“Na és félreértések elkerülése végett, NEM VAGYOK FIDESZES. De hülye sem”
Ok. Akkor megpróbálom elmagyarázni.
Holnap úgy döntök, hogy bejelentem, hogy a munkáltatódnak nem kell kifizetni a hónap végén a fizudat -határozatlan ideig- , hiszen neked is ki kell venned a részed járványkezelésből. Eközben én tízszeres áron veszek a szükségesnél tízszer több lélegeztetőgépet, amit később ukrajnának stb adok ingyen, plusz megjutalmazom az államtitkáraimat egy havi plusz fizuval.Elloptam a pénzed?
de a 300 Ft-os vizitdíj miatt kitört a forradalom.
Ja, a vizitdíj, meg a kórházi széf, meg a hospinvest
Ha bérletem van minek vegyek még plusz menetjegyet?
Hülye voltál. Miért nem emelted meg a bérlet árát?
Amíg volt vizitdíj addig a sok nyugger otthon maradt mert nem az egészségügyi rendszert használta „siratófalnak”
Ja,ja.
Ócska xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Pontosan erre volt kitalálva a vizitdíj.Ma, ha maradt volna, sokkal kevesebb beteg fordulna enyhe covidos tünetekkel orvoshoz amennyiben fizetni kellene az, azóta inflációval emelt vizitdíjat.Magyarul jobb lenne a járványstatisztika.
Ha nagymamádnak kereke lett volna ő lett volna a villamos.
Igen, népszavazás volt a vizitdij ellen. Amikor a FIDESZ hatalomra került, megemelte az eü. hozzájárulást 1 %-al. Akkor 90 ezer volt a minimálbér. Mindenki, aki minimálbéren volt, lealább három vizitdijnak megfelelő összeggel fizetett többet, mint korábban. Ennyit a FIDESZről.
Könyv: Miért lettem antipatikus? (Molnár Lajos) – Librihttps://www.libri.hu › … › Magyar › Mindennapi politika
Könyv ára: 570 Ft, Miért lettem antipatikus? – Molnár Lajos, Egy egészségügyi miniszter feljegyzései, Őszintén az egészségügyi reformokról
„Könyvének első érdekes megállapítása alapján akár koronatanú is lehetne a költségvetési adatok meghamisítása miatt indított eljárásban egykori főnöke, Gyurcsány Ferenc ellen. Azt állítja ugyanis, hogy a valós számokat a 2006-os második forduló utáni napon „a győztes párt frakcióvezetője, Lendvai Ildikó, reggel nyolckor tudta meg a miniszterelnöktől. Őt kilenckor követte (a miniszterelnöknél, majd rosszullétben) a koalíciós partner pártelnöke, Kuncze.” Állításának igazolására egy jegyzőkönyvet idéz, amit az SZDSZ koalíciós delegációja rögzített néhány nappal később: „A Pénzügyminisztérium félrevezette a frakciókat, nem tárta fel a reális helyzetet.”
Hamar kiderült, hogy a legnagyobb elvonások az egészségügyben lesznek, Molnár Lajos megnyugtatta a szocialistákat, a reformhoz nem kell pénz, sőt megtakarításokkal jár majd.”
Napi hadova duma
Lassan azt kell számolni, hogy melyik országnak nem adtunk még!
Ukrajna különösen megérdemli!
A sokszoros drága feleslegesen beszerzésnek van felelőse???
Persze.Az origonál majd Jakab lesz,vagy Dobrev.Esetleg brüsszel.
Na majd ők elintézik ketten hogy a mocskos diktátorotok meg a kiskutyái feleljenek az adófizetők pénzének HŰTLEN KEZELÉSÉÉRT!!!!!
Nem parancsot teljesítettek! Nem , nem!
A saját pecsenyéjüket sütögették!
..poltmegbekaphatjamajd.szájernek..
Mottó:
Az aranyak csengése Őfenesége zsebében,
persze felülírja a matyarkodó büszkélkedést is
Túl azon, hogy megindult a kampány a mocsok EU ellen, aki mindig minden bajnak a forrása ártunk és qurmányunk hatalmas tudományos értékű felfedezést tett. Virológiai szempontból egyenértékűek a vakcinák zengi a kórus. Még egy elvben szakembert is találtak, aki a szekerüket tólja. Szlávik igaz hozzátette, hogy „a hatékonyság és az oltási reakciók szempontjából van különbség a védőoltások között”, de szerinte mindegyik biztonságos.
A derék Kásler NER-társ megolvasván a 10parancsolatot már egyértelműbben fogalmazott: fejezzük be a válogatást a vakcinák között, örüljünk, hogy ártunk és qurmányunk gondoskodik rólunk.
A kampányra persze – mint mindig – most is Őfenesége maga tette fel a koronát a „legutóbbi reggeli rádiós monológja”-ban. A péntek reggeli felolvasásában kifejtette, hogy „Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret.”! Azaz lényegében azt üzente a magyaroknak, hogy teljesen mindegy, milyen országban, milyen eljárással, milyen tudományos elvek szerint gyártottak egy oltóanyagot, az csak egy vakcina, amivel minél előbb be kell oldani a lakosság döntő hányadát. Aminek külön pikantériát ad, hogy a minap még büszkén verte a mellét, hogy mi magyarok mentettük meg a világot a vakcinánkkal!!!
Azért persze tudjuk, hogy ez a tökmindegy nem az ő attitűdjük, csak a parasztvakítás.
Ugyanis a vakcinák között meghatározó különbségek vannak – persze túl azok tudományos és virológiai különbözőségein túl -: míg az EU által jóváhagyott vakcinákon az alacsony ára és közös beszerzése okán nem lehet milliárdokat keresni és zsebre rakni!
Tudjuk! Átéltük már eü minisztereiteket. Vojnik elvtársnőt Az ájtatos manó feleségét, csernobilis Juditkát, szép a kökény gyógyszerkáosz Misit, a fegyverkovácsot, a kórházi széfest…
Csak Gerő olvtárs hálapénze maradt 1953-tól
Ennyit a parasztvakításról
Kicsit olvass utána amíg hülyeséget beszélsz. 1976-ig fizetős volt a Magyar EÜ ellátás, kivéve a munkásoknak, ők az szovjet rendszerből átvett szisztéma alapján kaptak „ingyenes” ellátást. Addig többinek fizetni kellett ki az EÜ rendszernek ki az orvosnak. Ezt a rossz beidegződést nem lehetett még kigyomlálni a mai napig Magyarországról.
Hol olvastad?
„Balázs Péter (2007) szerint az egészségügyben dolgozók számára világossá kell tenni mi a jogszerű s mi nem, és a szabályok be nem tartását büntetni kell! De ki dönti el, hogy mi a jogszerű? Hisz ahány tanulmányt olvasunk, annyi állásponttal találkozunk. Ádám György (1986) a hálapénz kutatás egyik úttörője így ír: A hálapénz nem adóztatható, mintahogyan a védelmi pénz, vagy vesztegetés útján szerzett vagyon sem… Ugyanerről a Hálapénz Bizottság: Ma Magyarországon a közfinanszírozott orvoslásban a hálapénz minden körülmények között jogellenes, elfogadása normaszegésnek minősül… (Balázs, 2000). Az Alkotmánybíróság határozata szerint azonban az Szja. tv. 1. számú melléletének 7.2. pontja jelenleg úgy rendelkezik, hogy „nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték.” A hálapénz adása és elfogadása tehát jogilag nem tiltott cselekmény, a hálapénz összege azonban nem mentes az adó alól, annak összege a személy jövedelmét növeli (Irodalomjegyzék, 10). Úgy gondolom, addig, amíg nem születik meg egy egyértelmű hivatalos álláspont, nehéz rendet rakni a zűrzavarban. Emellett szükség van arra is, hogy egy hosszú ideje beivódott gyakorlattal szakítsanak az emberek. Ehhez tudatosítani kellene a lakosságban, hogy a betegellátás nem az állam gondoskodása, hanem járulékfizetéssel szerzett jog. 4. IRODALOMJEGYZÉK 1. Ádám György (1986): Az orvosi hálapénz Magyarországon. Budapest Magvető kiadó 2. Balázs Péter (szerkesztő) (2000): Jelentés az orvosi hálapénzről. Helyzetelemzés és következtetések/Hálapénz Bizottság. Springer Orvosi Kiadó Kft. Budapest. 3. Balázs Péter (2007): Hálapénz… ha végre paradigmát váltanánk. Egészségügyi gazdasági szemle. 2007. 45. évf. 4. szám (november), 11-19. oldalak 4. Bognár Géza – Gál Róbert Iván – Kornai János (2000): Hálapénz a magyar egészségügyben Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. április (293–320. o.) 5. Fenyvesi Éva – Anduska Beatrix – Szeleczki Péter (2011): Egészségügy – paraszolvencia. Általános Vállalkozási Főiskola. 2011. április. Tudományos Közlemények. 115-134. oldalak. ISSN 1585-8960 6. Mihályi Péter (2004): A hálapénzről talán utoljára. Egészségügyi gazdasági szemle. 2004. 42. évf. különszám (május), 5-24. oldalak „
„A társadalombiztosítási jogosultságon alapuló egészségügyi kiadásokon felül az egészségügyi tárca 1,4 milliárd forintot fizetett ki a minden állampolgár által igénybe vehető egyéb egészségügyi szolgáltatásokra, így a közegészségügy, az anya- és
csecsemővédelem, a gondozóintézetek költségeire.
Másfelől viszont új technikai, szervezési módszerek kialakításával jelentősen tudták csökkenteni az adminisztratív költségeket. Az ügyviteli kiadások, amelyek 1945 előtt felemésztették a kiadások több mint 10 %-át, 1949-ben már csak az összkiadásnak 4,1 %-
át, 1964-ben mindössze 1 százalékát tették ki.A csökkenés oka az egységes ügyviteli
szervezet kialakítása, az ügyviteli feladatok egy részének üzemi kifizetőhelyekhez történt
kivitele volt.
A társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez szükséges bevételek 1964-ben:
▪ üzemektől származó járulékbevétel: 7,9 milliárd Ft (kiadások 47 %-a),
▪ dolgozók járulékbefizetései: 2,1 milliárd Ft (kiadások 12,5 %-a),
▪ állam hozzájárulása: 6,8 milliárd Ft (kiadások 40,5 %-a),
melyből látható, hogy a munkáltatók és a dolgozók együttes járulékbefizetései nem voltak
elégségesek a kiadások fedezésére, az államnak közvetlenül kellett viselnie a költségek
40,5 %-át.”
(Igazné Prónai Borbála
A kötelező társadalombiztosítás kialakulása,
fejlődése Magyarországon
Doktori (Ph.D) értekezés)