A lakossági, kisebb méretű napelemes rendszerek telepítésének piacán amúgy is óriási a forgalom mostanában, a megrendelők azonban még ennél is sokkal jobban megrohanhatják a kivitelezőket az év első felében. Június 30-án ugyanis lejár egy kedvező finanszírozási és elszámolási kombinációnak a határideje, vagyis csak azok élvezhetik ennek az együttes előnyeit, akik még időben lépnek.

A napelemes rendszerekre jelenleg igénybe lehet venni a lakásfelújításokhoz adott állami támogatást, amely ideális esetben akár a teljes költség 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint is lehet. Egy ettől független, de fontos lehetőség, hogy aki igénybe veszi ezt a támogatást, és még június 30-ig meg is építteti a rendszerét, az még választhatja a jelenleg jellemző elszámolási rendszert, az úgynevezett szaldóelszámolást.

A szaldó részleteiről ebben a cikkünkben írtunk korábban, de az ilyen szerződés lényege az, hogy a háztartás egy év alatt megtermel egy bizonyos mennyiségű elektromos áramot, ebből elhasznál valamennyit a saját céljaira, ám amikor többet termel, mint amennyit használ, akkor az elektromos hálózatba feltölti az áramot, amikor pedig többet használ, mint amennyit termel, akkor értelemszerűen a központi nagy hálózatból pótolja a szükségletét.

Szaldó elszámolásnál tehát a villanyóra oda-vissza pörög, attól függően, hogy a háztartás éppen feltölti vagy felhasználja az áramot. Nyilvánvaló, hogy nyáron a feltöltés aránya lehet nagyobb, télen pedig a “lehívásé”, ám ha jól méretezik a rendszert a háztartás igényeihez, akkor a kettő kiegyenlíti egymást, ezért éves szinten a villanyóra akár éppen nullát is mutathat. Ebben az esetben az éves leolvasáskor nincs fizetési kötelezettsége a háztartásnak, vagyis a napelemes rendszerrel ténylegesen kiváltotta a villanyszámláját (ha nem nullát mutat az óra, akkor természetesen be kell fizetni, vagy vissza lehet igényelni a különbözetet).

A szaldóelszámolás azonban egy uniós direktívának való megfelelés érdekében 2023 végén megszűnik Magyarországon (az addig megszerzett szaldós szerződések viszont utána is életben maradnak). A fent említett állami támogatásos rendszerben azonban csak idén júniusig lehet a szaldót választani. Így

aki a támogatást is szeretné megkapni, és a szaldóban is benne szeretne maradni, annak öt hónapja maradt arra, hogy a napelemes rendszerét megépítse.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az Applion csütörtöki webinár beszélgetésén azt mondta, a szabály egész pontosan az elektromos szolgáltatótól kapott végső engedély megszerzésére vonatkozik – ennek kell meglennie június 30-ig, hogy valaki élni tudjon a lehetőséggel.

Egy háztartási méretű napelemes rendszer építésekor alapesetben kétszer kell engedélyt kérni a helyi áramszolgáltatótól:

  • egyszer arra, hogy a telepítés megkezdődhessen,
  • másodszor pedig arra, hogy a felépített rendszert a hálózatba kapcsolva regisztrálják, “átvegyék”.

A határidő ez utóbbi megszerzésére vonatkozik, és a szolgáltatónak elvileg 60 napja van a megadására, de a tapasztalatok szerint hamarabb is el szokott készülni.

Kiss Ernő azt mondta, adataik szerint az átlagos magyar villamosenergia felhasználás évente és háztartásonként 2050 kilowattóra, ezt pedig egy 1,5 kW teljesítményű napelem rendszerrel nagyjából meg lehet termelni. Egy ilyen rendszer átlagos bruttó ára jelenleg 1,5 millió forint körül mozog, ami durván azt jelenti, hogy

egy átlagos felhasználó ideális esetben és 50 százalékos állami támogatással 700-800 ezer forintért elérheti, hogy ezentúl ne legyen villanyszámlája.

Az elnök szerint ez olyan lehetőség, amelyre biztosan nagyon sokan rá fognak mozdulni, így a szövetség mintegy 300 tagból álló kivitelező cégeinél az első fél évben nagy rohamot vár.

A szaldóelszámolás megszűnése (vagyis állami támogatással 2021. június 30, a nélkül 2023. december 31.) után az úgynevezett bruttó elszámolás jön, ám ennek még nincsenek kidolgozva a részletei. A lényege azonban az lesz, hogy lemérik a megtermelt, és hálózatba átadott energiamennyiséget, illetve külön lemérik a hálózatból vételezett áram mennyiségét, és a kettő különbözetét kell majd a háztartásnak kifizetnie.

A fő különbség tehát a szaldóhoz képest csak az, hogy a fel- és lefelé mérés elkülönül, és vélhetően eltérő díja lesz – vagyis a szolgáltató adott esetben nem feltétlenül annyiért fogja megvenni a termelt áramot, amennyiért eladja (visszaadja).

A jogszabályi előkészítő munkába bevont Kiss Ernő most azt mondta, mindenképpen olyan megoldáson dolgoznak, amely “legalábbis nem rosszabb”, mint a szaldó, és a jelenlegi javaslataik közül egyet említett: azt tartanák praktikusnak, ha a bruttó elszámolás is éves rendszerű lenne, azaz megmaradna a villanyórák leolvasásának és a különbözetek rendezésének éves üteme – mint ahogy azt tulajdonképpen sokan ma is a havi átalány rendszerében teszik.

Amint kiderült, a jogalkotó egyik legfontosabb szándéka a változtatásokkal az, hogy az elektromos áram legyen a háztartások fűtésének energiaforrása (nyilván a jelenleg domináns földgáz helyett). Ezt pedig azzal próbálják elérni, hogy az idei második félévtől életbe lépő szabályok szerint már csak “közel nulla” energiaigényű új lakásokat lehet építeni, és a “közel” azt jelenti, hogy 100 négyzetméter új épület energiafelhasználását 3-5 kW méretű napelemes rendszerrel, és az ehhez kapcsolt hőszivattyús fűtési rendszerekkel ki lehet elégíteni.

A villanyfűtés ösztönzését tehát nem a villanyradiátorokkal kell elképzelni, az eredmény azonban mégis a gáz arányának csökkenése lehet.

A jogalkotók 2030-ra 200 ezer ilyen háztartást szeretnének látni az országban, de Kiss Ernő szerint ennél jóval több lesz, mert sokan felismerik, hogy kis mértékű többletbefektetéssel hosszabb távon sokat spórolhatnak, és részben függetleníthetik magukat a rezsidíjaktól az ilyen megoldásokkal.https://g7.hu/elet/20210129/egy-fontos-hatarido-miatt-nagyon-sokan-fognak-napelemet-telepiteni-juniusig/