A budapesti olimpiai pályázatra például a legóvatosabb becslések szerint is 16 milliárd forint közpénzt költöttek el, és akkor nagyvonalúan nem számoltuk ide azt a 16,5 milliárdot, amiért az állam az atlétikai stadion területét birtokló céget megvette. Vagyis nagyon egyszerűen: az ellenzők szerint egy olimpiai pályázat beadása nagyjából annyi anyagi haszonnal kecsegtet, mint ha ugyanennyi készpénzt nyilvánosan felgyújtanának, csak az sokkal látványosabb volna.

A Budapest 2024 által 2017. január 4-én közölt látványterv a Hősök teréről, az esetleges 2024-es budapesti olimpia országúti kerékpárversenyeinek, a gyaloglásnak és a maratonfutásnak a rajt-cél helyszínéről.
© MTI

 

Erre szokták az olimpiát pártolók azt felhozni ellenérvként, hogy egy sor olyan infrastrukturális beruházást hoz az olimpia, amely hosszú távon jót tesz a városnak és az országnak. Csakhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyvárosokra egyszerre rázúduló tízezer sportoló, legalább ugyanennyi stábtag, a média, és több százezer szurkoló kiszolgálása miatt annyira ki kell bővíteni az infrastruktúrát, hogy annak csak egy kis részét lehet utólag kihasználni.

A rendezés pártolóinak másik fő érve néhány kivétellel igaz: a turisták számát évekig valóban megnöveli egy olimpia. És az is egészen biztos, hogy szinte semmi más nincs, amivel ennyire hatékonyan lehetne a világ figyelmét egy városra irányítani két és fél héten át. Azért, hogy a pozitívumokat ne nullázhassa le az óriási költség, a NOB azt gondolta ki, hogy olyan város kapja meg az olimpiát, ahol csak kevés új beruházásra van szükség. Ennek a sikerét igazán Párizs és Los Angeles olimpiája után lehet majd megítélni – az mindenesetre rossz előjel, hogy a tokiói szervezők hiába ígértek 7,3 milliárd dolláros költségvetést, mostanra ennek nagyjából a négyszeresénél tartanak. De ha ezt sikerülne valahogy kiküszöbölni, akkor is megmaradna a jelentkezés drágasága, ezért jött az ötlet, hogy egy kiemelt várossal folytatnának tárgyalást.https://hvg.hu/gazdasag/20210314_olimpia_palyazat_nob_sport