Van olyan megyénkben élő, akinek a 13. századig sikerült megtalálni az őseit – Kis József
A megyében folyó munkáról Kis Józsefet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatóját kérdeztük.
Amikor megemlítettük neki, hogy a hetedik generációig jutott a családunk vissza, azt mondta, ez nem véletlen, a legtöbb embernek eddig sikerül, épp ez az oka, hogy programjuk neve: Hetedíziglen. 2019-ben indult a projekt, és fő célja a családfakutatás népszerűsítése mellett az, hogy segítséget nyújtson a kutatásban, magyarázta a szakember. Tartanak foglalkozásokat felnőtteknek, ez általában kezdő tanfolyamot jelent, ahol megtanulják, milyen lépések vezetnek a célig: a kiterjedt családfáig, vagy akár egy könyv elkészítéséig a család történetéről. A haladóknak már főleg egyéni kérdéseik vannak, nekik az egyéni konzultáció lehetőségét biztosítják.
– Sajnos a járványhelyzet miatt csak két tanfolyamot tudtunk megtartani, de az egyéni konzultációs lehetőség továbbra is adott – mondta Kiss József. Megtudtuk, ezek ingyenesek, mint ahogy a levéltári kutatás is.
A szakember hangsúlyozta, van Facebook-oldaluk, diákoknak is tartottak előadásokat, és kiadványokat is készítettek külön-külön gyerekeknek és felnőtteknek, oktatóvideójuk pedig bemutatja, milyen lépéseket kell tenni addig, míg el lehet indulni a levéltárba.
Mindemellett fontos, hogy többirányú digitalizálási program indult el a Magyar Nemzeti Levéltárban a kassai levéltárral együttműködve, ez abaúji és zempléni egyházi anyakönyvi kivonatok digitalizálását jelenti.
– Csak tavaly több tízezer oldalt digitalizáltunk, idén is folytatjuk, ez elsősorban a határ környékére vonatkozó egyházi anyakönyveket jelenti – mondja Kis József. A következő években ez felgyorsul, és sokkal szélesebb területekre terjed ki. Emellett adatbázis-készítésre is hangsúlyt helyez a Hetedíziglen projekt. A megyében egyébként már 2012 óta készítenek adatbázisokat egyházi, de leginkább polgári anyakönyvekről: így már nem kell több tízezernyi adatot átböngésznie a kutatónak, néhány kattintás is elég. Korábban Borsodra és Abaújra vonatkozott ez a munka, tavaly 210 ezer bejegyzésről készítettek mutatót, polgári anyakönyveknél lassacskán elérik az egymilliót. Ezek segítségével hatékonyabban lehet a családfakutatást elvégezni.
S hogy hogyan kezdjünk hozzá?
– Nézzünk körül otthon, beszéljünk a rokonokkal, próbáljunk meg összegyűjteni minél több adatot a családról, és amikor minden információ megvan, akkor érdemes elkezdeni böngészni az iratokat a levéltárban.
A hozzánk legközelebb eső levéltárban ma már el tudjuk érni az 1895 előtti információkat, mert az egyházak anyakönyveinek másodpéldányait be kellett adni a levéltárakba. Ezek az intézmény belső hálózatán belül elérhetőek az egész országra vonatkozóan – bármerre szörfözhetünk az országos adatokban. Az 1895 utáni időszakkal kapcsolatban a területileg illetékes megyei levéltárat érdemes felkeresni, mert csak ott, helyben érhetőek el a dokumentumok. Az más kérdés, hogy a sok háború, árvíz, tűzvész miatt előfordul, hogy egy-egy anyakönyv hiányzik.
boon.hu