RÁCZ JOHANNA

A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése a társas kapcsolatokban kódolt: ahol a kapcsolatok töredezettek, ott nagyobb az egyenlőtlenség, és nagyobb eséllyel nő tovább. A magyar városok közül is azokban fokozódott az egyenlőtlenség 2011 és 2016 között, ahol a kapcsolathálózat szegregált, és a jövedelmi különbségek már 2011-ben is jelentősek voltak. Az egyes települések tagoltsága, az épített és természetes földrajzi akadályok pedig – a vasúti töltéstől a folyóig – növelik a kapcsolatok töredezettségét, ezáltal az egyenlőtlenséget.

Ha egyáltalán cél az egyenlőtlenség felszámolása, a városok tervezésénél, fejlesztésénél figyelembe kellene venni, hogy a földrajzi vagy épített akadályok áthidalása segíthet a társadalmi különbségek csökkentésében is.

Társadalomtudományi kincs az iWiW

Mindez abból a kutatásból derült ki, amit február 18-án publikáltak a rangos Nature Communications folyóiratban magyar és külföldi kutatók. A hálózatkutatási és szociológiai tanulmány részben azon a világon egyedülálló adathalmazon alapul, amelyet a ma már halott magyar közösségi oldal, a 2002-től 2014-ig létező iWiW kínál. Miután a magyar közösségi hálózat települési szintű társas kapcsolatokat tartalmazó adatbázisa kutathatóvá vált, társadalom- és természettudósok vetették rá magukat, első eredményeiket pedig konferencián ismertették, amiről három éve a Qubit is beszámolt.

A jelenleg a Mediaworks tulajdonába tartozó, kutatható iWiW-adatbázis óriási kincs, az elmúlt években tanulmányok és PhD-disszertációk sora épült erre az alapanyagra, ami valóságos mágnese a hálózatkutatóknak, mivel egy viszonylag zárt földrajzi régió társadalmi kapcsolathálózata ismerhető meg belőle – annak köszönhetően, hogy a közösségi oldal csak korlátozottan terjedt túl az országhatárokon.  Ennek a kutatásnak is előnyére vált, hogy a valós fizikai teret – azaz Magyarország településeit – is könnyen lehet az iWiW hálózata mögé vetíteni.

Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa és  Lengyel Balázs, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (ELKH KRTK) tudományos munkatársa 3-4 éve újra az iWiW anonim adathalmazának böngészésébe kezdett. Először a településeken belüli hálózatok töredezettségét akarták megvizsgálni, és arra keresték a választ, hogy ez a fragmentáltság milyen összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség mértékével és ezek időbeli változásaival. Mivel a kapcsolat kimutatható volt, elkezdtek azon gondolkodni, hogy milyen egyéb szempontok határozhatják meg a településen belüli társas kapcsolatokat. Ezen a ponton csatlakozott a kutatáshoz Johannes Wachs (WU Wien) és Tóth Gergő  (ELKH KRTK), akik új, innovatív földrajzi szempontokat emeltek az elemzésbe. Riccardo Di Clemente (University of Exeter) és Jakobi Ákos (ELTE TTK) szintén a városok földrajzi jellemzésével járultak a munkához, Kertész János hálózatkutató (CEU) pedig iránymutatásával segítette a kutatást. Így épült fel végül a kutatás, amelyben egy-egy város közösségi kapcsolatainak és térbeli adottságainak kölcsönhatását, illetve ezeknek az egyenlőtlenségre gyakorolt közös hatását vizsgálták.

A földrajzi szempontok vizsgálatának számos előzménye volt. The Wrong Sides of the Tracks címmel amerikai tanulmány született arról, hogyan határozza meg a 19. században kiépített vasúthálózat az USA-ban a mai napig a városokon belüli etnikai és jövedelmi szegregációt. A brit ipari forradalom korszakában pedig a városok keleti felében alakultak ki a szegényebb negyedek, mert az uralkodó szélirány miatt arrafelé szállt a gyárak mérgező füstje. Bár a gyárak már nincsenek ott, a gazdagabb és szegényebb negyedek nyugat-keleti elrendeződése sok brit városban ma is megtalálható.

Közösségi kapcsolatok és egyenlőtlenség

Mint Ságvári a Qubitnek elmondta, először azt bizonyították, hogy a közösségi hálózatok töredezettsége – tehát az, hogy a kapcsolatok mennyire hasonlóság szerint, azaz csak azonos társadalmi, jövedelmi réteghez tartozók között szerveződnek – összefügg az egyenlőtlenséggel. Ságvári szerint ez önmagában ismert tudományos tény, az azonban újdonság, hogy mindezt egy nagyméretű, valós ismerősi kapcsolatokat tartalmazó hálózaton vizsgálhatták, amely közel 3 millió ember adatait tartalmazza. Az elemzésben nem vették figyelembe a szélsőségesen sok vagy kevés ismerőssel rendelkezőket, ahogy a legkisebb településeket és a fővárost is kihagyták a kutatásól, így végül ötszáz kis és közepes város kapcsolatrendszerét és térbeli jellemzőit tanulmányoztak.

A kutatás egyik újdonságát éppen az jelenti, hogy az adatok alapján településeként is meg tudták vizsgálni ezeket az összefüggéseket. ( A jövedelmi egyenlőtlenség dinamikáját a személyi jövedelemadó 2011 és 2016 közötti adatain mérték.)  Kiderült, hogy amelyik városban fragmentált a kapcsolati hálózat, tehát a társadalmi csoportok – legalábbis az iWiW-kapcsolataik alapján – egymástól elkülönülten léteztek, ott az egyenlőtlenség is nagyobb. Ebből következett a tanulmány másik fontos állítása:

ahol nagy volt az egyenlőtlenség 2011-ben, továbbá a kapcsolati hálózat is töredezettebb volt, ott a meglévő egyenlőtlenség tovább nőtt a vizsgált időszakban.

Ehhez társították az egyes települések földrajzi adottságait, amiből kiderült, hogy a kapcsolatok és az egyenlőtlenség alakulásában meglepően nagy szerepe van annak, hogy az adott település hogyan tagolódik a térben.

A települések felépítése és az egyenlőtlenség

A földrajzi dimenzió vizsgálatához három indikátort hoztak létre. Mindhárom mutató hátterében az volt az alapvető szociológiai feltételezés, hogy a sűrűbb szövetű és nem fragmentált társas kapcsolatok kialakulásának alapfeltétele, hogy az egyes közösségek fizikailag is kapcsolatba kerülhessenek egymással.

Az első indikátor a lakónegyedeknek a város térbeli központjától mért átlagos távolságát mutatta. Itt azt feltételezték, hogy a településen belüli nagyobb távolságok önmagukban hozzájárulhatnak a társas kapcsolatok töredezettségéhez. Ebből a szempontból a két jellegzetes településtípust Kazincbarcika és Esztergom testesíti meg: az előbbi egybefüggő, térben koncentrált város, nem szeli ketté nagy út, a város képzeletbeli középpontja mindenhonnan könnyen elérhető. Esztergom viszont két különálló, egymástól fizikailag is távoli településrészre oszlik.

A második mutató azt mérte, hogyan helyezkednek el az adott településen a vásárlási, szórakozási lehetőséget kínáló helyek (például gyógyszertárak, illetve  éttermek, kávézók, mozik). Az egyik jellegzetes város ebből a szempontból Ajka, ahol a főút mentén inkább szétterül a belváros, és mivel így nincs klasszikus városcentrum, ezek a közösségi helyek elszórtan helyezkednek el. A másik véglet pedig Szentendre, ahol a jól behatárolható történelmi városközpontban található az emberek találkozására szolgáló helyek zöme.

A harmadik mutató volt a legizgalmasabb a kutatók számára, amellyel a települést potenciálisan szegregáló fizikai korlátok meglétét vizsgálták: azt, hogy egy-egy város lakónegyedeit elválasztják-e egymástól olyan fizikai akadályok, mint egy vasútvonal, nagyobb autóút, folyó, völgy stb. Ilyenek voltak régebben a falvakon átvezető nagy autóutak is, ahol annak idején komoly autó- és kamionforgalom volt, és néha hosszú percekbe telt átkelni egyik oldalról a másikra.

A kutatók azonban most a városokat vizsgáltak abból a szempontból, hogy a lakónegyedeket mennyire választják el egymástól ezek a fizikai korlátok, azaz leegyszerűsítve, mennyire könnyen átjárható a település. Veszprém például jól átjárható város, van benne ugyan völgy és hegy is, de a lakónegyedek viszonylag egységes területet alkotnak, a várost pedig félkaréjként körülöleli a 8-as út. Az ellenpélda itt Kaposvár, ahol a Kapos folyó, a vasút és a várost átszelő két főútvonal elválasztja egymástól a lakónegyedeket.

Meglepően sokat számít az a vasúti sín

A három indikátor alapján mért térbeli megosztottságról bebizonyosodott, hogy összefügg a helyi társadalmak töredezettségével, és ami még fontosabb, ez jobban előrejelezte a fragmentált közösségek jelenlétét, mint a vallási, etnikai, politikai törésvonalak, vagy az iskolai teljesítményben megmutatkozó különbségek.

A társas kapcsolatok töredezettsége mérhetően nagyobb volt a fizikai akadályokkal szabdalt városokban, és ott, ahol a kényelmi szolgáltatások szétszórtan helyezkedtek el, vagy nagy volt a fizikai távolság a különböző lakónegyedek között.

Az elemzés következtetése tehát, hogy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek korrelálnak a kapcsolati hálók töredezettségével, ez a töredezettség pedig összefügg a fizikai tér struktúrájával akkor is, ha más szempontok hatását kizárják. A földrajzi tagoltság hatása jelentkezett például olyan tényezőkben is, mint az iskolai kompetenciamérések eredményei, amelyekből tisztán kirajzolódott, hogy a jobb és rosszabb iskolák egy-egy településen belül a földrajzi akadályok mentén is szerveződnek.

Mint Ságvári elmondta, egy-egy település fizikai térszerkezete és a kapcsolathálók töredezettsége között kimutatható az összefüggés. A településen belüli nagyobb távolságok, a fizikai akadályok és az embereknek találkozási lehetőséget kínáló helyek térbeli koncentráltsága mind növelik a különböző csoportok közötti társadalmi és fizikai távolságokat. Ez pedig hozzájárul az egyenlőtlenségek további növekedéséhez. Azt ugyanakkor nem lehet bizonyítani, hogy önmagában egy-egy város térszerkezete választja el egymástól az ott élő embereket, tovább mélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az viszont befolyásolható, hogy vajon „engedjük-e, hogy a sín túloldaláról is járhassanak gyerekek a jobb iskolába, vagy pedig a településvezetők hagyják, hogy ezek a fizikai választóvonalak tovább mélyítsék a társadalmi szakadékokat”. Így a kutatás eredményeinek a várostervezők és a döntéshozók számára is van mondanivalója. A települések átalakításánál a fenti szempontokat figyelembe véve, a fizikai akadályok áthidalásával, a tér átjárhatóságának növelésével, a közösségeket összehozó találkozási pontok létrehozásával tudatosan csökkenthető az egyenlőtlenség – vagy legalábbis megteremthető ennek az esélye. Egy-egy elhibázott döntéssel pedig akarva-akaratlanul tovább mélyülhet a közösségek széttagoltsága, a távolság fent és lent között.