Az elme szó hallatán másra asszociál egy neurológus, és másra egy buddhista szerzetes. A neurológusok a mentális folyamatokat az agyban zajló folyamatok megfigyelésével próbálják megérteni. Ez tisztán biológia; nem foglalkozik olyan absztrakciókkal, mint a lélek, a megvilágosodás, a bölcsesség vagy az öntudat.

Noha az idegkutatók számtalan alkalommal és számos eszközzel vizsgálták az emberi agyban zajló folyamatokat, és egyre többet értenek meg ezek összefüggéseiből, még mindig nem tárták fel a neuronok és szinapszisok, vagyis az idegsejtek és kapcsolódási pontjaik akció-reakció viszonyrendszerét. Azt sem tudjuk, hogy a vizsgálható agyi folyamatok közül melyek felelnek a gondolkodásért, az öntudatért, az intuícióért és az intelligenciáért.

A 2500 éves múltra visszatekintő buddhizmus nem materialista szempontból vizsgálja az elmét. Bár nem tesz egyenlőségjelet az agy és az elme közé, szoros és kölcsönös összefüggést feltételez köztük. Ezt akár az AI-kutatásban is hasznosítani lehetne – legalábbis így látja Subodh Saxena mesterségesintelligencia-szakértő, aki szerint a mesterséges neurális hálózatok (artificial neural networks) és az agyban lezajló folyamatokat imitáló mélytanulás (deep learning) sokat meríthetne a buddhista tanításokból.

Nem Saxena az egyetlen, akinek eszébe jutott, hogy a buddhista filozófia tételei a mesterségesintelligencia-fejlesztésbe is átemelhetők. Egy korábbi cikkünkben megemlékeztünk Soraj Hongladarom, a bangkoki Chulalongkorn Egyetem filozófiaprofesszorának javaslatáról, ami szerint a mesterséges intelligenciákra vonatkozó etikai irányelvek megalkotásakor érdemes lenne figyelembe venni egyes buddhista elveket: például az együttérzést, az elszámoltathatóságot, a mások iránti elkötelezettséget és az önfejlesztést. https://qubit.hu/2021/02/02/megvilagosodik-vajon-a-mesterseges-intelligencia-ha-megtanitjuk-neki-a-buddhizmus-alapelveit