Véget vetnének az oligarchák hatalmának, továbbá bevonnák a méltányos közteherviselésbe a felső tízezret és a nagyvállalatokat. Többek között ezt ígérik az ellenzéki együttműködés pártjai, amelyek a kormányzás alapelveinek hat pontjával indították a 2021-es évet.

Az ellenzéki összefogás hat pontban rögzítette a közös kormányzás alapelveit

Az ellenzéki összefogás hat pontban rögzítette a közös kormányzás alapelveit

Hat párt, hat alapelv: Gyurcsánytól a Jobbikig, mindenki elfogadta a készülő ellenzéki kormányprogram sarokköveit.

Az ellenzéki pártok elnökei, társelnökei – Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Schmuck Erzsébet (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció) – fejtették ki, mit is értenek azon, hogy

  1. önmagával békében élő nemzetet,
  2. demokratikus jogállamot,
  3. jövőbe tekintő kormányzást,
  4. gondoskodó társadalmat,
  5. szolidáris, igazságos gazdaságot,
  6. és hazafias kormányt, európai Magyarországot szeretnének.

Az ellenzéki együttműködés pártjai már arról is döntöttek, hogy közös programalkotásba kezdenek, a bejelentett pontok pedig a későbbi kormányprogram sarokköveit képezik.

Véget fogunk vetni az oligarchák hatalmának, és leszámolunk a korrupcióval

– jelentette ki Fekete-Győr András. Szolidáris gazdaságról beszélt Kunhalmi Ágnes, aki azt mondta:

BE FOGJÁK VONNI A FELSŐ TÍZEZRET ÉS A NAGYVÁLLALATOKAT A MÉLTÁNYOS KÖZTEHERVISELÉSBE.

Az ellenzéki pártoktól többek között megkérdeztük:

  • Hogyan képzelik az oligarchákkal és a korrupcióval való leszámolást?
  • Ki számít oligarchának Magyarországon?
  • Tennének-e különbséget azok között, akik az Orbán-kormányok alatt szerezték vagyonukat, vagy 2010 előtt?
  • Mit kell azon érteni, hogy bevonnák a közteherviselésbe a „felső tízezret” és a nagyvállalatokat?
  • Ki számítható a „felső tízezerhez”?
  • Milyen adókat, milyen adózást tartanának szükségesnek?

Korábban az ellenzéki pártok külön-külön már fogalmaztak meg oligarchaellenes és a „gazdagok” megadóztatását célzó javaslatokat/kampányszlogeneket:

  • Az MSZP a 2018-as választás előtt „Fizessenek a gazdagok!” címmel hirdetett programot.
  • A Jobbik hasonló érzelmi húrokat pengetett meg a „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampánnyal, de azóta is rendre felbukkan a párt kommunikációjában a „Mészáros-adó” igénye.
  • Karácsony Gergely az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjeként oligarcha- és offshore-adót ígért a 2018-as kampányban, egy évvel később főpolgármester-jelöltként már „Tiborcz-adóval” kampányolt.
  • Az LMP és a Momentum azért aggódott 2020 tavaszán, hogy „oligarchák nyúlják le a Balatont”, utóbbi matricákkal és felfestéssel jelölte meg a NER-oligarchák balatoni érdekeltségeit.
  • A Demokratikus Koalíció 2020 áprilisában olyan törvényjavaslatot helyezett kilátásba, amelynek célja lett volna megakadályozni, hogy a NER-oligarchák állami vagy európai uniós válságkezelő támogatást kaphassanak.
  • A Párbeszéd szolidaritási járványadót vetett volna ki a felső tízezerre.

A pártok sajtóosztályai már egészen biztosan az ellenzéki együttműködés szellemében dolgoznak, ugyanazt küldték válaszként az Index által feltett kérdésekre:

A 2022-es kormányváltásért dolgozó ellenzéki pártok egy héttel ezelőtt a jövőbeli kormányzás sarokpontjait, alapelveit mutatták be; azt a hat pontot, amelynek teljesülése szükséges ahhoz, hogy együttes erővel helyreállítsák a demokráciát, a jogállamot, és elsöpörjék az autokratikus Orbán-rendszert. Ezen pontok megvalósításának részletes tartalmi kimunkálására a programalkotás során kerül sor. A részletekről ezért ma még korai lenne beszélni.

Ennél jóval bőbeszédűbb volt a napokban az ATV-nek Vadai Ágnes, a DK alelnöke, aki a tao felülvizsgálatáról azt mondta: a be nem fizetett adónak a költségvetésben a helye, és azt kell finanszírozni belőle, amire a leginkább szükség van. Vagyis oktatásra, egészségügyre, kultúrára és modernizációra kell költeni.

Az ATV érdeklődésére Fekete-Győr András arról beszélt, hogy a közteherviselés érdekében újabb adó bevezetését sem veti el. Hozzátette: bármelyik országban meg lehet adóztatni az ingatlanokat, a házakat, az úszómedencéket, a villákat és a palotákat.

A Momentum elnöke szerint be lehetne vezetni progresszív jövedelemadót is, amit a vagyonadó egy gyengébb verziójának tart. Arra is kitért, hogy a szerződéseket

utólag is felül lehet vizsgálni, és semmissé tenni, ha indokolt.

Fekete-György András azt mondta:

AZ AZ OLIGARCHA, AKI KÖZPÉNZBŐL GAZDAGODOTT MEG.

Jakab Péter szerint

HA HELYREÁLLÍTJÁK A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST, AKKOR A VAGYONELKOBZÁS LEHET A MEGFELELŐ ESZKÖZ.

Ha azonban ez valamiféle oknál fogva késlekedne, akkor egy Mészáros Lőrinc, vagy „a hozzá hasonlóan meggazdagodott oligarchák” esetében, egy 99 százalékos rendkívüli különadót is üdvözlendőnek tartana – tette hozzá a Jobbik elnöke.

Az Indexnek nyilatkozó Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke telefonon hangsúlyozta: később kerül kidolgozásra, hogy például milyen eszközökkel lehet visszaszorítani az oligarchákat. Egyetért Fekete-Győr András definíciójával, vagyis

AZ OLIGARCHÁK OLYAN SZEMÉLYEK, „AKIK KÖZPÉNZ KÖZELÉBE KERÜLTEK, ÉS MEGCSAPOLTÁK A KÖZÖS VAGYONUNKAT”.

A közteherviseléssel kapcsolatban azt mondta, a vagyonadó függetlenül attól, hogy ki számít oligarchának, nem áll távol az LMP-től. Kanász-Nagy Máté szintén elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi repertoárhoz képest drasztikusabb, új eszközöket vezessenek be a vagyonelemek visszaszerzésére, ha ezt indokolttá teszi egy átfogó felülvizsgálat.https://index.hu/belfold/2021/01/14/az_ellenzek_tervezi_hogyan_szamoljon_le_az_oligarchakkal/