Csak ülök a kanapén és szétszakad a fejem, 1 hete megàllás nélkül figyelem a hìreket, mi következik, mi várhatò. Se éjjelem se nappalom.
15 éve diplomàztam orvosként és választottam a gyermeksebészetet. Sokan ìgy ismernek zöldben.
25 évesen elfogadtam, hogy rendben van az, hogy a barátaim minden hétvégén horgàsznak, tùráznak, utaznak, mìg én havi 10et ügyeltem. És akkor még nem járt az ügyeleti pihenőnap.
Emlékszem az első fizetésemre, amire vki csak annyit mondott jobb napomom megkeresem.
Az első nyáron, büdöslábù gyakornokként nem én vettem ki szabadságot, hanem 2×1 hetet aludhattam hullaként, amikor jutott.
6 év szakképzés alatt extra motivált voltam, imádtam amit csináltam. 2009ben 3 hònap alatt az OBSIban lettem az aki ma vagyok, ùgy h a szeptikus korteremben éltem és laktam, minden percemet ott töltöttem és lettem Gyermektraumatològus.
2012ben leszakvizsgáztam és lettem a magam ura, felfelé ìvelt minden. Nyertem fiatal gyermeksebészek fòrumát, és traumásokét is. Nagy jövőt jòsoltak Nekem.
Jövőt! Amit már nem látok: fáradt vagyok, csalòdott, kiégett és dühös!
Az állami egészségügy belülről fal fel, addikciò nélkül nehezen viselhető. Kinek a nők, kinek az alkohol vagy drog, nekem a sport.
Ha belőlem sikerült 15 év alatt a motiváciòt kiölni, akkor Biztosan nem csak Bennem van a baj.
24 òrám maradt egy méltatlan pòkerpartyban elfogadni azt, hogy továbbra is fogoly legyek. Nem, nem a pénzzel van bajom, sokkal inkább az elvekkel!
Azzal h egy 60as években felùjìtott műtőben dolgozom, ami 2. vilaghaborus filmben diszlet lehetne, ha nincs a
Fuss a szegedi Gyermeksebészetért!
kezdemenyezes az osztalyra es az ambulanciara NEM jutott vna semmi!!!, és hogy 15 éve hallgatom, hogy majd 1x jobb lesz!
Most jobb lehetne, de erre belekeverik a politikát, a szakdolgozòkat semmibe veszik, és ùgy magyarosan megoldjuk „okosba”
Betegeim vannak, és szüleik, akikkel mindig emberséges tudtam maradni a problémák ellenére, és nem tudom mi lesz ha nem ìrom alá az ùj szerződést! Ha nemmel döntök, h nézek a szemükbe?
De van egy családom, Ők mindennél fontosabbak, és nem akarok koràn halni, mint az átlag orvos.
24 òrám maradt…
A kép hajnal 3 kor, két műtét közötti betegcserénél készült. Én vagyok a képen, aki 10percet alszik, hogy észnél legyen a következő életmentő műtétre…
Sokat szoktam fényképeztetni magamat alvás közben.
J9 kis önsajnálatos írás.Mert egy pék is írhatott volna hasonlót.De még sorolhatnám a szakmákat.
Sok dolog van amit rendőrésszel tolvajoknak is meg lehet valósítani, de a szétlopott egészségügy rendbetétele nem az.
Ide vezetett a fideszes kezdeményezésű népszavazás. Elmehetnének végre pihenni…