A közösségben előforduló fertőzések kapcsán nem állnak rendelkezésre adatok, ám körülbelül egy tucat, jórészt szűkös körülmények közt élő romával készült már interjú, feltárva a szenvedés és a halál, valamint az óriási egészségügyi kihívások történeteit.

(A legfrissebb hírek itt)

Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista szavai szerint „az embereink hullanak, mint a legyek”. Egy másik aktivista, Bitó-Balogh Zsanett robbanáshoz hasonlította a járvány kitörését; azt mondta, egy időben 12 családtagja volt kórházban, a múlt hónapban pedig két nagybátyját és a nagymamáját is elveszítette, a szomszédjának pedig pár hét alatt a szülei, uaz nokatestvére és a nagybátyja is elhunyt. Zsanett, aki kétszer is kigyógyult a betegségből, jelenleg azon munkálkodik, hogy az oltások személyes regisztrációs pontjait megszervezze. Az aktivisták szerint a kormánynak többet kellene tennie a roma közösségek támogatása érdekében.

A Reuters megkereste Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki annyit mondott: a roma közösségnek önként kell részt vennie az oltásban. Amint eljutunk arra a pontra, a roma fiatalok is sorra kerülnek.

A Pécsi Tudományegyetemen januárban végzett felmérése szerint a romák alig 9% -a szeretne oltást kapni a COVID-19 ellen. Kiss Zsuzsanna roma biológus szerint a romák évtizedek óta bizalmatlanok az orvosokkal és a kormányokkal a vélt diszkrimináció miatt.

A Magyar Narancs értesülései szerint azonban a roma közösségen belül a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is betört, illetve végigsöpört a vírus. Horváth Aladár azt mondja, a szegénygettókban nincs pénz arra, hogy gyógyszereket, vitaminokat vásároljanak, de még a tisztálkodási lehetőségeik is szűkösek. Van, ahol 200 méterről hozzák a vizet, többen egy csuporból isznak. A maszk és a kézfertőtlenítő is korlátozottan elérhető, valamint számítógép sem áll rendelkezésre, így sokan regisztrálni sem tudnak az oltásra.

Horváth azt is elmondta, hogy egy éve próbálkoznak, 9 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogyan lehetne a legvédtelenebb társadalmi régiókan élőket megvédeni. A próbálkozásaikra azonban nem érkezett érdemi reakció.

„Lemondott a világ a gettók népéről. A legszegényebbekről, ami emberiségellenes bűncselekmény” – fogalmazta meg, hozzátéve: olyan mértékben ellátatlanok az emberek, hogy az önmagában egy látlelete a köztársaság romjainak.

Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetségi Önkormányzat elnöke szerint Csongrád-Csanád megyében sem fényes a helyzet. Több ezer, főként roma származású család került nehéz helyzetbe a regisztráció miatt, ezért úgy döntött, azzal fordul a kormányhoz, hogy levélben is lehessen jelentkezni az oltásra a mélyszegénységben élőknek. A roma önkormányzati elnököt továbbá sok család megkereste, attól tarva, hogy kimaradhatnak a vakcinázásból. A vírusfertőzés miatt ráadásul magukra maradhatnak a gyerekek, hiszen a felnőttek többsége beteg.

Közösségeikben a hazai népességnél is gyakrabban fordulnak elő tüdőbetegségek, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések– nyilatkozta Nagy Mihály.