Az alábbiakban a lehető legegyszerűbben összefoglalom a legfontosabb szabályokat, amelyek 2021-ben meghatározzák az idén nyugdíjba vonulók nyugdíjának összegét.

Nyugdíjkorhatár

Idén a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1956. második félévében született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit 2021-ben teljesítő hölgyek igényelhetik az öregségi nyugdíjukat.

Természetesen azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket idén, akik annak feltételeit már az előző években teljesítették.

Nyugdíjképlet

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is!) változatlanul két tényezőtől függ:

– az elismert szolgálati időtől, és

– a számított havi nettó „életpálya” átlagkereset összegétől.

Azért célszerű „életpálya” átlagkeresetnek hívni ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjék az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával. Nagyon sokan kérdezték már tőlem, hogy ugye a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük xx%-a körül alakul majd? A válasz: nem, a szó hétköznapi értelmében vett utolsó havi – vagy az utolsó évi, az utolsó 5 évi, az utolsó 10 évi – nettó átlagkeresetükből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíjuk összege.

Idei nyugdíjmegállapítás esetén az életpálya átlagkereset számítása során már az 1988-2021 közötti időszak, azaz 33 év keresetét kell figyelembe venni.

A  nyugdíj induló összegének számítási képlete (a nyugdíjképlet) megtévesztően egyszerű:

– a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval

meg kell szorozni

– a számított havi nettó „életpálya” átlagkereset összegét.

Az összefoglalóm végén a mellékletben megtalálja az aktuális nyugdíjszorzókat.

A nettó havi „életpálya” átlagkereset számítása

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak, amelyet naptári napokban kell mérni — elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: keresetek) havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel.

Nyugdíjalapot képező kereset

Nyugdíjalapot képező kereset az, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy jogszabály ez alól mentességet biztosított. Ez utóbbira példa az a rendelkezés, amely a koronavírus-járvány miatt különösen veszélyeztetett ágazatokban dolgozók szolgálati idejét biztosítja azokra a veszélyhelyzet alatti időtartamokra, amikor mentesültek a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alól.

Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.

Ebből következően viszont ha az érintett személy 1997. január 1. előtt a főfoglalkozásában teljes munkaidőben dolgozott, akkor a mellékfoglalkozásból származó keresetét nem lehet figyelembe venni. Vagyis az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti (illetőleg szükség szerint az 1988. január 1-je előtti) keresetek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért keresetet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel azonos időre járó baleseti járadékot kell keresetként figyelembe venni.

1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet (és 1997-ben a keresettel azonos időre járó baleseti járadékot) kell figyelembe venni a havi életpálya átlagkereset meghatározása során, vagyis a főfoglalkozás mellett a mellékfoglalkozás(ok)ban szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetek is beszámítanak.

Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News
alapító-főszerkesztő

Fotó: Ők mennek most nyugdíjba