Papíron Magyarország is elkötelezett, hogy csökkentse a túlságosan magas és halálos légszennyezettséget, azonban a valóságban ez nem történt meg. Az Európai Unió Bírósága ezért kötelezettségszegési eljárásban elítélte az országot, de vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?

Több mint tíz éve húzódó eljárás után ítélte el 2021 febuárjában az Európai Unió Bírósága Magyarországot, amiért az ország nem teljesítette a szállópor (PM10) részecskékre vonatkozó napi határértéket az ország teljes területén, valamint hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Melyek az ítélet legfontosabb következményei és mit tehetünk a légszennyezettség ellen?
  • Egy ország vállalása még nem jelenti a légszennyezettség automatikus csökkentését és az ítéletnek a jövőbeli, erre az ítéletre alapozott légszennyezettséggel kapcsolatos hazai perek miatt lehet jelentősége.
  • A légszennyező anyagok magyarországi kibocsátási leltáraiban ráadásul nem számolnak az illegális lakossági égetésekből származó kibocsátásokkal.
  • A legtöbb szennyező forrás csökkentése egyszerre szolgál klíma- és egészségvédelmi célokat, a nulla kibocsátású energiatermeléssel és közlekedéssel így kettős haszon érhető el.
  • Magyarországon egy német civil szerveződés által világszerte elterjesztett készülékek száma jelentősen nőtt az elmúlt két évben, jelenleg 180 fölött van a számuk: ezek használata azért is fontos, mert akár utcáról utcára nagyot változik a légszennyezettség.
  • Az Unió gyakorlatából azt láthatjuk, hogy inkább kompromisszumokra, a vonakodó tagállamok meggyőzésére és nem megbüntetésükre törekszik, és erre költségvetési ösztönzőket is használ.
  • Az EU célja tehát a magyarországi döntéshozók rábírása a légszennyezettség csökkentésére, amelynek költségeit részben fedező forrásokat is biztosít, nem pedig a magyar emberek büntetése.
  • A Bizottság akár rendszeres bírságot is kérhet, és végső soron kérnie kell Magyarországra. A kevesebb szennyezéssel egyúttal annyi gazdasági, egészségi kiadást takaríthatunk meg, amely messze felülmúlja az intézkedések költségeit.

Az uniós jog minden tagállamra nézve kötelező, és az Unió legrégebbi hivatalos intézménye, az Európai Unió Bírósága hivatott annak biztosítására, hogy ez adott esetben kikényszeríthető kötelezettség legyen. Ez a bíróság jogvédelmet biztosít minden uniós, így magyar állampolgár számára: bármely peres ügyünkben hivatkozhatunk akár közvetlenül is az uniós jogra, és az eljáró magyar bíró fordul ilyenkor közvetlenül az Unió bíróságához az előzetes döntéshozatali eljárás során. Magyarország alperesi helyzete miatt az eljárás hivatalos nyelve a magyar volt, így az ítélet teljes szövege magyarul elérhető a Bíróság honlapján. Ennek a jövőbeli, erre az ítéletre alapozott légszennyezettséggel kapcsolatos hazai perek miatt lehet jelentősége.

Papíron elfogadjuk, hogy veszélyes, a gyakorlatban alig teszünk valamit ellene

Évente mintegy 13 000 ember idő előtti halála köthető Magyarországon a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Egy friss jelentés szerint az egészségkárosodás miatti rövidebb életkilátás és rosszabb életminőség évente több mint 600 000 forintos kárt jelent egy magyarországi átlagos városi lakosra vetítve.

A légszennyező anyagok magyarországi kibocsátási leltáraiban (PM10 csökkentési program; OMSZ + EMEP CEIP) nem számolnak az illegális lakossági égetésekből származó kibocsátásokkal, az éghajlat- és levegőminőségi terveket így ezek figyelembevétele nélkül alkotják. Mivel ezek az égetések széles körben elterjedtek, a valós helyzet bemutatásakor ezeket is számításba kell venni. Az ítéletben megjelölt légszennyezés csökkentésére konkrét intézkedésekre lenne szükség. Ilyen kivitelezhető és hatékony intézkedésre példa az avarégetés tiltására vonatkozó magyar szabályozás, ami azonban továbbra is viták kereszttüzében áll, és hatékony végrehajtását a kormány a járványhelyzetre hivatkozva felfüggesztette.

© MTI / Szigetváry Zsolt

Csökkent a légszennyezettség, de távolról sem eleget

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as jelentése szerint Magyarországon 2009-2018 között mérsékelten, kevesebb, mint 10 százalékkal csökkent a PM2.5 miatt idő előtti halálozás. Ez elmarad a 20-30 százalékos európai átlagos csökkenéstől. Az Európai Unió januári Tiszta levegő vonatkozású kitekintése 2030-ra optimizmusra adhatna okot: a 2000-res évhez képest a főbb szennyező anyagok 10-70 százalék között csökkentek, és amennyiben a tagállamok a nemzeti kibocsátások csökkentésére vonatkozó irányelvben (NEC) önként vállalt kötelezettségeiket teljesítik, az ott kitűzött célok elérhetőek 2030-ra. Ez az optimizmus azonban csak látszólagos.

Egyrészt jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok helyzete között, másrészt pont a jelen ítélet az ékes példa, hogy a vállalás még nem jelenti a légszennyezettség automatikus csökkentését. Illúzió azt hinni, hogy nincs szükség több erőfeszítésre a koronavírus által felgyorsított klímavédelmi vállalások, különösen az Európai Zöld megállapodás, illetve a 2030-ra vállalt minimum 55 százalékos üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó uniós vállalás tükrében.https://hvg.hu/zhvg/20210222_eu_birosag_legszennyezettseg_zvhvg