18+ Ezektől veszünk atomerőművet…

Tudjuk!
” egyedül a baloldal volt az, amely kommunista diktatúra bukása óta politikai okokból bántalmazott embereket. Már 1998-ban ott voltak a robbantások, de a politikai hátterű erőszakos cselekmények egészen pontosan 2002-ben jelentek meg, méghozzá a baloldali kormányok regnálása idején. Kezdődött Szász Károly megverésével. Folytatódott Berkecz Mária testüregi motozásával. A veszélyeztetett terhes meghurcolásával, majd az ennek következtében koraszülött kisbaba életének kockáztatásával, az irgalmatlan éjszakai házkutatással. Számos hasonló, fenyegetéssel, bántalmazással járó vidéki ügy – az akkor még valóban leuralt sajtó szerkezetének köszönhetően – alig jutott el a nyilvánossághoz. A Medgyessy-féle „árokbetemetés”, vagyis a mosolykorszaknak álcázott megfélemlítő kampány azonban kismiska volt ahhoz képest, amikor Gyurcsány begyújtotta a rakétákat 2006 őszén. Indokolatlanul bántalmazott, véresre vert járókelők, futószalagon letartóztatásba küldött fiatalok (valahogy a provokátorokból és hivatásos balhésokból álló kemény mag ezt elkerülte), szemkilövetés, gumilövedékek. Az SZDSZ részéről Kuncze Gábor gúnyolódása a bekötött fejű, sebesült Révész Máriuszon („Mártíriusz”).

Mindeközben értetlenkedés, vállrángatás fogadta az Index újságírójának – aki egy fecskeként nem csinált nyarat – Bodoky Tamásnak feltáró cikksorozatát, amely később, Túlkapások címmel könyvben is megjelent. Túlkapások? Nem, itt ez volt a cél – ahogyan a dobogókői összejövetel is bizonyította, meg a kitüntetések. Mondjuk, ahogyan Demszky Gábor Pro Urbe díjat adott Gergényi Péternek. Nem volt felzúdulás az Európai Unió testületeiben sem, pedig 2006 alighanem példa nélkül áll az uniós országok között.”