Németországban vádat emeltek a stutthofi koncentrációs tábor parancsnokának titkárnője ellen. 95 éves…

95 éves, és azt állítja, nem tudta, hogy ilyen sok embert öltek meg a gázkamrákban.

 

Tízezer gyilkosságban és gyilkossági kísérletben való bűnrészesség miatt emelt vádat az ügyészség Németországban egy 95 éves nő ellen, aki a mai Lengyelország északi részén, Gdansktól nem messze található Stutthof koncentrációs tábor parancsnokának titkárnője volt 1943 áprilisától 1945 augusztusáig. Ez volt az első, Németországon kívül létrehozott koncentrációs tábor, ahol becslések szerint több mint 60 ezren haltak meg.Az ügyészség öt éven át nyomozott, az Egyesült Államokban és Izraelben is hallgattak meg áldozatokat. Ha befogadják az indítványt, akkor Irmgrad F. ügyét a fiatalkorúak bírósága fogja tárgyalni, mert az események idején 21 évnél fiatalabb volt. Emiatt valószínűleg a büntetése is enyhébb lesz.

A stutthofi koncentrációs tábor bejárata 2008-ban.Fotó: Philipp P Egli / Wikimedia Commons – CC BY 3.0

Az áldozatokat képviselő ügyvéd szerint ez mérföldkő az igazságszolgáltatás történetében, hiszen a pusztítást koordináló bürokrácia egyik fogaskerekéről van szó. Az ügyészség szerint a nő elismerte, hogy tudomása volt egyes gyilkosságokról, de állítása szerint nem tudta, mennyi embert öltek meg a gázkamrákban. Azt mondta, az irodája ablaka a táboron kívülre nézett, hogy minél kevesebb információja legyen.

A New York Times által idézett brit történész, Rachel Century azt mondta, az Irmgrad F.-hez hasonló titkárnők többsége tudott a zsidók üldözéséről, és egy részük a gyilkosságokról is. De nem mindenkit avattak be egyformán.

Az egykori titkárnő tavaly azt nyilatkozta, 1957-ben tanúként hallgatták ki a tábor parancsnokának tárgyalásán. Paul Werner Hoppe a hatvanas években elhagyhatta a börtönt, 1974-ben halt meg.

Fotó: 14:45 Jack Bushyhead hadnagy az I század végrehajtó tisztje, géppuskából tüzet nyit a falnál felsorakoztatott foglyokra. Bushyhead tisztavérű csiroki indián volt, aki a háborút társai szerint személyes ügynek tekintette. Számára a németek és különösen az SS-tagjai olyanok voltak, mint azok az amerikaiak, akik a XIX században megtizedelték, és rezervátumba kényszerítették a népét.  Mások is tüzet nyitnak. A lelőtt foglyok száma itt sem ismert pontosan, egyes források szerint elérte a 346-ot. A helyszínen készült fotón mintegy 60 holttest látható, de ez csak a fal egy részét mutatja. Buechner hadnagy pár perccel később érkezik a helyszínrehttps://lemil.blog.hu/2012/11/16/a_bosszuallok_dachau_felszabaditasa