A héten megkezdik az oltást a kínai Sinopharm vakcinájával is Magyarországon. Az OGYÉI tájékoztatói alapján mutatjuk be, hogy milyen eredményeket értek el eddig a 60 év felettiek esetében, ugyanis Magyarországon velük kezdődik a kínai vakcina használata.

Szerdától két hét alatt több mint 465 ezer koronavírus elleni oltás beadására van lehetőség, ez több, mint amennyi embert eddig összesen beoltottak – közölte az oltási munkacsoport vezetője múlt hétvégén a közmédiával. György István kiemelte: a háziorvosok 275 ezer adag Sinopharm- és AstraZeneca-vakcinát kapnak. A Sinopharmmal (kínai vakcina) korcsoporti korlátozás nélkül a krónikus betegeket, utóbbival a 18-59 éves krónikus betegeket oltják.

Az AstraZeneca oltóanyagot azért kapja meg a legtöbb országban a 60 év alatti korosztály, mert hivatalosan nem tesztelték egyelőre annyira jelentős számú idős páciensen, mint pl. a Pfizer vakcináját. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által megadott engedély szerint azonban az AstraZeneca oltását a 60 év felettiek is megkaphatják. A Sinopharm nem rendelkezik EU-s engedéllyel, de Magyarország engedélyezte.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján megjelent a Sinopharm tájékoztatója. Azt írják, hogy a III. fázisú klinikai vizsgálatok adatai alapján ez a készítmény meghatározott védőhatással bír a 18–59 éves népességnél. A 60 éves vagy annál idősebb népesség aránya alacsony volt a klinikai vizsgálatokban (0,63%).

A 60 éves vagy idősebbek arányát a későbbiekben, a klinikai vizsgálatok során növelni fogják annak érdekében, hogy közvetlen bizonyítékot nyerjenek az ebben az életkori csoportban kifejtett védőhatásra

– írja az OGYÉI.

A klinikai vizsgálatok rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy a készítmény alkalmazását követően a neutralizáló antitestek egy bizonyos szintje a 60. életévüket betöltött népességnél is jelen volt. „A készítmény alkalmazása előtt figyelembe kell venni a 60 éves vagy annál idősebbek egészségi állapotát és a vírusfertőzés súlyos szövődményeinek való kitettségük kockázatát annak érdekében, hogy értékelni lehessen, szükséges-e a készítmény alkalmazása” – írja az OGYÉI.

Az OGYÉI egy másik, orvosoknak szánt anyaga szerint a Kínán kívül végzett III. fázisú klinikai vizsgálatba összesen 45000, 18 éves vagy annál idősebb vizsgálati alanyt terveztek bevonni. 2020. október 31-ig, az időközi kiértékelésig, 14312 vizsgálati alanynak adtak be legalább egyszer egy adagot a készítményből, akik közül 12088 (84,46%) volt férfi és 2224 (15,54%) volt nő, valamint 14209 vizsgálati alany volt 18-59 éves kor közötti (99,28%) és 103-an voltak 60 évesek vagy annál idősebbek (0,72%). Azt írják, hogy eddig nincsen arra utaló jel, hogy a készítmény biztonságossága a 60 éves vagy annál idősebb populációra vonatkozóan nagyobb kockázatot jelentene.

Nem értem, hogy az AstraZeneca esetében miért nem volt elég több mint 1000 idős páciens tesztelése, hogy alkalmazzuk az idősek esetében, ha a kínait elméletileg kevesebb páciensre tesztelték a nagymintás vizsgálatokon, mégis oltani kezdünk vele

– mondta a Portfolio-nak egy név nélkül nyilatkozó víruskutató.

Később az OGYÉI anyaga úgy fogalmaz a vakcina hatásosságára vonatkozó eredmények bemutatásánál, hogy a Kínán kívül végzett III. fázisú vizsgálatban a vakcina hatásosságának időközi értékelésébe bevonható 60 évnél idősebb személyek aránya 0,63%, erre a korcsoportra vonatkozóan a súlyos COVID-19-fertőzéssel szembeni védőhatás még nem megbecsülhető. A rendelkezésre álló adatok szerint a neutralizáló antitestek szintje a 60 évnél idősebb személyekben alacsonyabb, mint a 18–59 évesekben.

Ez azért is nagyon kellemetlen, mert a mutánsokkal szemben még gyengébb lehet a védőhatása a vakcinának. Magasnak kellene lennie a neutralizáló antitesteknek, hogy védjenek a mutáciokkal szemben is

– mondta a virológus a korábbi tapasztalatokra hivatkozva. Szerinte olyan vakcinával kell oltani az időseket, amelyeknél esetükben magas a neutralizáló antitestek aránya, hogy az egyre inkább Magyarországon is terjedő mutánsokkal szemben is védettebbek legyenek.