Oltási útlevél: ki kaphat majd szabad utat?

A vitát valószínűleg ezen a héten csütörtökön legmagasabb szinten folytatják a tagállamok. Videokonferencia-csúcstalálkozót rendeznek ugyanis az állam- és kormányfők, egyetlen napirendi témával: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekkel, az oltási stratégiával és a korlátozások feloldásával összefüggő ügyekről.

Azonban van egy további kérdéskör: ha a vírus elleni oltás önkéntes, akkor lehet-e emberek között különbséget tenni aszerint, hogy rendelkezik-e oltással. Avagy milyen alapon lehet megtagadni például valakitől a repülőre való felszállást, egy koncerten való részvételt, ha tulajdonképpen nincs olyan szabály, amit az oltást megtagadó megszegett volna.

Nem volt zsúfolt az athéni tengerpart 2020. április 28-án.
Nem volt zsúfolt az athéni tengerpart 2020. április 28-án.

Akik eddig ezt a témát szóba hozták, egyöntetűen arról beszélnek, hogy csak akkor lehet ilyen tanúsítványt alkalmazni, ha már megtörtént a lakosság átoltása, vagyis egy ország – vagy az EU – polgárainak 60-70 százaléka védetté vált.

Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő, a parlament közlekedési és turisztikai bizottságának első alelnöke a Szabad Európa érdeklődésére elmondta, hogy a bizottságukban is szóba került ez a kérdés.

“Mindenképpen egységes, európai szabályozásra van szükség, nem pedig tagállamok saját megoldásaira” – hangsúlyozta Ujhelyi.

Hozzátette, az a gond, hogy akik azért utaznának, mert tanulnak vagy dolgoznak, általában az oltási sorrend végén vannak. Éppen ezért szerinte át kell gondolni azt, hogy előre vegyék azokat, akiknek a munka része az utazás, legyen az kamionsofőr, ösztöndíjas hallgató vagy külföldön dolgozó séf. A képviselő úgy véli, akik ebben a helyzetben vannak, indokoltan kerülhetnének előbbre az oltási sorrendben.

Bizonytalanságok Magyarország kapcsán

Két fontos, Magyarországot érintő szempontra is fel kell hívni a figyelmet. A magyar oltakozási kedv nagyon alacsony. Egy december első hetében készült KSH-felmérés adatai szerint mindössze a lakosság 14,9 százaléka élne a lehetőséggel, míg például Belgiumban ez az arány 60 százalék.

Vagyis a magyar átoltottság még igen távolinak tűnik, holott a második negyedévben a már engedélyezett és az addig jóváhagyást kapó gyártóktól már rendelkezésre fog állni annyi vakcina, hogy Magyarország ezt a célt teljesíthetné.

A másik kérdés, hogy mi történik azzal, aki nem az EU által jóváhagyott és engedélyezett oltást kapja. Például egy olyat, amiből Magyarország nagy mennyiséget kíván vásárolni Kínából. Félő, hogy egy ilyen oltás nem lesz alkalmas “vakcinaútlevél” kiváltására.