Magyarország egy dezinformációs laboratórium, ahol a nagyon különböző narratívák egyszerre tudnak jelen lenni, és mindehhez hozzátartozik még az elképesztően centralizált médiarendszer is, ami a dezinformáció terjedését könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá teszi.

 

Arról is írtál, hogy sok esetben maga az állam emeli hivatalos szintre az álhíreket. Milyen hatásai vannak az államilag terjesztett és finanszírozott dezinformációnak?

Egészen nyilvánvaló, hogy nagy hatása van. A muszlimellenes összeesküvés-elméletek például nagyon virulensek az egész országban, de a Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletek is elképesztően elfogadottak, a jobboldali szavazótábor túlnyomó többsége hisz bennük. Ez azért érdekes, mert ha visszatekintünk 2015-re, azt látjuk, hogy akkor ez nem volt így. Soros egy javarészt ismeretlen, inkább neutrális figura volt, akit kitartó munkával sikerült egy ilyen ördögi személynek beállítani.

Persze, van olyan is, amikor ez nem működik, ott van például az önkormányzati választások eredménye, amikor kicsit recsegett-ropogott a gépezet. A lejárató gépezet ott is elég nagy fordulatszámon pörgött, de azt is láttuk, hogy nem mindenható, mert meglepetésszerű győzelmet arattak az ellenzéki jelöltek. Úgy tűnik, hogy ezt tudja a kormány is, ezt mutatja, hogy további lépések vannak a független média elhallgattatására. Ez is inkább ilyen múlt századi megközelítés, hogy el lehet mindent foglalni, amivel nem értünk egyet, még a Facebookot is.  Az a helyzet, hogy a 21. században ez a kísérlet kudarcra van ítélve, hacsak nem követjük a kínai modellt.

Dezinformáció szempontjából szerinted mi várható a következő, 2022-es választások alatt?

Ugyanaz, mint eddig, csak még intenzívebben. Hallottam olyan értékelést is, hogy az volt a probléma az önkormányzati választások kampányával, hogy túlzottan a pozitív üzenetekre fókuszált, nem volt benne elég támadó elem. A kormányzati kampánygépezet nagyon erősen erre a háborús politikai logikára van beállítva, és nem is hiszem, hogy ezt másra át lehetne kapcsolni. Biztos, hogy sok személyes lejárató kampány lesz.

Ami szerintem egy új jelenség, az a trollok, és főleg Twitteren a botok terjedése, az online diskurzusok megváltoztatása, és ezáltal azon illúzió megteremtése, hogy a nép a kormány oldalán van. A Facebook megregulázása erről szól, de egyre inkább látunk arra is példákat, hogy geopolitikai ügyekben kormánybarát és oroszbarát trollok mintha ugyanazok lennének.

Ilyen szempontból Magyarország egy geopolitikai laboratórium is: adott egy EU- és NATO-tagállam, ahol az orosz és kínai befolyás egyre nagyobb szerephez jut.

Ezt látjuk visszaköszönni az online felületeken is: az orosz és kínai dezinformációs infrastruktúra egyre aktívabbá válik, és az is lehet, hogy a kormány segítségére siet majd a választáson. Közben meg a kormányoldal azzal riogat, hogy Amerika és Brüsszel fog beavatkozni a választásokba, ami ugye azért bájos, mert ők a katonai, gazdasági, politikai szövetségeseink. Ez is mutatja az elképesztően paradox és bizarr helyzetet, ami itt Magyarországon kialakult.

Az állami szintre emelt konspirációs teóriák mellett érdemes a másik oldalról is beszélni. Hatékonyság szempontjából mennyire lehet összemérni a két tábort?

Van egy látványos aszimmetria az erőforrások mennyiségében, amit nyilván nem lehet nem észrevenni. A hazai rendszer egyre erősebben polarizált, aki hatalmon van, annak nyilván több lehetősége és erőforrása van arra, hogy a valóságot torzítsa. Ez a polarizáltság mindkét oldalon törvényszerűen kitermeli a hiperbolikus narratívákat, erős túlzásokat és az érzelmi alapú politizálást, amelyek melegágyai a dezinformációnak.

Azt is látni kell, hogy egyáltalán nem csak a kormányoldalon van dezinformáció.

Ez azért is fontos, mert azzal senki nem szeret szembenézni, hogy a saját politikai oldala is mondhat megvezető információkat, de aki nem akarja, hogy becsapják, annak muszáj a saját elfogultságait, politikai ízlésvilágát folyamatosan tesztelnie, és keresni az alternatívákat. Olyan nincs, hogy mindig csak a másik oldalon van az álhír.https://blog.atlatszo.hu/2021/03/az-iparilag-keltett-gyulolet-mar-onmaga-karikaturajava-valik-interju-kreko-peterrel/