Miskolci hóhányók…Az igaziak

„Tél Tábornok” a „Szibéria igazi lehelete” megérkezett. Szibériából áttörve az Urál hegységet végigszaladva az Orosz síkságon áttörve a Kárpátokat „tört” be a hideg a kárpát medencébe és valószínűleg lejut a Balkán félsziget középső részéig is a hideg. Ilyen extrém telek a jövőben akár több is lehet. Mi lehet a jelenség hátterében? Pontosan nem tudni viszont részleteiben elemezni lehet az egyre bonyolult rendszereket amik összefüggésben vannak egymással a jeges tenger a messzi északon az idei télen a tél kezdeti időszakában nehezen fagyott be késleltetve a visszafagyást más ütemben haladt az idei télen. A nagy térségi légköri helyzet a sós víz fokozott beáramlása a jeges tengerben fent a messzi északon az eleinte jégmentes vízfelszín melegedése pozitív visszacsatolási mechanizmusok amelyek segítették a visszafagyást késleltetni a sarkkörön túli levegő jó pár fokkal magasabb volt ez a poláris futóáramlásokat gyengíti ez pedig extrémebb kilengésekhez vezethet és „hideg betörésekhez”. Majd „enyhébb periódusokra” váltva aztán ismét hidegre. Attól függően annak függvényében is ,hogy a jeges tenger jégborítottsága éppen hogyan változik évente. Tehát a jövőben inkább a szélsőségek növekednek szélsőségesen enyhe idők csapnak majd át szélsőséges hidegben. A poláris futóáramlatok és a magas légköri áramlatok és a jeges tenger fagyási mechanizmusai azok bonyolult együtthatói hatással vannak az időjárásra is mint bonyolult összefüggéseiben. A légköri futóáramlat egy „keskeny csík” a felső légkörben ahol nagy sebességgel áramlik a szél hol északi hol pedig déli irányban ettől függően hol hideget hol meleget zúdítva rá egy térségre viszont az északi jeges tenger ha tél elején csak kevésbé fagy be vagy akár nagyon befagy mind kihatással van az időjárásra de ha csak gyengén fagy be a jeges tenger és a futóáramlatok is hatással vannak gyengülnek akkor a melegebb levegő nem délre indul bármilyen furcsa is hanem északabbra a hidegebb levegő pedig ellentétes irányban ebben az esetben irányt váltva délre zúdul be szinte „leszakadva” a hideg északról és délre tör magának utat elárasztva Európát és az USA-t. Nyáron a meleg levegő Afrikából egyre távolabb „szökik fel” tódul fel jut fel Skandináviáig annak déli vagy akár középső részéig is bizonyos esetekben. Télen a hideg pedig Szibériából és Skandináviából egyre délebre zúdul be „tör utat” akár a Balkán félsziget déli részéig is lejutva bizonyos esetekben. Szélsőséges időjárások egyre gyakoribbak lehetnek és a hirtelen változások. Nem hiába a közmondás is „szélsőséges időjárás”. De manapság egyre gyakrabban tapasztaljuk 2 hétig szokatlanul enyhe az idő, rá két hétre pedig az ellenkezőjébe csap át szélsőségesen hideg. Kiegyensúlyozott átlagos hőmérsékletek ami régen volt megszokott ,hogy amikor nyár volt akkor nyár volt amikor tél akkor pedig tél. Átmeneti évszakok mint a tavasz vagy az ősz amik fontos évszakok szinte a jövőben nem is lesz időjárásilag csak két évszakos időjárás lesz vagy nagyon meleg száraz nyár vagy nagyon hideg tél szinte jószerivel. Maga a nap is egyfajta hibernációs időszakba léphet egyes elemzések szerint kevesebb napfolt keletkezik a nap felszínén így kevesebb energiát napsugárzást bocsát(hat) a földfelszín felé szoláris minimum vagy maunder minimumnak is nevezik. Nyilván ezt emberi léptekkel hirtelen nem lehet tapasztalni viszont időjárási kilengésekben szélsőségek gyakoribbá válásában már igen ami időjárást tapasztalunk napjainkban. Leszakadó jégsapkák is ahogy a sós óceánokban beérkezve feloldódnak a jeges víz a sós óceánban az is befolyásolja az időjárási rendszereket, napfoltok, is futóáramlatok is, sőt hold, nap, föld tömegvonzása is befolyásolja a tengereket is ezáltal beleszól az időjárásban is dagály áradás majd az apály süllyedés tenger szintjének ismétlődő változásai is tehát egy nagyon bonyolult összefüggős dolog egy nagy rendszer működése ami mindezekkel összefüggésben van minden egymásra hatással amik alakítják az időjárást és annak egyre bonyolultabb hatásait összefüggéseiben. Szélsőségek gyakorisága erősebben változik hol hőmérsékleti maximum rekordok hol hőmérsékleti minimumrekordokat produkál az időjárás. 2 c os átlaghőmérséklet emelkedés is befolyásolja az időjárást ugyanis ha nő a hőmérséklet az óceánokban és tengerekben ezáltal nagyobb a párolgás így több felhő keletkezik a több felhő több csapadékot eredményez a több csapadékos felhősávok ciklonokat generálnak mediterrán ciklonokat olyanokat amelyek előoldalán páradús nedves enyhe levegő áramlik a hátoldalán pedig északról a sarkvidékekről vagy Szibéria felől szinte „leszakítja” a hideg légtömegeket (télen) és a páradús nedves levegő találkozva a sarki fagyos levegővel kemény teleket okozhat „összecsapva” egymással a hideg és a meleg áramlatok. De az is megfigyelhető, hogy a hideg télen szibériából sokkal távolabbi térségbe jut el sokkal messzebb lejut délebre is balkán félsziget középső részéig. Nyáron pedig a meleg afrikai eredetű levegő sokkal messzebb feltódul feljut akár Skandinávia déli vagy akár középső részéig is.