Harminc éve az olajipar addigi legnagyobb katasztrófája történt Kuvaitban: 1991-ben szó szerint lángokban állt a közel-keleti ország, és ezeket a lángokat nem volt egyszerű eloltani.

Hullott ránk az olaj, és törölgethettük a szemünkből. A legnagyobb barátunk az étolaj volt, mert azzal lehetett a legkönnyebben megtisztítani a sisakunkat, az arcunkat…

– mesélte az Indexnek Székely Szabó Tamás, a Miskolci Nehézipari Egyetemen végzett olajmérnök, jelenleg a Mol Kútmunkálati Felügyeletének és Kitöréselhárítási csapatának vezetője, aki egy kisebb magyar kontingens tagjaként részt vett a kuvaiti olajkutak oltásában.

KAPCSOLÓDÓ
30 éve tört ki a Sivatagi Vihar

30 éve tört ki a Sivatagi Vihar

Egy hónapnyi légicsapás után négy nap alatt visszafoglalták a koalíciós erők Szaddám Husszeintől a megszállt Kuvaitot.

Hogy miért kellett olajkutakat oltani 1991-ben Kuvaitban? Szaddám Huszein iraki diktátor megszállta az országot az Irán ellen vívott háborúban kapott kölcsönökkel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte ezt, de a diplomáciai tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért 1990 novemberében határidőt adott Iraknak, hogy 1991. január 15-éig vonja ki csapatait, továbbá felhatalmazta a nemzetközi koalíciót, hogy „bármilyen szükséges eszközzel” kényszerítsék ki az együttműködést Irakból. Nos, ez elmaradt, és megindult a „Sivatagi Viharnak” nevezett hadművelet. Szaddám Huszein pedig kivonult Kuvaitból, de biztos, ami tuti alapon majdnem az összes működő olajkutat felrobbantották – összesen 749 kút égett Kuvaitban. A környezeti hatások szinte felmérhetetlenek voltak:

  • Szakértői becslések szerint 11 millió hordónyi olaj folyt a Perzsa-öbölbe, és naponta 4–6 millió hordónyi olaj égett el.
  • Kuvait területének 15 százalékán vált szennyezetté a talaj.
  • Körülbelül 300 „olajtó” képződött – bennük közel 30 millió hordónyi olajjal.
  • Az országot teljesen kifosztották: gondok voltak a vízellátással, az elektromos hálózattal, és kezdetben még tájékozódni se nagyon lehetett a nappali sötétség és a térképek hiánya miatt.

És ebbe a földi pokolba érkezett meg a Hungarian Blowout Specialist (HBS) csapata 1991 szeptemberében, amely a Kőolajkutató Vállalat és a Rotary Fúrási Vállalat szakembereiből állt, akik közül többen szintén a Miskolci Nehézipari Egyetemen végeztek. Ugyanis Magyarországon volt egy önkéntes alapon szerveződött szakmai csapat, amelynek tagjai civil foglalkozásuk mellett az előforduló kitörések elfojtásával és a kutak helyreállításával foglalkoztak. Hogyan keletkeznek ezek a kitörések? A szakember szerint ennek alapvetően geológiai, tervezési és kivitelezési okai is lehetnek a hibás eszközökön túl. De

A KUVAITI SZABOTÁZS OKOZTA HELYZETRE SENKI SEM SZÁMÍTOTT KORÁBBAN.

Miután az ország szó szerint lángokban állt, Kuvait nemzetközi segítségért folyamodott. Vannak erre szakosodott cégek az olajiparban – akkoriban főként amerikai és kanadai vállalatok. A kuvaiti olajipari minisztérium azonban elégedetlen volt a helyreállítási munkák ütemével, lassan haladt az oltás, ezért kerestek még olyan cégeket, amelyek képesek voltak a kitört olajkutak tüzeit eloltani és utána helyreállítani azokat. Így jelentkezett a magyar konzorcium, a HBS is. A szükséges szerződések megkötése után szeptemberben jutottak ki a speciális eszközeikkel – és ez volt az első nagy kihívás, ugyanis többtonnányi túlméretes és túlsúlyos szállítmányt kellett eljuttatni egy olyan országba, melynek repülőtere kezdetben nem volt képes járatok fogadására.