Megjelentek a milliós nyugdíjak is. Kettészakadt a nyugdíjasok tábora, 2022-re még tovább nő a különbség

Látványosan megugrott azok tábora, akik havi 200, illetve 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak – derül ki a KSH adatsorából. Az alacsonyabb nyugdíjúak száma eközben mérséklődött valamelyest, de még mindig több mint félmillióan voltak, akiknek havi 100 ezer forintnál kevesebbel kellett beérniük – írja a 24.hu.

Az új nyugdíjstatisztika alapján érzékelhetően nőtt az átlag feletti nyugdíjat kapók száma az utóbbi négy évben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte meg az adatokat a KSH-tól: ezek szerint 2020. január 1-én összesen 2 millió 53 ezer 600 saját jogú öregségi nyugdíjas volt, közülük havi kétszázezer forint feletti nyugdíjat több mint 315 ezren kaptak – több mint másfélszer annyian, mint négy éve – olvasható a portálon.

A nyugdíjak megállapításánál kiderült, kik lesznek a legnagyobb bajban

 

A friss adatok alapján 300 ezer forint feletti saját jogú öregségi nyugdíjat pedig több mint 54,4 ezren kaptak tavaly január elsején, háromszor annyian, mint 2017 első napján. Összességében az látszik, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíjasok száma négy év alatt 269 ezer fővel csökkent, közben 277 ezerrel nőtt a 120 ezer forint feletti nyugdíjasok száma.

Az átlagnyugdíj a MÁK adatai szerint 142 114 forint volt tavaly januárban. A most kapott adatok alapján több mint 1,2 millió idősnek, vagyis a saját jogú öregségi nyugdíjasok több mint a felének folyósítottak havi 140 ezer forintnál kevesebbet.

Némi elmozdulás tapasztalható, 2017-hez képest – amikor 123 725 forint volt az átlagnyugdíj -, összességében 235 ezerrel csökkent az átlag alatti nyugdíjasok száma. A 120-140 ezer forint közötti nyugdíjasok aránya akkor még 71 százalékos volt, 2020-ban ugyanebbe a juttatási sávba a nyugdíjasok 59 százaléka esett.

Ezért lehetnek egyre magasabbak az új nyugdíjak

Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyszerű a jelenleség magyarázata: lassú generációváltás zajlik. Az utóbbi években tapasztalt két számjegyű bérnövekedéstől nem függetlenül, az új nyugdíjak összegének átlagát a valorizáció magyar módszere húzza fel. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok, akiknek jellemzően kis nyugdíjuk van a régi megállapítási szabályok miatt, meghalnak.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A nyugdíjba vonulás évének tehát meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában. Ha valaki ugyanolyan életpálya után 2020-ban igényelte a nyugdíját, annak 40 százalékkal magasabb lehet az ellátása, mint annak, aki 2016-ban igényelte a nyugdíját – hozott konkrét példát a szakértő.

De nem csak emiatt nőttek jelentősen az újonnan megállapított ellátások egy ideje. A másik ok, hogy 2012-ben eltörölték a járulék- és a nyugdíjplafont, így nincs akadálya annak, hogy a magas keresetűek magas nyugdíjat is kapjanak. Mivel nyugdíjplafon nincs, egy ideje már megjelentek a milliós nyugdíjak is, azonban hogy hány ember örülhetett ilyen magas ellátásnak, az a kapott adatokból nem derült ki.