http://https://www.youtube.com/watch?v=1fUNj4NorqwMiért érdemes kérdeznie, mielőtt beadná a nyugdíjigényét? 

Mert ha a válaszom nyomán akár csak ezer forinttal növelheti a megállapított nyugdíja összegét, akkor e csekély növekedés is az élete során több százezer forintnyi – hölgyek esetében akár még több –  plusz juttatást eredményezhet!

Változatlanul fontos információk özönét tartalmazza a hírlevelem első blokkjában indítható videóm:
mi változott és mi nem 2021-ben a nyugdíjrendszerben

Első 2021-es videómban összefoglaltam az idei leglényegesebb változásokat:

– a nyugdíjmegállapítást érintő kedvező változásokat (várhatóan akár 10%-kal magasabb idei valorizációs szorzók, nyugdíjjárulék-mentes időszakok beszámítása a szolgálati időbe a koronavírus járvány miatt különösen veszélyeztetett iparágak dolgozói esetén)

– a nyugdíjasokat érintő kedvező változásokat (nyugdíjemelés, 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdése, lehetséges nyugdíjprémium, méltányossági ellátások megállapíthatósági összeghatárának növekedése, rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés kereseti korlátozásának megszüntetése)

– azokat a 2021-ben is változatlan körülményeket, amelyek hatása kedvező (nem nő idén a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjigényléshez nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt, nem szigorodnak a Nők40 feltételei, a korábban megszerzett korkedvezmény időkorlát nélkül érvényesíthető, a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban szerzett kereset járulékmentes, a Nők40 mellett szerzett keresetekre nem vonatkozik kereseti korlátozás), és

– azokat a 2021-ben is változatlan körülményeket, amelyek hatása kedvezőtlen (változatlan a nyugdíjképlet, nem egyenesítették ki a nyugdíjskálát, a közszférában továbbra is szünetel a nyugdíj mindaddig, amíg a nyugdíjas közalkalmazotti és hasonló jellegű jogviszonya fennáll, a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét változatlanul 28.500 forint/hó értékben bebetonozták, emiatt a méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély összege 14. éve változatlanul alacsony összegekben állapítható csak meg).

Tízezreket érint idén is:
HOGYAN ÁLLAPÍTJÁK MEG A NYUGDÍJ ÖSSZEGÉT
2021-BEN?

A fontos részletekre is kiterjedő összefoglalót készítettem arról, hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2021-ben. Akit az idei nyugdíjmegállapítás közvetlenül – már vagy még – nem érint, annak is érdemes legalább az alábbi lényegi összefüggésekkel tisztában lennie. A nyugdíjszámítási eljárás lépései a következők:

1. A teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

2. Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjalapot képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell, majd

3. az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell, majd

4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2021-ben és a 2020-ban szerzett kereseteket), majd

5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd

6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya” átlagkeresetet,

7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó „életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,

8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált „életpálya” átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét…