A magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését – derül ki a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumokból.

Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. A dokumentumok szerint a kínai kivitelezőnek attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben másik cég nyeri meg a beruházást. A kormányzati dokumentumok szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

Az építkezésre bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ számos táján gyanúsították meg korrupcióval és kémkedéssel. A Fudan kampusza ráadásul a kormány számításai szerint több pénzbe fog kerülni, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019-ben. A Fudan épületei ezen kívül elveszik a helyet a sokezer magyar diáknak tervezett, modern kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projekt elől is.

Az évek óta szoros kínai kapcsolatok kiépítésére törekvő Orbán-kormány több fontos üzletet kötött az elmúlt időszakban kínai partnerekkel. Ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárdos felújítása, amit kínai állami cégek nyertek el közösen Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével. Tavaly a koronavírus kitörése után a magyar állam rengeteg kínai védőfelszerelést és lélegeztetőgépet vásárolt sokszor nagyon drágán, majd idén Magyarország lett az első európai uniós ország, amely kínai vakcinát kezdett el használni.

A Fudan kampuszának építéséről feltett kérdéseinkre sem a kínai vállalat, sem a szerződtetésüket a kormánynak javasló Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem reagált.

Visszautasíthatatlan ajánlat Kínából

A sanghaji Fudan Egyetem Kína legerősebb felsőoktatási intézményei közé, a nemzetközi kapcsolatok oktatásában pedig az egész világ élmezőnyébe tartozik. Az egyetem a Magyar Nemzeti Bank segítségével, eleinte még a Corvinus Egyetemmel együttműködve kezdett el terjeszkedni Magyarországon. A jegybank Kína-ügyi főtanácsadója, Horváth Levente tavaly jelentette be, hogy a Fudan 2024-ben már öt-hatezer diákkal és ötszáz tanárral nyitná meg első önálló európai kampuszát.

A kínai egyetem már meg is egyezett a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC), hogy ajánlatot tesznek akivitelezésre – derül ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Direkt36 által megszerzett előterjesztéséből, amit a kormány a február 24-i kabinetülésén tárgyalt és fogadott el. Az előterjesztést Palkoviccsal közösen Szijjártó Péter külügyminiszter jegyzi, de az ITM a projekt felelőse. Az előterjesztés szerint a Fudan és a kínai állami építővállalat európai ágazata a megállapodásukról is Palkovicsot értesítette.

Bár az ITM csak indikatív – azaz előzetes, irányadó – ajánlatként hivatkozik a kínai állami vállalat jelentkezésére, az előterjesztésből kiderül, hogy a kínaiak alaposan felkészültek az építkezésre. „A releváns versenyeztetéseken való részvétel, valamint a munkák mielőbbi megkezdése érdekében a vállalat már szimulálta a végrehajtó, tervező és kivitelező csapatokat, és megkezdte az építési, logisztikai előkészületeket” – áll a dokumentumban.

Az intézmény Fudan Hungary Egyetem néven futna és egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hozza létre és tartja majd fenn – derül ki az ITM előterjesztéséből. Ez a modell hasonlít ahhoz, ahogy az elmúlt időszakban a magyar kormány elkezdte alapítványokba kiszervezni az állami fenntartású egyetemeket. Az alapításhoz szükséges tőkét és a kampusz építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja – például egy korábbi bejelentés szerint egy 800 milliós telket. Kína pedig a tervek szerint egy egyelőre nem meghatározott összeggel száll be az alapítvány tőkéjébe, majd a kampusz éves működtetését is vállalná.

Az építkezésre a Kínai Állami Építőmérnöki vállalat 338 milliárd forintos ajánlatot tett, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalná összesen 520 ezer négyzetméter megépítését – derül ki az ITM előterjesztéséből. A magyar kormány viszont ennél jóval magasabb, 1 milliós négyzetméterárral kalkulál, és 540 milliárd forintra becsüli az épületek felhúzásának értékét. Az előterjesztés szerint a minisztérium ebből mégsem azt a következtetést vonja le, hogy a kínai ajánlat esetleg irreálisan alacsony. Hanem pont azzal ajánlja a kormány figyelmébe a kínai tervet, hogy az még kedvezőbb is, mint a saját becslésük. Ez ugyanakkor nem a beruházás teljes költsége – a fenti számok sem a parkok, utak stb. építésének költségét, sem az áfát nem tartalmazzák.

Az építkezéshez óriási kínai hitelt venne fel a magyar állam, “ez a konstrukció a Budapest-Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” – áll az előterjesztésben. A dokumentum szerint a beruházásra a magyar állam kicsit több, mint 100 milliárd forintot biztosítana közvetlenül, míg a maradék több, mint 450 milliárdot Kína hitelezné. Az ITM szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank “kedvező feltételekkel”, 10-15 éves futamidővel és jüan hitel esetén maximum 4,5%-os, euro hitel esetén 1,9%-os kamattal vállalná a finanszírozást, amire már tett is egy előzetes ajánlatot. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül.

A Fudan azonban nem csak egy elitegyetem, hanem a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is: 2019-ben az egyetem chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették (erről és a magyar-kínai kapcsolatokról is a Direkt36 írt részletesen). De a Fudan budapesti kampuszának építése a kínai gazdaság számára is komoly piacszerzési lehetőséget jelent.

Kínai terjeszkedés magyar pénzből

Az ITM előterjesztésének egyik legérdekesebb része az, amelyik az építkezés megvalósításáról szól. A dokumentum szerint ugyanis a kínai ajánlatban szerepel egy olyan feltétel is, miszerint „meghatározott számú kínai munkás vesz részt a kivitelezésben és kínai építési alapanyagok kerülnek importálásra a kivitelezéshez”.

Ez a megoldás a kínai gazdaságpolitika elmúlt évtizedének eredménye. „A 2010-es évek elejére túltermelési problémával szembesült Kína: hogy sokkal nagyobb kapacitásuk van cementből, acélból és más alapanyagokból, mint szükséges lenne. Termelnek, termelnek, de már nem tudják hová tenni a saját országukban. Az Út és Övezetet arra találták ki, hogy ezt a kapacitást és a kínai munkaerőt külföldön le tudják kötni” – magyarázta Orbán Krisztián közgazdász a 2013-ban Hszi Csin-ping kínai elnök által elindított, Új Selyemútnak is nevezett Út és Övezet kezdeményezésről (ennek keretében épül meg majd a Budapest-Belgrád vasútvonal is). Az ITM előterjesztése a kínai építővállalatot is úgy mutatja be, mint az Út és Övezet „fontos résztvevője”.

A Direkt36 az ITM előterjesztésén kívül megszerzett egy másik kormányzati dokumentumot is, amely szerint a magyar kormány már döntött is arról, hogy a Fudan kampuszát mindenképp kínaiaknak kell építeniük, és hogy a folyamatot nem szabad leállítani. Ez abból az emlékeztető feljegyzésből derül ki, amely az ITM-előterjesztés elfogadásáról készült a február 24-i kormányülésen. „A Kormány az előterjesztést azzal fogadta el, hogy (…) a tervezés magyar-kínai közös projektként valósul meg; a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg; a beruházás felelőseként az innovációért és technológiáért felelős miniszter kerül kijelölésre kormánybiztosként; a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le” – áll az emlékeztetőben.

Egy, a kormánydöntés hátterét ismerő kormányzati forrás szerint a kínaiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy egy közbeszerzésen valaki előnyösebb ajánlatot tesz náluk és így elesnek a beruházástól. A forrás szerint ugyanis a Fudan Egyetem kampuszát kínai-magyar nemzetközi szerződés keretében építik majd, és a versenyeztetés feltételeit is ebben határozzák meg. Hasonló konstrukcióban épül például a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai felújítása, vagy éppen a paksi atomerőmű orosz bővítése is – egyik esetben sem volt szükség uniós szabályok szerinti nyílt versenyre. Az ITM-előterjesztésben a tervek európai uniós jogi vonatkozásainak felsorolása helyén is mindössze annyi áll, hogy az „nem releváns”.

A Fudan kampuszának építésére tervezett magyar állami pénzek nagyon jelentős összegnek számítanak, például túlszárnyalják a teljes magyar állami felsőoktatás éves működési költségét is, ami 2019-ben összesen 486 milliárd forint volt, de a G7 számításai szerint ez valójában nettóban számolva alig 287 milliárdot tett ki. Ráadásul a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumok további költségekkel is számolnak. Az ITM szerint ugyanis 2023 és 2027 között kb. 100 milliárd forintba, majd „a képzés teljes felfutása utáni időszakban” még évi 15,5 milliárd forintba kerül majd az intézmény felszerelése és működtetése, ami állami támogatásból és vállalati szponzorációból biztosítható. Ezt ugyanakkor az ITM reményei szerint jórészt már Kína állná.

A kínai egyetem hazai terjeszkedése érdekében ráadásul az Orbán-kormány feláldozta annak a budapesti kollégiumvárosnak a jelenlegi tervét is, ami nyolc-tízezer magyar egyetemi hallgatónak és tanárnak biztosított volna korszerű tanulási és lakhatási körülményeket. A február 24-i kormányülésen készült emlékeztető szerint ugyanis a kormány arról is döntött, hogy „az előterjesztés szerinti beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”.

Itt, a Rákóczi hídtól délre épült volna eredetileg az a budapesti olimpiai falu, amelyet a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása után módosítottak és innentől a helyszínre egy Diákváros felépítését tervezte a kormány. Egy kormányzati forrás szerint azonban ezt az utódprojektet az Orbán-kormány vezetése valójában mindig is annak a reményében támogatta, hogy majd egy későbbi olimpiához azért még jól jöhet. Ezek a remények azonban a forrás szerint februárban teljesen elszálltak, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2032-es rendezés jogát Brisbane-nek adta oda.

A kínai kampusznak nem csak a magyar költségvetésre és a felsőoktatási fejlesztésekre lesz komoly hatása. Az építkezésre bejelentkező kínai vállalat története és a Fudan elmúlt néhány éve is érdekessé teszi a beruházást.

Kémkedés és korrupció

2017 januárjában az Afrikai Unió etiópiai, Addisz-Abebában álló székházának technikusai szokatlan jelenségre figyeltek fel: az épület szervereinek adatforgalma minden éjszaka éjfél és kettő óra közt megugrott, pedig ilyenkor alig volt valaki az épületben. A húszemeletes épület biztonsági átvizsgálásakor kiderült, hogy a forgalomnövekedést az okozta, hogy az adatok minden éjjel titokban átmásolódnak egy sanghaji szerverre. Ezen kívül asztalokba és a falakba rejtett lehallgató berendezések is előkerültek az épületben.

A 200 millió dollárba kerülő, 2012 elején átadott székház Kína ajándéka volt Afrikának: nem csupán a költségeket állták, de a kivitelezést is vállalták. Az építkezést a most a Fudan budapesti kampuszára is bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatra bízták. Az Afrikai Unió székházában keletkezett bizalmas információk öt éven keresztül kerülhettek illetéktelen kezekbe, mielőtt az adatszivárgást és a lehallgatásokat végül a technikusok felfedezték. A kémkedés vádját a kínai kormány és a kínai állami cég is tagadta.

Az etiópiai incidenst követően a vállalatot tavaly az Egyesült Államok védelmi minisztériuma feketelistára rakta a Népi Felszabadító Hadsereggel, vagyis a kínai katonasággal való szoros kapcsolata miatt, Kínában ugyanis a kiberkémkedést és technológiai hírszerzést jórészt a hadsereg felügyeli. Később pedig egy elnöki rendelet külön megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok vagy cégek részvényesei lehessenek a kínai építővállalatnak.

Jiandan Jiang, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat (CSCEC) egyik vezetője Matolcsy György magyar jegybankelnök online megrendezett Eurázsia Fórumán tavaly októberben:

A Világbank 2009-ben egy fülöp-szigeteki útépítési projekt vizsgálata során kartellezést fedezett fel és ezért hat évre szankciókat vezetett be a vállalattal szemben. 2017-ben egy bahamai luxushotel- és kaszinóépítésnél többszáz millió dollárnyi fiktív költségek és kivitelezési problémák miatt perelték be a céget. 2019-ben pedig a pakisztáni kormány szerint a kínai vállalat egy ottani gigantikus autópályaépítési projektje során 500 millió dollár (kb. 150 milliárd forint) tűnt el korrupt hivatalnokok zsebében.

2021 januárjában pedig az ausztrál kormány akadályozta meg, hogy a kínai építővállalat felvásároljon egy ausztráliai építkezési céget. Attól tartottak, hogy a kínai hírszerzés a cégen keresztül Ausztrália kritikus infrastruktúrájáról szerezne információkat. Nemzetbiztonsági aggályok ráadásul magával a sanghaji Fudan Egyetemmel szemben is felmerültek. Ahogy a Direkt36 korábbi cikkéből kiderül: az egyetem együttműködik a kínai hírszerzéssel, külön kémiskolát működtet, és a Kínai Kommunista Párt elitképzőjeként a Fudan tanárainak és hallgatóinak legalább negyede párttag.

Ezekből a problémákból az ITM előterjesztése semmit sem említ meg, a kínai céget kizárólag méltatja. „A vállalat 2016 és 2020 között a világ legjobb kivitelezője címet nyerte el, valamint a legnagyobb minősítő cégek (ENR, Standard&Poor’s, Moody’s, Fitch) mind ’A’ kategóriás kivitelezőként tartják számon” – áll a minisztériumi előterjesztésben.

A kínai állami vállalat, ahogy a kémkedés, úgy a korrupció vádját is mindig visszautasította, a Direkt36 ezzel kapcsolatos kérdéseire viszont nem reagált. Az ITM-nél is rákérdeztünk a kínai egyetem építése miatt felmerülő nemzetbiztonsági és korrupciós kockázatokra, de a minisztérium sem válaszolt.