A vidéki online sajtó és a politika •
A honlap tegnapja
Kritikus hangvétel és enyhe balos túlsúly jellemzi a vidéki hírportálokat – derül ki a HVG körképéből. A függetlenek hobbiként és küldetésként tekintenek munkájukra.
Aktív vagy nemrég leszerelt politikusok, pereputtyuk szerkesztőségekben, kiadókban – nemritkán ilyen burkolatlanul, gyakrabban cizelláltabb formában működnek a politikai pártok árnyékában a vidéki hírportálok. A legtöbbjük nem is mondható klasszikus szerkesztőségnek: egy-két fős állandó stáb dolgozik önkéntes munkában vagy jelképes díj ellenében; az üzemeltető cégek zöme anyagi gondokkal küzd. Holott az első fecskék megjelenésekor nagy volt a remény: egyszerre törhető meg a mindenkori önkormányzatok által megjelentetett, gyakorlatilag polgármesteri közlönyként használt települési újságok és – a Gazdasági Versenyhivatal egyik határozata szerint – olykor kartellben tevékenykedő megyei laptulajdonos kiadóházak hír- és reklámpiaci versenyt korlátozó uralma. Térnyerésükkel legalább jut felület a helyben ellenzékinek számító közlendőkre is – ez derül ki a HVG kutakodásából, amelynek során két tucat vidéki hírszájtot tekintettünk át (nem vizsgálva a vállaltan is önkormányzati érdekeltségeket, illetve a megyei napilapok online változatait).
Floridázás, új-zélandozás, holokamuzás, kokainszippantásként is értelmezhető tevékenységet végző alpolgármester – csak néhány címszó a közelmúlt hírterméséből. Az ilyen és ehhez hasonló, a helyi portálokról indult, országos vihart kavart sztorik igazolják, hogy a vidéki online média a nehézségei ellenére is fontos hírforrás, ráadásul átlagosan tízezer-egynéhány embert elérnek naponta. Kiderült: a vizsgált oldalak közül, ha nem is sokkal, de több kötődik a baloldalhoz. Igaz, Fidesz-közeli portál is akad szép számmal, s újabban próbálkozik a Jobbik is. Ráadásul a függetlenségükre kényes kiadók, szerkesztőségvezetők közül is mind többen érzékelik a helyi politika nyomását.
Az egyik úttörőt, az 1999-ben – mint a nemrégiben távozott főszerkesztő, Nyulasi Zsolt a HVG-nek fogalmazott: „az Index előtt” – alapított, Golden Blog-díjas Dunaújváros Online-t (DO) néhány hónapja a fideszes vezetésű önkormányzat vagyonkezelő cége jelenteti meg; a korábbi tulajdonos számítástechnikában utazó vállalkozók felhagytak a finanszírozással. Az önkormányzati választási kampány élesedésével egyre gyakoribbá váltak a politikai ukázok, amelyeket Nyulasi elmondása szerint Belénessy Csaba, az MTI volt vezérigazgatója közvetített, akinek cégét a város a „médiaközpont” kialakításával bízta meg. Már Nyulasi távozása után töltötték fel például a városi televízió utóbb országos hírűvé vált „bólogatós” interjúját Orbán Viktor miniszterelnökkel (a felvételen a kormányfő gyakorlatilag monológot ad elő a kormányzati sikerekről).
A regionális online újságírást főiskolán tanító Nyulasi október elején saját oldalt indított Castellum néven, a dominikai bejegyzés (.do domain) utal a DO-s múltra. „A CIA, a norvégok, Pomázi Csaba – helyben érdekelt Simicska-közeli energiaipari üzletember – és az MSZP pénzel, legalábbis ezt terjeszti a városvezetés” – mondja. A valóság prózaibb: az egyelőre két fővel üzemelő oldal gazdáinak ötletelniük kell a fennmaradásért, jelenleg franchise módszerű regionális terjeszkedésen gondolkodnak, kihasználva például, hogy facebookos rajongótáboruk máris jóval népesebb az önkormányzati érdekeltségű versenytársénál.
Regionális hírszolgáltatásban egyébként nem új ötlet a franchise, így működik a DK-közelinek mondott, a hírek tálalásában valóban ellenzéki Hírhatár, illetve az Infovárosok-hálózat. Az előbbi több mint 80 – nagyrészt aktívan frissülő –, az utóbbi 25 települési oldalt fog össze országszerte. Az Infovárosok tavalyi eredménye százezres mínusz, a Hírhatár franchise-gazdája, a gödöllői Rósenberg család cége egymilliós nyereséget könyvelt el 2013-ban.
Máshol is drasztikus a politikai nyomás. A miskolci Északhírnök tulajdonos-főszerkesztője (a HVG miskolci tudósítója), Pusztai László például a kommentek miatt indított büntetőeljárásokat érzi zaklatásnak (szigorított is a gyakorlaton: egy ideje előzetesen moderálja a hozzászólásokat). 2012-ben a tárhelyszolgáltató „ki is húzta a konnektorból” az oldalt. Az ok a Zsiga Marcell (Fidesz) alpolgármestert kellemetlenül érintő bejegyzés miatt indított büntetőeljárás volt: a nyomozók – már nem első esetben – kérték annak a számítógépnek az azonosítására alkalmas IP-címet, ahonnan a kifogásolt megjegyzést küldték, Pusztai azonban ezt megtagadta. A rendőrök ekkor fordultak a szolgáltatóhoz, ahol egyszerűen lekapcsolták a honlapot. Az Északhírnök ezután disszidált a .com tartományba – a perek azonban nem értek véget. A szintén büntetőügybe torkollott egyik bejegyzésről ugyanakkor kiderült, hogy azt Kriza Ákos (Fidesz) polgármester otthoni gépéről küldték.
A kommunista években két napilapjuk is volt a Miskolc környékieknek, a megyei pártbizottság újságja, az Észak-Magyarország és a városi Déli Hírlap. A megyei újságot privatizáló Inform Média pár évvel később megszerezte a miskolci újságot is, majd bezáratta. Pusztaiék is próbálkoztak print újsággal: a Heti Hírnök hetilap 1989–2007 között jelent meg, a csúcson 17 ezer példányban. Ennek folytatásául szánták a hírportált, amelynek helyi versenytársa is van Északonline néven. Utóbbit a helyiek az MSZP-hez kötik, mivel a szerkesztőség a miskolci pártirodában működik.
Direktebb pártkötődésre is van példa. A debreceni Vagy.hu-t megjelentető Médiapart Alapítvány elnöke a korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő, az időközben a DK-ba igazolt Csontos János. Az egyébként országosan elismert szellemi műhelyként működő online hírlap (mások mellett a hvg.hu több volt és jelenlegi munkatársának első munkahelye) főszerkesztője, a megyei Hajdú-Bihari Naplót korábban vezető Porcsin Zsolt elmondása szerint formális kapcsolatuk is megszűnt az alapítvánnyal: pénzt nem kapnak, Csontost évek óta nem is látták. A versenytárs Cívishírt jobbos kötődésűnek mondják Debrecenben – a kapcsolat azonban cégszerűen nem követhető le, ráadásul az is igaz, hogy ők leplezték le az expolgármester, Fidesz-alelnök Kósa Lajos új-zélandi kiruccanását (a Vagy.hu-ról pedig az önkormányzati vezetők floridai utazása lett közkincs).
Az átlagosan naponta 80 ezres látogatottságú Nyugat.hu-val kapcsolatos visszatérő vád az MSZP-közeliség, miután a kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület egyik alapítója Czeglédy Csaba szombathelyi szocialista politikus, a párt jelenlegi városi frakcióvezetője. Czeglédy a HVG-nek azt hangsúlyozta, hogy politikusi karrierje kezdetén kilépett az egyesületből. Azt viszont éppen a Nyugat.hu-ról lehetett megtudni, hogy Marton Zsolt korábbi fideszes alpolgármester a hírportált és a helyi rádiót is működtető, önkormányzati reklámokkal kistafírozott Frisss-médiacsoportnál folytatta karrierjét, a jelenlegi közgyűlés alakuló ülésén például már tudósítóként vett részt.
„Puch László soha, semmilyen szerepet nem töltött be az MSH Média Kft.-nél” – felelte írásban kérdésünkre Kovács István, a Pécsi Stop főszerkesztője, akit a médiapiacon közkeletű, a Baranya megyei MSZP-elnök, volt pártpénztárnok háttér-finanszírozói szerepével kapcsolatos suttogással szembesítettünk. A Pécsi Stop története kifordított franchise: az országos Stop.hu vidéki fiókjaként indult, majd önállósodott, miközben az együttműködés (hasonló dizájn, közös tartalmak) megmaradt; májusig az MSH tulajdonos volt a pénzügyi gondokkal küzdő „pesti” Stopot megjelentető Commonline Zrt.-ben is. Pécsett egyébként további három hírportál is működik, a fideszes városvezetéssel nem ellenséges Pécsi Újság, az önkormányzati megbízásokat elnyert Szalai Sándor ügyvéd cége által működtetett Pécsi Napilap, illetve a Pécsi Tükör, amelyet helybeliek a Jobbikhoz kötnek. Utóbbi impresszuma nem mutatja a kiadót, a domaint bizonyos Varga Attila jegyezte be, a szerkesztőség azonban nem válaszolt érdeklődésünkre, hogy az illető azonos-e a Jobbik hasonló nevű önkormányzati képviselőjelöltjével, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom tagjával.
Jobbik-közelinek nevezhető a szintén dunántúli Bakonyi Hírmondó is, amely szlogenjét – Csak az igazat! – rovásírással is feltünteti. Impresszuma e portálnak is semmitmondó, a domainjogosult ajkai Gellén László neve ugyanakkor számos radikális rendezvény szereplőjeként felbukkan. Az újság egyébiránt csak nyomaiban foglalkozik az országos politikában is lélektani „kétharmados” veszprémi időközi országgyűlési választással, míg a konkurens, balosnak mondott Veszport lapzártánkkor induló anyagban mutatta be az ellenzéki jelöltet és programját.
Tobzódik hírportálokban az alig harmincezres lélekszámú Esztergom is. Az infovárosos licencoldal mellett működik a kettővel korábbi botránypolgármester, Meggyes Tamás (Fidesz) szoft jobbos ellenzékeként országosan megismert Szeretgom. Magántulajdonba került, és felhagyott a nyomtatott változat terjesztésével az egykori önkormányzati Hídlap, illetve az MSZP-közeli – híreiben amúgy a politikai versenytárs DK-t alázó – Civil Hetes. Utóbbit a jogi személyként a bírósági nyilvántartásban nem található Eszterlánc Polgári Társulás nevű Facebook-csoport jelenteti meg (a Civilhetes Kft.-t augusztusban kényszertörölte a bíróság), a főszerkesztő Harvay Péter, az MSZP ifjúsági tagozatában elnökségi tag Harvay Anna fivére.
A Dél-Alföld online hírpiaca kevésbé telített – alighanem annak köszönhetően, hogy a helyben érdekelt megyei napilap, a Délmagyarország áll a legtávolabb a keresztrejtvény + falunap jellegű megyei újságstandardtól. Oláh János helyi médiavállalkozó birodalmába tartozik a Fidesz-barát hangvételű Szeged Ma portál (Szeged speciális politikai helyzetéből fakadóan a jobbos újság ellenzékinek számít a megyeszékhelyen). Fideszes kötődésű a békéscsabai Hír6 is, ahol a kiadó Web and Sales Kft. tulajdonosa, Ignácz Mihály vállalkozó helyi bennfentesek szerint jó viszonyt ápol a korábbi kormányhivatal-vezetővel, Erdős Norbert jelenlegi fideszes EP-képviselővel. Ignácz édesanyja, Csók Ilona a trafikpályázatok egyik nagy nyertese a Viharsarokban, hasonlóan a kiadó ügyvezetőjéhez, Almási Imréhez.
„Mikor értem volna el háromszázezer olvasót printben?” – kérdezi Rajnai Attila, a kecskeméti Hírösvény tulajdonos-szerkesztő-tudósítója, a Népszabadság és az Élet és Irodalom egykori tényfeltáró riportere. Az ő újságja is nyomtatásban indult, 2012 vége óta azonban csak az interneten olvasható. Az említett álom-látogatószámot friss sztorija, a szegénységben élő édesanyától a gyámhatóság által elválasztott újszülött története érte el, de jól fogyott a keceli polgármester, Haszilló Ferenc rasszista beszédének története, az újrakezdett Hajdú-Bét-nyomozás híre és a Kósa–Lezsák-vita is – mindennek tükrében a szerkesztő hisz a sztorialapú újságcsinálásban. A protokollra tapasztalatai szerint alig valaki kattint, és a közhiedelemmel ellentétben a cukiskodó anyagok sem ütik ki a klikkmérőt. Szakmai szempontból előnyös a Hírösvény helyzete, a versenytárs Keol a városi hivatalosságok üzenőfüzetének tűnik, s nem meghaladhatatlan a megyei néplap színvonala sem. De hogy mikor lesz pénz a lelkesedésből? – arra Rajnainak nincsen receptje, tapasztalatai szerint a helyi hirdetőknek továbbra is fenntartásaik vannak az online reklámozással szemben. Ahogy fogalmaz: „csinálom még egy darabig, élvezem, nullán jó vagyok. Végül is a magyar médiában jelenleg minden csapda.”
RÁDI ANTÓNIA