Karikó Katalin: A Pfizer/BioNTech-hez került adatok alapján, amelyek az izraeli oltási kampányból származnak, egyelőre annyi mondható el, hogy a 4,7 millió beoltottból 158 ember tapasztalt súlyos mellékhatást, vagyis körülbelül 47 ezer emberből egy. Eredetileg az mRNS-alapú vakcina klinikai vizsgálatainak befejeződését követően semmilyen ellenjavallatot nem adtak ki, egyedül a terhes anyáknak és a 16 éven aluliaknak nem ajánlották, mert esetükben nem vizsgálták a vakcina hatásait. Jelenleg ott tartunk, hogy a várandósokat és a gyerekeket is bevonták a klinikai vizsgálatokba.
Nincs olyan gyógyszer, amelynek ne lenne mellékhatása, viszont sokkal súlyosabb következményei lehetnek annak, ha valaki megfertőződik. Ha jól tudom, Magyarországon ma már több mint nyolcszázan vannak lélegeztetőgépen, ennek alacsonyak a túlélési esélyei, és ha sikerül nekik, akkor is súlyos következményekkel néznek szembe, például tüdőkárosodást kaphatnak. Így aki teheti, annak érdemes felvenni az oltást, még akár szívműtétet követően is.
Az eddigi ajánlások a két oltás között 21 nap elteltét írták elő, jelenleg felemelték Magyarországon 35 napra. Problémát okozhat-e ez?
Karikó Katalin: A két oltás közötti időszak esetén a 21 napot amiatt ajánlotta korábban a CDC és más járványügyi hatóságok, mert a klinikai vizsgálatokban így tesztelték a vakcinák hatásosságát és biztonságosságát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy így az optimális, hanem azt, hogy a tesztelési folyamatot így lehetett a leggyorsabban végigvinni, ugyanis három hét a legrövidebb idő, amelynek az elteltével be lehet adni az ismétlő oltást.
Ezt a koronavírus-járvány sürgetése indokolta: ha két hónapot vártak volna a két oltás között, akkor a klinikai vizsgálatok még most is tartanának. Így csak annyit mondhatok, hogy egyelőre az időintervallum tekintetében sincsenek pontos adatok, annyit tudunk, hogy ez nem szigorú.
Férfiak esetében befolyásolhatja-e a gyermekvállalást a vakcina?
Karikó Katalin: Semmi ilyesmiről nincs szó. Nincsen tudomásunk arról, hogy az oltóanyag bármiféle befolyással lenne bármilyen testi folyamatra. A vakcinában körülbelül 30 mikrogramnyi mRNS található, míg egy rizsszem körülbelül 30 mg. Ha a rizsszemet körülbelül ezer apró darabra vágjuk szét, körülbelül annyi RNS kerül lokálisan az ember karjába. Sőt, azt is tudjuk, hogy mennyire labilis, mennyire bomlékony anyag az mRNS. Két nap múlva már el is tűnik a szervezetből. Megjelenik az mRNS által kódolt fehérje, de ez is csak pár napig marad az emberi testben, épp elegendő ideig arra, hogy az immunválaszt beindítsa.
Az autoimmun betegségben szenvedők beoltathatják-e magukat?
Karikó Katalin: Ebben a kérdésben az amerikai járványügyi központ (CDC) autoimmun betegségek esetére tett ajánlásait ajánlom. Tudomásom szerint mindenesetre az mRNS-vakcina egyetlen autoimmun betegségre sem veszélyes. Miközben a koronavírus-fertőzés egyben autoimmun megbetegedések kockázatával is jár, a vakcina nagy valószínűséggel nem okoz gondot. Általánosságban kimondható, hogy a koronavírus elleni vakcina adható autoimmun betegségben szenvedőknek.https://qubit.hu/2021/03/10/kariko-katalin-a-vakcinak-kifejezetten-olcsok-ahhoz-kepest-hogy-mennyi-munka-van-bennuk