Mivel a következő napokban sok szó esik majd Petry Zsoltról, a Hertha Berlin volt kapusedzőjéről és az ő eltávolításáról a kiesés ellen küzdő német klubtól, érdemes leszögezni, hogy ilyesmi gyakran megesik a foci különös világában. Bizony gyakran előfordul, hogy valakinek azért kell távoznia egy csapattól, mert valami olyasmit mondott, ami nem egyeztethető össze munkaadója értékeivel.
- Néhány éve egy Sergi Guardiola nevű játékos szerződését annak aláírása után alig néhány órával mondta fel az FC Barcelona, miután kiderült, hogy történelmük legsikeresebb edzőjének névrokona korábban Real Madrid-párti és Katalónia ellenes szövegeket írt ki a Twitterére.
- Az erősen baloldali identitású madridi kiscsapat, a Rayo Vallecano szurkolói Roman Zozulyát üldözték el a klubtól, miután megtudták, hogy az ukrán játékos gyanúsan szélsőjobboldali.
- A 2018-ban a német közvélemény annyira felháborodott azon, hogy a válogatottjuk török származású középpályása, Mesut Özil Erdogannal fotózkodott, hogy az azévi világbajnokság után Özil inkább vissza is vonult a német válogatottságtól.
- 2020 augusztusában a Bayern Münchentől rúgták ki az egyik, ificsapatokkal foglalkozó edzőt, mert kiderült, hogy rasszista dolgokat mondott.
Petry Zsolttal nagyon hasonló dolog történt. A Magyar Nemzet hétfőn közölt egy vele készített, butaságtól és idegengyűlölettől csöpögő interjút, amit gyorsan felkapott a német sajtó is. A kapusedző még aznap megpróbált visszatáncolni és helyesbíteni, de innen már nem volt visszaút, és a Hertha hétfőn délben felbontotta a szerződését. A klub közleménye szerint
a csapat aláírta a Sokszínűség Chartáját, elkötelezettek a tolerancia mellett és fontosak nekik ezek az értékek. Márpedig ezeket az értékeket „nem találták meg Petry nyilatkozatában”, amelyeket az ő munkatársukként tett.
A németek nyilván szeretnék villámgyorsan lezárni ezt az egészet, egy kiesés szélén táncoló csapatnak más sem kell, mint hogy egy ilyen ügy dekoncentrálja a játékosokat és a szakmai stábot. Balszerencséjükre egy olyan ország állampolgárát rúgták ki, ahol az idegengyűlölet és a hisztizés egyaránt központi elemei az aktuális kormány politikájának, így gyors lezárásra nincs sok esély. Ideális terep mindenkinek, aki liberális véleményterrorról, cancel culture-ről és hasonlókról szeret elmélkedni. Arra, hogy a témában maga Orbán Viktor is megszólaljon, jelenleg nagyobb az esély, mint a Hertha bennmaradására a Bundesligában.
Odáig egyértelmű Petry ügye, hogy egy ideális munkahelyről nem lehet eltanácsolni valakit a véleményéért. Ideális munkahely azonban meglehetősen kevés van a világon. Tetszőleges spanyol nagyvállalattól nem rúgnak ki valakit néhány órával a szerződtetése után, ha kiderül, hogy más csapatnak szurkol, mint az igazgatóság. Azzal szemben viszont keveseknek lehet erkölcsi vagy munkajogi aggálya, hogy az FC Barcelona nem akar egy Real Madrid-drukker játékost alkalmazni.
Mi van, ha a Herthánál úgy gondolják, hogy náluk nem a Real Madrid-drukkerség a vízválasztó, hanem esetleg az idegengyűlölet? Lehet erre azt válaszolni – munkajogilag és erkölcsileg jól megalapozva –, hogy nem, az idegengyűlölet nem lehet vízválasztó, azzal kötelessége a klubnak együttélni? Talán a Ferencvárosnál sem húzná sokáig az a kapusedző, aki elkezdené hangoztatni a klubelnök Kubatov Gáboréval szöges ellentétben álló véleményét.
Sokat fogunk a következő napokban olyan véleményeket hallani, amelyek szerint Petryvel pont az történt, mint a Spílertől Gulácsi Péter és a „család az család” kampány támogatásáért kirúgott Hrutka Jánossal. Ez azonban nem így van. Petryt egy független intézmény transzaperensen megindokolva bocsájtotta el, súlyosan kirekesztő véleménye hangoztatásáért. Hrutka a tolerancia, egymás elfogadása mellett nyilvánult meg, amiért cserébe egy közpénzzel felfújt cég össze-vissza kamuzva kirúgta, hogy aztán még egy központilag irányított aljas lejáratókampányt is kapjon a nyakába.
A két történetnek azon kívül, hogy egykori labdarúgók a főszereplői, nem sok köze van egymáshoz. https://444.hu/2021/04/07/petry-zsolt-es-a-sokszinuseg-chartaja