A kormányzati honlap közleménye szerint folyamatosan zajlik az oltás,már 1 229 827 fő a beoltottak száma, ebből 351 694 fő már a második oltását is megkapta. A járvány harmadik hullámának meredeken felszálló ágában vagyunk, a brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, a kormány ezért is döntött a korlátozások szigorításáról. Kérjük, hogy tartsák be az óvintézkedéseket! 9011 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 498 183 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 130 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 16 627 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 346 904 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 134 652 főre emelkedett. 8718 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 949-en vannak lélegeztetőgépen.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eddig mintegy 28 110 esetben azonosították a koronavírust
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eddig mintegy 28 110 esetben azonosították a koronavírust.
Ez a Varga Andi mit tud egyáltalán a Gyurcsány-imádaton kívül?
Basszus! Lehet, hogy versenyben áll a másik „független” Andreával?
😂🤣😁😂🤣 Tudnak, na!
„Dobrev Klára a 2008–2009-es válságról és annak kormányzati kezeléséről beszélt.
– Bizonyos értelemben megértettük a 2008–2009-es válságkezelés kudarcát, ahol sikerült megmenteni a bankokat, a gazdaságot, de nem sikerült megmenteni az embereket – fogalmazott az uniós képviselő, majd gyorsan kiderült, hogy állítása nem véletlenül kicsúszott, átgondolatlan közlés volt.
Részletesen kifejtette ugyanis, hogy 2008–2009-ben az Európai Unió nem engedte meg Magyarország akkori kormányának, hogy a megszorítások helyett más politikát folytasson. – Nem a magyar válságkezeléssel volt probléma egyedül, hanem az európaival – fogalmazott, majd azt részletezte, hogy jórészt az unió hibája vezetett a 2008–2009-es brutális visszaeséshez. – Az volt akkoriban az uralkodó nézet, hogy a költségvetést kell egyensúlyban tartani, s ha ez sikerül, minden rendben van – fogalmazott.
A beszélgetés egyik legérdekesebb része a végén következett el, amikor Gyurcsány Ferenc felesége arról beszélt: a múlt év végén az Orbán-kormány azért juttatott pénzt különféle beruházásokra, mert megijedt, hogy elveszíti a következő választást, és „még utoljára kipakolják a teljes kasszát”. – Ez nem csak cinizmus, hanem bűncselekmény is lenne – jegyezte meg kissé fenyegetően. – Az elköltött pénzt vissza kell fizetni – tette hozzá.
Hozzátehető: utóbbi állítás igazával a magyar lakosság tisztában lehet, mégpedig nem kis részben a 2008–2009-es időszak miatt.
A brutalitás gazdaságpolitikája
Dobrev Klára nyilatkozata kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a 2008-as válság kezdetén Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt, őt 2009-ben Bajnai Gordon váltotta. Mivel a kormányfőcserét a baloldal saját maga intézte, s mivel ennek az erőnek azóta is Gyurcsány Ferenc az egyik legfontosabb szereplője, így az akkori kormányzati intézkedések politikai felelősségét Gyurcsány sehogyan sem háríthatja el magától.
Amikor az interjúban Dobrev a gazdaság 2008-as megmentéséről beszélt, bizonyára arra gondolt, hogy a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank gigantikus hitele révén Magyarország elkerülte az államcsődöt, ám – mint arra Dobrev helyesen utalt – a kölcsönt mindig vissza kell fizetni, ezt már az új, jobboldali kormány tette meg. Nyilatkozatában Gyurcsány feleségének abban is igaza volt, hogy a baloldali kormányok igen barátságosan bántak a bankokkal: a devizahitelek kivezetése az Orbán-kormányra maradt, ahogy az is, hogy kifizettesse a pénzintézetekkel az ügyfeleknek okozott károkat.
Nem lehet vitatkozni Dobrev azon állításával sem, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok nem mentették meg az embereket. Nem mentőöv ugyanis az ötszázalékos áfaemelés, a jövedéki adó növelése, a családi pótlék befagyasztása, a gyes hároméves időszakának kettőre csökkentése, a táppénz tízszázalékos megkurtítása, a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a közszféra fizetéscsökkentése, a nyugdíjkorhatár megemelése és az országos, általános ingatlanadó bevezetése – 2008-ban, 2009-ben ilyen intézkedésekről született döntés.”