Amikor kikapcsolják a magyar gazdaság lélegeztetőgépét, elzárják az Uniós csapokat, akkor fog mindenki rájönni, hogy mekkora rombolás is zajlott hazánkban. Az Uniós források nélkül ugyanis percek alatt államcsőd fog bekövetkezni.
Bármennyire büszkék vagyunk a túrórudinkra, pálinkánkra, akácunkra, abból nehezen lehet működtetni ezt az országot. Még a mostani, minimumszintentartás sem menne. 9 év alatt sem látták be az emberek, hogy Orbán Viktor beteg, és nem éppen az influenzára gondolok. A saját hatalmába beleőrült, személyi-kultuszába ragadt torz személyisége egészen döbbenetes, kontroll nélküli ámokfutásba váltott. Ez már nem a szélsőjobb szavazóinak szóló retorika, hanem kőkemény és csupasz elmebaj. A szó orvosi értelmében az. Az autoriter társadalmi berendezkedés dicsőítése a demokráciával szemben – egy zsarnok vágyálma.
Orbán Viktor alkalmatlan emberként, politikusként és miniszterelnökként képviselni ezt az országot. Orbán Viktor nem jelentheti ki egy nemzet nevében, hogy a tekintélyelvű vezetés jobb, mint a szabadság. Nem jelenheti ki azt, hogy egy nagy, közös akarat eredménye az ő országlása. A miniszterelnök mindenhatónak, mindentudónak képzeli magát. Egy isteni akarat művének, aki a hatalmát egy felsőbb lénytől kapta, akinek jogában áll dönteni emberek, családok sorsa, jövője, jelene, múltja felett. Aki élet és halál ura.
Aki ott ül a termekben vagy bárhol és tapsikol ennek a förtelemnek, az nem barátja ennek az országnak.
Az a politikus, aki közelről látja a betegség elhatalmasodását az egyszemélyi vezetőn, de semmit nem tesz ellene, az árulója ennek a népnek. Egy őrült magához hasonlókkal szereti körbevenni magát, akkor van biztonságban, akkor tud normálisnak látszani. Gondoljunk csak Matolcsy ámokfutására, a gyerek seggén lévő pöttytől a zongora- és kastélyvásárlási őrületig, a sorozatban írt könyvekig, amelyekben önmaga zsenialitását taglalja. Gondoljunk Kerényi tökéletesen elborult dolgaira.
Gondoljunk Hegedűs Zsuzsa beteg nézeteire, öncélú, értelmetlen baromságaira. A luxuskutyákkal tömött luxusautóra, ahogy a szegények közé vonul és disznót oszt. Ő a szülőanyja a közmunkának és a Minden Gyermek Lakjon Jól programnak. Ő volt Orbán közvetlen tanácsadója.
A beteg vezér körül sündörgők hadára is gondoljunk. Az éhes Lázárra, aki nem kevéssé terhelt, mint a jelenlegi király. A semmihez sem értő talpnyalókra, a hatalomba befészkelt haszonlesőkre. Ők tartják a paravánt ennek az őrületnek, mert ebből kilépni azt jelentené: lemondanak az előjogaikról, de a vezért lemondatni sem merik, mert buknának vele ők is. Falaznak hát, mert ez az érdekük. Falazni fognak akkor is, ha a bomlott gondolatok oda vezetnek, hogy ki kell lépni az Unióból, csatlakozni kell Oroszországhoz, vagy akár Azerbajdzsánhoz. Falaznának akkor is, ha Orbán egy nap hadat üzenne egy másik országnak, vagy bevezetné a pallosjogot. Megmagyaráznák, miért is normális a vegytiszta őrület. Egyetlen mondata volt Orbánnak, amivel egyet tudok érteni: Nem szabad tovább a vudu és a tabuk világába menekülnünk életünk kérdései elől. Ennek alapján én azt gondolom, nem lehet tovább tabu az ország vezetőjének elmeállapota.