| Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot – többek között – a Sajó völgyében lévő PM 10 levegő szennyezettség miatt! Jaj de nagyon hiányzik a cementgyár elindítása ugye! |
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Az estem megall. Ki volt a miskolci tirvenyszeki biro?
Ki kell tiltani a térségből a közlekedést, a lakossági fűtést, az ipart
A fényszennyezés és a zajártalom is növekszik.
Csak az ország piacának van létjogosultsága
Csak ilyen hülye kis országok, mint Ausztria, Svájc hisznek a sok kis
cementgyár, mészgyár koncepcióban
Nem kell rájuk figyelni! Szegények. Agyilag is. ????
Már megint ausztriára hivatkozol?Hányszor nyomkodjam bele az orrod a hazugságaidba?
Kiröhöglek.
A szemétégetőművek a város közepén, a cementgyárak a város szélén vannak.
Kereskedni sem szabad sem gipsszel, sem cementtel, sem mésszel, mert az zaj- és porártalom
Svájcban, Ausztriában még olyan helyeken is van cementgyár, mint Miskolctapolca. Voltál bennük? Segítek.
11 cementgyár Ausztria
https://www.cemnet.com/global-cement-report/country/austria
6 cementgyár Svájc
https://www.cemnet.com/global-cement-report/country/switzerland
10 cementgyár Belgium
https://www.cemnet.com/global-cement-report/country/belgium
Ezek nagyon-nagy és szegény országok
Az EU elítélte?
Akkor sikeresen lobbiztatok.
A szálló por már a Tokaji Borvidék-et is tönkretette.???
„Az egészségre ártalmasak a magyar asztali borok – ez jelent meg több külföldi internetes portálon. A cikkek a brit Kingston Egyetem kutatására hivatkoznak. A kutatók 15 ország borait hasonlították össze, és arra jutottak, hogy az általuk vizsgált magyar borokban túl sok a nehézfém. „
Lényegtelen.
Tudod olvasni, aztán tett egy összehasonlítást a 250 európai cementgyárral
és széttárta a kezét.
„A határozat levegőtisztaság-védelmi szempontból leszögezte, hogy az I. r. alperesi beavatkozó az I. klinkerkemencén átalakításokat hajt végre, a tüzeléstől a véggázkezelésig bezárólag. Mind az alacsony NOx kibocsátású égő, mind az alternatív tüzelőanyagok alkalmazása kedvezőbb NOx kibocsátást eredményez az alacsony porkibocsátás folyamatos biztosítása során. A II.
klinkerkemencénél 2003-ban megtörtént az elektrofilter átépítése zsákos portalanítóra, az átépítésre kerülő I. klinkerkemence és a II. klinkerkemence esetében is a füstgáz a zsákos portalanítóra érkezik és a portalanítás után a kéményen át távozik a légtérbe, a zsákos szűrőben összegyűjtött filterport a termelési folyamatokba vezetik vissza. A nitrogén-oxid vegyületek kibocsátásának csökkentésére ún. SNCR szelektív nem-katalitikus technológiát alkalmaznak, mellyel a NOx
kibocsátás határérték alatt tartható. Megállapításra került továbbá, hogy a cementgyártás során minimális a kéndioxid kibocsátás ezért nem tervezik olyan technológia bevezetését, amely a kéndioxidot csökkentené. „
Most olvasom, hogy 13 hektáron Gyulán helikopter-alkatrész gyárat épít az Airbus és mellette 2500 méteres repteret.
Veresnek és Simonnak, Mokrainak meg a többi haverjuknak jobban kéne lobbizni.
Kriza ideje alatt hány helikopter alkatrész gyár épült?A repülőeret is csak eladni tudtátok balf@szok.
Mennyit akartatok a MÍNUSZ 36-ból?
Ki alkotta meg a moratóriumot? Kriza?
Előbb tájékozódj , aztán gyere vissza Klementinával.
Ja hogy akkor csak kamu volt a „lobbierő” duma.Értjük.
Gyorsan eladtátok krizáékkal a repülőteret, aztán pár hónap múlva csöbör!!! repülőtérfejlesztési programot jelentett be. Nooooooormális?
Ki ,milyen indokkal hirdetett moratóriumot. Erről beszélj!
Semmit nem adtak el. Nagy párt a fidesz. Vita volt/van/lesz
„Eszerint a kormány szeretné, ha minden nagyobb hazai város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, így támogatnák a repülőterek építését.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára akkor arra kérte az érintett városokat, készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket, vagy a már létezőket adják át a minisztériumnak. Mint most kiderült, ez megtörtént, de még nem tudni, hová is szeretné Miskolc a repülőteret.
A válasz ugyanis nem is olyan egyszerű. Régóta húzódik az ügy: a sportcélokat szolgáló miskolci repülőtér kapcsán még az előző városvezetés döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg működtetésére a Borsodi Aero Klubbal kötött szerződést.Az indok az volt, hogy a repülőtér területét mint fontos fejlesztési területet hozzácsatolják a város szomszédos ipari parkjához. Az is elhangzott, hogy befektetők részéről komoly az érdeklődés a terület iránt. Arról is szó volt, hogy – bár nem önkormányzati hatáskör – a város segít jobb adottságú telket találni a repülőtérnek. A jelenlegi reptér egyébként körbeépítettsége miatt egyre kevésbé tölti be a szerepét.Nemrégiben azonban Csöbör Katalin országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, ő maga a jelenlegi repülőtér fejlesztése mellett foglal állást, mert egy új repülőtér kialakítása valahol a városon kívül horribilis összegbe kerülne. Szerinte amennyiben a terület két gazdája, Miskolc és Szirmabesenyő is rábólint, a kormányhoz fordul segítségért, járuljon hozzá egy üzleti jellegű repülőtér kialakításához.”
Bár ki lelkesedik, szerintem a cementgyárnak annyi!
Hál Istennek!
Minek ide cementpolimer gyártás?
Az is csak egy szalagmunka, a régióban
Minek ide Miskolcra műszaki egyetem? Debrecen dinamikus.
„MGM – magyar csapágy
A New MGM Co. Ltd. korábban a Daewoo Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt. az MGM illetve MGM RADAX néven ismert hazai csapágyak gyártója.
1950 – ben Diósdon létrejött a „Csapágyjavító Nemzeti Vállalat”
1952 – „Gördülőcsapágygyár” alapítása Debrecenben elsősorban golyóscsapágyak gyártására: Márkanév: „GD”.
1952 – A „Csapágyjavító Nemzeti Vállalat” helyén a „Diósdi Csapágygyár” megalapítása kifejezetten kúpgörgős csapágyak előállítása céljából. Márkanév: „DCS”
1963 – A „Magyar Gördülőcsapágy Művek” létrehozása a fenti vállalatok összevonásával, debreceni központtal, „MGM Radax” márkanévvel.
1973 – tól 1979-ig a vállalat egészére kiterjedő rekonstrukciót hajtanak végre mindkét telephelyen, a termékek korszerűsítése, a termékválaszték bővítése, a termelés mennyiségének növelése és a hatékonyság javítása céljából.
1993 – ban a vállalat átalakul állami tulajdonú részvénytársasággá, majd 1996 – ban privatizálja a DAEWOO corp.. Egyidejűleg a márkajel „DAEWOO MGM”-re változik.
2001 – a vállalat legújabbkori racionalizálásának kezdete a minőség javítása és a hatékonyság növelése érdekében. Ennek során a fő tevékenységek Diósdra koncentrálódnak, s a vállalatvezetés is Diósdra települ.
2003 – júliustól a vállalat fő részvényese a Hanwha Machinery Co./Korea. 2004 – a tulajdonosi szerkezetváltozás miatt a cég márkajele „MGM Co. Ltd. „-re változik. Továbbá egy teljesen új logó kerül bevezetésre.
2007 – júniustól a diósdi telephely eladásra kerül, fő részvényese a RULMENTI S.A. és török részvényesek csoportja. A tulajdonosok és a székhely változás miatt a cég új nevet kap: „New MGM Co. Ltd.”
Minek ide Miskolcra műszaki egyetem? Debrecen dinamikus.
„MGM – magyar csapágy
A New MGM Co. Ltd. korábban a Daewoo Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt. az MGM illetve MGM RADAX néven ismert hazai csapágyak gyártója.
1950 – ben Diósdon létrejött a „Csapágyjavító Nemzeti Vállalat”
1952 – „Gördülőcsapágygyár” alapítása Debrecenben elsősorban golyóscsapágyak gyártására: Márkanév: „GD”.
1952 – A „Csapágyjavító Nemzeti Vállalat” helyén a „Diósdi Csapágygyár” megalapítása kifejezetten kúpgörgős csapágyak előállítása céljából. Márkanév: „DCS”
1963 – A „Magyar Gördülőcsapágy Művek” létrehozása a fenti vállalatok összevonásával, debreceni központtal, „MGM Radax” márkanévvel.
1973 – tól 1979-ig a vállalat egészére kiterjedő rekonstrukciót hajtanak végre mindkét telephelyen, a termékek korszerűsítése, a termékválaszték bővítése, a termelés mennyiségének növelése és a hatékonyság javítása céljából.
1993 – ban a vállalat átalakul állami tulajdonú részvénytársasággá, majd 1996 – ban privatizálja a DAEWOO corp.. Egyidejűleg a márkajel „DAEWOO MGM”-re változik.
2001 – a vállalat legújabbkori racionalizálásának kezdete a minőség javítása és a hatékonyság növelése érdekében. Ennek során a fő tevékenységek Diósdra koncentrálódnak, s a vállalatvezetés is Diósdra települ.
2003 – júliustól a vállalat fő részvényese a Hanwha Machinery Co./Korea. 2004 – a tulajdonosi szerkezetváltozás miatt a cég márkajele „MGM Co. Ltd. „-re változik. Továbbá egy teljesen új logó kerül bevezetésre.
2007 – júniustól a diósdi telephely eladásra kerül, fő részvényese a RULMENTI S.A. és török részvényesek csoportja. A tulajdonosok és a székhely változás miatt a cég új nevet kap: „New MGM Co. Ltd.”