Ahogy a polgármester korábban többször is megfogalmazta: a jelenleg rendelkezésre álló forráslehetőségek figyelembevételével, csak a reálisan tervezhető bevételekkel számolva állították össze a rendkívül feszes, de felelősségteljes költségvetési rendelettervezetet. A negyedéves korrekcióknál persze még változhatnak a számok, annak függvényében, hogy a kormány kompenzálja-e a város bevételkieséseit, vagy sem.
Az idei költségvetés összeállításánál a legfontosabb alapelv a felelősségteljes gazdálkodás és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása volt.
A város legmeghatározóbb bevételi forrásait továbbra is az önkormányzat úgynevezett közhatalmi bevételei, például a helyi adók és egyes szolgáltatási díjak, illetve az önkormányzatot a központi költségvetésből megillető támogatások jelentik.
A 2021-es költségvetés adóbevételeinek tervezése során elsődleges szempontként kellett figyelembe venni a 2020-ban kialakult járványhelyzet negatív gazdasági hatásait és azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az önkormányzatok gazdálkodását érintették. A kieső bevételek alapvetően meghatározzák a költségvetés lehetőségeit és jelentősen befolyásolják a város üzemeltetésének kereteit, illetve a város által a lakosság számára biztosított közszolgáltatási feladatok ellátását is.
A kieső bevételek és az állami támogatások elmaradása miatt 2021-ben a korábbi évekhez képest az egyes területekre kevesebb forrás jut majd.
Kiemelt figyelem a városüzemeltetésnek
A büdzsé egyik legfontosabb pontja idén is a városüzemeltetés, azonban a koronavírus miatti központi intézkedések – melyek érintik a parkolással, az ingatlangazdálkodással, illetve a közösségi közlekedéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat is – az erre a célra betervezett előirányzatokra is komoly hatást gyakoroltak.
Ugyancsak negatív hatásai vannak a helyi tömegközlekedésnek juttatott állami támogatások elmaradásának, melyek eredményeként jelentősen csökkennek például az MVK Zrt. működésére fordítható források. A közösségi közlekedésben a járványhelyzet miatt az elmúlt hónapokban több változás is történt, és kisebb-nagyobb módosításokra a jövőben is számítani kell. A világjárvány ugyanis átalakította az utazási szokásokat, ebben a helyzetben pedig elkerülhetetlenné vált a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása mellett egy valós igényekhez igazodó menetrendet kidolgozása.
Vannak ugyanakkor olyan területek is a városüzemeltetéshez kapcsolódóan, amelyekre vagy a tavalyival megegyező, vagy annál valamivel magasabb összeget fordíthat majd a város 2021-ben. Ide tartoznak például a főkertészi, a főépítészi, a vállalkozásfejlesztési, vagy éppen a városfejlesztéssel összefüggő beruházási feladatok, pályázati önrészek.
Fontos megjegyezni, hogy a Salkaházi+ program is nyertese lett a városi büdzsének, hiszen – ahogy Veres Pál a Nagy-Miskolc programban is ígérte – minden évben több jut a városban élő szépkorúaknak. Az idén, a tavalyihoz képest 20 millió forinttal több lehet ezen a soron. Ez nem csupán plusz pénzt jelent majd a programban résztvevő időseknek, hanem – amint a pandémiás helyzet engedi – több élményt, több programot.
Közbiztonság, köznevelés, kultúra
Az új költségvetésben a 2020-as tényleges pénzügyi teljesítések figyelembevételével határozták meg az egészségügyi és a szociális ágazat idei dotációját, ennek megfelelően az olyan önkormányzati támogatások, mint például a hajléktalan-ellátást biztosító szervezetek, vagy a szociális feladatot ellátó civil szervezetek támogatása a város lehetőségeihez mérten továbbra is kiemelt jelentőségű feladatként szerepelnek a büdzsében. A szociális ágazatban, a bölcsődék esetében például a központi bérintézkedéseknek megfelelően emelt összegeket biztosít a város az ott dolgozóknak.
A köznevelésre is jelentős többletforrások jutnak idén, az óvodapedagógusok és a nevelő munkájukat közvetlenül segítők bértámogatásának címén kapott központi támogatás hatása érezhető lesz majd az ágazatban.
Nem marad pénz nélkül a kultúra sem, a Miskolci Nemzeti Színház és a Csodamalom Bábszínház esetében már az eredeti költségvetésbe beépítették az éves működést biztosító forrásokat, amelyek a város és a kormányzat között tavaly megszületett, az intézmények közös működtetésre vonatkozó megállapodásban foglaltaknak megfelelően az előző évivel azonos összeget tesznek ki.
A közbiztonságra továbbra is kiemelt figyelmet fordít a város, ennek megfelelően a 2021-es évben 84 millió forint áll rendelkezésre a közrend védelmével összefüggő feladatokra, megelőzésre, védekezésre és a polgárőrség munkájának támogatására. A Miskolci Önkormányzati Rendészet pedig a tervek szerint idén csaknem 700 millió forintból gazdálkodhat majd.
Miben és mikor módosulhat a büdzsé?
Az önkormányzat az iparűzési adó csökkentése miatt kieső bevételekkel megegyező összegű állami kompenzációval számol a költségvetésben. Mivel a kompenzáció mértéke és annak területei egyelőre még nem ismertek, a tárgyalások most is folyamatban vannak a város és a kormány között, eddig már két ilyen találkozót tartottak. Amennyiben ezek eredményeként – várhatóan március végén – megszületik a kormányzati döntés a kompenzáció mértékéről, a megállapodástól függően módosulhat a költségvetés is. Az önkormányzat a kapott támogatást elsősorban a városüzemeltetéssel kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátására, a kötelező önkormányzati, intézményi feladatok ellátására használja majd fel.
A tavalyi évhez képest mennyivel lesz kevesebb pénz?
Erre a kérdésre az önkormányzat a nemrég megjelent, Számadó című kiadványban adott választ, hangsúlyozva, hogy a kormányzati intézkedések miatt több komoly bevételkieséssel is számolni kell 2020-hoz képest. A közösségi közlekedés előző évi, 490 milliós támogatását már nem kapja meg Miskolc, a gépjárműadó elvonása 450 millió forintos mínusz az önkormányzatnak, 1 milliárd 832 milliós kiesést jelent az iparűzési adó megfelezése, miközben a pandémia okozta visszaesés miatt amúgy is 1 milliárddal csökkentek az iparűzési adóból származó bevételek. Mindez pedig összesen 3 milliárd 772 millióval jelent kevesebb forrást a városnak, az egy évvel korábbiakhoz képest.
Fotó. Salkaházi archív
Ijesztő a címkép, borzalmas.
Fontosabb dolgok is akadnának, mint a 35000 nyugdíjasból azt a cca 300-at szórakoztatni ( mindig ugyanazokkal a résztvevőkkel) több millió forintért. Az erre szánt összegből inkább az utakat építenék ujjá, nem csak kátyúznának.Erről akár népszavazást is lehetne tartani több hasonló témával összekapcsolva. Több nyugdíjasnak ez a véleménye.
A múlt pénteken Varga László (MSZP) országgyűlési képviselő, Simon Gábor Velünk a Város Kasszája frakció vezetője, a Miskolc Holdingot kézben tartó elvtárs, és Bazin Levente Velünk a Város Kasszája frakció tagja, közösen tartott sajtótájékoztatót Miskolcon az Alma utcában. Egy olyan helyszínen, ahol időnként a lakók térdig érő sárban kénytelenek járni.
A kormány ekézése miatt nem kellett volna az Isten háta mögötti városszéli dűlőre kikocsizni, hogy Miskolc „sanyarú helyzetét” szemléltessék. Drága, luxus autókkal érkező, költségtérítésben részesülő, milliókat kereső, Miskolcért csak szavakban tevő három baloldali politikus elmegy a magára hagyott város peremére, ahol az infrastrukturális szolgáltatások csak minimálisan, vagy egyáltalán nem érhetők el. Simon Gábornak illett volna emlékezni a 2010 előtti borzalmas állapotokra, és arra, hogy elvtársaival úgy hatvan évre visszamenőleg, nagyívben és vastagon tettek az Alma utcára és környékére.