Kiálltak az AstraZeneca oltás mellett a Kovidők című szakmai beszélgetésben részt vevő professzorok. A szakemberek szerint fontos, hogy a terheseket is beoltsák legalább egy mRNS-alapú vakcinával, és arra is felhívták a figyelmet, hogy aki AstraZenecát kap, az ne szedjen be gyógyszereket a trombózis kockázatának csökkentésére.
Ha lenne annyi AstraZeneca vakcina, amennyivel mindenkit be lehetne oltani Magyarországon, akkor három héttel később nem lenne új koronavírusos beteg, öt hét múlva pedig nem halna bele senki a Covidba. Ezzel a példával érvelt az oltás mellett Merkely Béla professzor, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora, és egyúttal védelmébe vette az angol-svéd gyártmányú, Oxfordban fejlesztett vakcinát.
Az AstraZeneca körüli aggodalmakat igen erősen próbálta eloszlatni két kollégája is a szegedi kutatók által működtetett facebookos tájékoztató csatorna, a Kovidők csütörtök esti műsorában. Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem víruslaboratóriumának vezetője és Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus és reumatológus, a Debreceni Egyetem professzora is úgy érvelt, hogy a vakcinával összefüggésben emlegetett trombózisos esetek igen ritkák, és a Covid kockázata jóval nagyobb, mint az AstraZeneca vakcináé.
Jakab professzor kifejezetten úgy vélekedett, hogy az AstraZeneca elleni kifogások nem szakmai jellegűek, hanem „gazdaságiak“. Egyetértett ezzel Merkely professzor is. Ő arra is hivatkozott, hogy a trombózisos esetek amúgyis gyakoriak, ha tehát egy vakcinát hírbe akarnak hozni, ez a legalkalmasabb. Jakab Ferenc annak a gyanújának is hangot adott, hogy ha majd világszerte sok vakcinát lehet eladni, akkor hátrányba kerülnek azok a gyártók, akiknek a terméke erősebb hűtést igényel, lehetséges tehát, hogy nekik is érdekük rossz színben feltüntetni az oxfordi vakcinát. Merkely professzor még arra is tett egy tapintatos célzást, hogy a média is ott van amögött, ha pánikhangulat alakul ki.
Ami az orvosi kérdéseket illeti, elhangzott, hogy a koronavírus brit variánsáról immár tudni lehet: nemcsak erősebben terjed, hanem komolyabb betegséget is okoz. Szekanecz professzor szóba hozta: gyerekeknél is előfordulhatnak súlyosabb – gyulladásos és autoimmun – tünetek. Ezért jó hír, hogy a Pfizer–BioNTech vakcina serdülőknél is jó eredményeket mutat, és hamarosan kezdődik a kipróbálás a 3–5, illetve az 5–11 évesek körében is. Ugyanez várható más vakcinagyártóknál is. A professzor fontosnak tartja, hogy amint lehet, beoltsák a gyerekeket is.
Merkely Béla ezt azzal egészítette ki, hogy a gyerekek gyakori hordozói a vírusnak. Jelentős az iskolák szerepe a járvány terjedésében. A fiatal felnőttek közül sokan otthon, a gyerekeiktől kapják el a betegséget.
Esendőek a várandósok is. A korábbi hullámoktól eltérően ezúttal már halálesetek is bekövetkeztek a körükben, említették a professzorok, ezért tartva fontosnak, hogy a terhesek megkapják valamelyik mRNS-vakcina (ilyen a Pfizer–BionTech vagy a Moderna) első adagját, amely már elég jelentős védelmet ad. A második ráér a szülés után, legalábbis ezzel igyekeznének csökkenteni az oltási reakciók kockázatát.
A brit variáns terjedésével párhuzamosan egyre gyakoribb a poszt-Covid tünetegyüttes is, vagyis a Covid utáni, sokáig tartó, krónikusnak mondható, változatos tüneteket produkáló, jóformán külön betegségnek tekinthető állapot is. Ezt is csak oltással lehet megelőzni. Aki megkapta a fertőzést, az – függetlenül attól, hogy enyhébb vagy súlyosabb beteg volt – beleeshet a poszt-Covidba. Ez évekig terhet fog jelenteni az ellátórendszernek – magyarázta Szekanecz professzor.
Alapjában a háziorvosoknak kell felügyelniük a betegeket, és tudni kell, milyen vészjelzésekre kell figyelni, mikor kell hamar szakorvoshoz küldeni a poszt-Covidos pácienst. A professzor tanácsa: nem érdemes erőltetni, hogy a Covidon átesett betegek hamar visszatérjenek a korábbi terheléshez és megerőltessék a szervezetüket. Úgy tűnik, a poszt-Covid kezelésére alkalmas lehet egy adagnyi oltás is, amely visszatereli az immunrendszert a helyes útra.
Akiket aggaszt az AstraZeneca vakcinájához kapcsolható trombózis kockázata, kérdezték, szedjenek-e valamit a trombózis megelőzésére. A professzorok eltanácsolják ettől az oltásra készülőket vagy a beoltottakat. Leginkább azért, mert azokban a ritka esetekben, amelyekről szó van, a trombózisnak olyan fajtájáról van szó, amikor csökken a vérlemezkék száma, és ilyen állapotra éppenséggel ellenjavallt például az aszpirin vagy a heparin.
További kérdés, mennyire hatásosak az oltások a vírusvariánsok ellen. Kétségkívül vannak különbségek, de virológusként Jakab Ferenc abból indul ki, hogy a koronavírus sokat emlegetett tüskefehérjéje, amely a vakcinák fő célpontja, nagy fehérje, és a sok alkotóeleme közül nem fog mindegyik megváltozni. A súlyos, életveszélyes eseteket a mai tudásunk szerint a vakcinák nagy mértékben megakadályozzák.
A professzorok megerősítették azt is, hogy az mRNS alapú vakcinák, de a vektor alapúak is (mint az AstraZeneca vagy a Szputnyik V) gyorsan módosíthatóak, amikor az új variánsok miatt erre szükség lenne. Szekanecz Zoltán hozzátette: az influenzaoltáshoz hasonlóan a koronavírus esetében is elképzelhető, hogy a mindenkori variánsokhoz igazodó „koktélt“ tartalmazzon az oltás.
A sokat emlegetett nyájimmunitás elérését a professzorok lehetségesnek tartják, de a számolgatás részleteiben nem érdemes elveszni. Nem tudni például, Magyarországon hányan estek át a betegségen: a 700 ezer körüli szám alulbecslés, de csak sejteni lehet, mennyire. Jakab Ferenc szerint az igazi szám ennek az ötszöröse körül lehet. Így azt sem tudni, hogy a beoltottak közül hány embernek van és mekkora védettsége a fertőzése miatt.
A számoktól függetlenül Szekanecz professzor úgy véli, hogy az erősen oltáselleneseket amúgy sem lehet meggyőzni. Ugyanakkor ő szürke zónaként említette azokat a bizonytalanokat, akiket rá lehetne beszélni az oltásra. „Mindenki hozzon magával még egy embert“ – összegezte, hangsúlyozottan a politizálás szándéka nélkül a beszélgetés egyik szervezője, Kintses Bálint biológus.
Fotó- Spanyolnátha járvány idején