz ki, hogy elengedték a prioritási listát, a kórházon belül szinte mindenki megkapja, az adminisztráción dolgozók is, a kivülről jelentkező egészségügyiseknek viszot várniuk kell. Az orvos attól tart, hogy ha ilyen lassan halad az oltóprogram, akkor hamarosan harmadik hullám jön. „Ha ideér az Angliában talált mutáció, azt meg fogjuk érezni” – mondta még kedden. Szerdán kiderült, hogy már itt van a brit mutáció.

Megnyúltak a várólisták

A kormány november elején döntött a halasztható ellátások felfüggesztéséről, amit a Kamara már szeptemberben is kért. Ez egyrészt azért volt fontos, hogy a felszabaduló orvosok és ápolók is átmehessenek a telítődő covid-osztályokra, másrészt azért, hogy megvédjék a nem koronás betegeket, akik egész más problémával mentek kórházba, majd elkapták a fertőzést.

Közben a sok elmaradt műtét miatt hosszúra nyúltak a várólisták, amit nagyon nehéz lesz ledolgozni. „Az egészségügyi rendszert a járvány előtt is maximálisan csúcsra járatták. Ennek kellene majd felszámolnia a várólistákat. Mintha egy autógyárat hónapokra leállítanának, majd ugyanazon a korábbi kapacitáson kellene behoznia a lemaradást. Nem lesz rá személyzet” – mondta a cikk elején idézett szakember.https://444.hu/2021/01/14/fellelegezhettek-a-covid-osztalyokon-de-hatradolni-nem-lehet