Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. A konkrét ok az, hogy erős a gyanú, miszerint az orosz titkosszolgálatok tagjainak közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő példátlannak minősítette, hogy Prága „nem bizonyított és kitalált ürüggyel” ilyen döntést hozott. Moszkva a kiutasítást „ellenséges lépésnek” és az utóbbi évek oroszellenes cseh akciói folytatásának minősítette.
A moszkvai cseh nagykövetség kiutasított embereinek egy napjuk van arra, hogy elhagyják Oroszországot. A cseh felet egyben felszólították arra, hogy ezentúl a moszkvai képviseletében is ugyanannyian dolgozzanak, ahányan a prágai orosz nagykövetségen. Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint ezt is tartalmazza az a jegyzék, amelyet átadtak Pivonka moszkvai cseh nagykövetnek.
2014. október 16-án az ország délkeleti sarkában fekvő Vrbetice városa mellett először 50 tonna, majd két hónappal később 13 tonna lőszer robbant fel egy raktárban. A robbanásokban két ember veszítette életét.
A robbanás okát nem hozták nyilvánosságra, miként egyelőre azt is homály fedi, milyen új, az oroszokkal szembeni fellépést indokló tény juthatott most a cseh kormány birtokába.
A Respekt cseh oldal úgy értesült, hogy a 2014-ben felrobbant lőszert Ukrajnának szánták volna, amely akkor éppen komoly harcokban állt az ország keleti részéért az oroszok által támogatott szakadár erőkkel szemben. A Respekt szerint egy bolgár fegyverkereskedő, bizonyos Emilian Gebrev állt az ukrán fegyverüzlet mögött.
A Respekt úgy tudja, a robbantással kapcsolatos nyomozásban tavaly kerültek napvilágra új információk, ezek két hete kerültek a prágai kormány elé.
A 29155-ös Egység
Szombati bejelentésében Andrej Babis miniszterelnök az orosz katonai titkosszolgálatot (GRU), azon belül is kifejezetten a 29155-ös Egységet vádolta meg a robbantásokkal.
Ezt az egységet vádolták meg több merényletkísérlettel és tervezett szabotázzsal szerte Európában. Ezek közül a leghírhedtebb a Szergej Szkripal és lánya ellen elkövetett mérgezéses merénylet volt az angliai Salisbury városában 2018 márciusában.
Szergej Szkripal korábban az orosz katonai titkosszolgálatnak dolgozott, őt és lányát, Juliját a Novicsok nevű, a szovjet időkben kifejlesztett idegméreggel próbálták meggyilkolni. Őket nem sikerült, egy ártatlan brit nő azonban életét vesztette, miután véletlenül kapcsolatba került a szerrel.
Egyező nevek
A 29155-ös Egységet hozták kapcsolatba egy 2015-ös üggyel is, melyben a már említett bolgár fegyverkereskedőt, Emilian Gebrevet támadtak meg egy, a Novicsokhoz nagyon hasonló idegméreggel.
Ha ez minden nem lenne elég, a cseh rendőrség április 17-én, szombaton azt is bejelentette, hogy keresnek két feltételezett orosz ügynököt, akik több útlevelet is használnak, ezek között kettő biztosan orosz névre (Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov) van kiállítva.
A két név megegyezik azokkal, akiket a britek a Szkripal-mérgezéssel vádoltak meg. A Bellingcat nyomozása szerint a két gyanúsított valódi neve Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga – mindketten a 29155-ös Egység tagjai.
Aligha véletlen, hogy Jan Hamacek úgy fogalmazott: “Hasonló helyzetben vagyunk, mint Nagy-Britannia a Salisbury mérgezéses üggyel”.
Orosz ellenlépések jöhetnek
A prágai orosz nagykövetség képviselője az Interfax hírügynökségnek megerősítette, hogy értesítették a kiutasításokról, Alekszandr Zmejevszkij nagykövetet pedig bekérették a cseh külügyminisztériumba.
“Prága tisztában van azzal, mi következik egy ilyen hókuszpókusz után” – jelentette ki Maria Zakharova szóvivő, míg Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke “arányos ellenlépéseket” helyezett kilátásba.
A prágai amerikai nagykövetség Andrej Babis bejelentését követően a Twitteren közölte, az Egyesült Államok szövetségese, a Cseh Köztársaság mellett áll és nagyra értékeli a meghozott intézkedéseket.
Nem az oroszok, hanem az amuri partizánok robbantottak
„A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak. A fogalom modern alkalmazása elsősorban a második világháborúhoz kötődik, amikor a tengelyhatalmak megszállói csapatai ellen főleg a Szovjetunióban, de sok más országban, így Franciaországban, Olaszországban, Jugoszláviában, Görögországban és Albániában nagyszabású, jelentős részben kommunista, de más politikai irányzatokhoz is tartozó partizánmozgalmak bontakoztak ki.
A kormányon lévő vagy megszálló hatalom gyakran titulálta a partizánokat gerilláknak vagy terroristáknak, a semleges szóhasználat azonban különbséget tesz ezek között. A partizánok – ha nem is legális, de – koherens ideológia mentén szerveződő félkatonai alakulat tagjai, akik nemzetük, hazájuk felszabadulása érdekében harcolnak. Ezzel szemben a gerillák a fennálló, többnyire demokratikus, de legalábbis legitim hatalom ellen küzdenek, polgárháborús viszonyokat előidézve.
A partizánok bár alapvetően fegyveres harcot folytatnak könnyűfegyverekkel, jellemző rájuk a konspirációs tevékenység is, szabotázsakciók szervezése, diverzió, hírszerzés, a megszállókkal együttműködő hazai személyek, a kollaboránsok félreállítása, likvidálása. Nagy előnyük a megszálló hatalommal szemben a hely és a kultúra ismerete, így konspirációs tevékenységüket a civil lakosság soraiba idomulva, mimikriben végzik. Többnyire csak hazájuk területén harcolnak, de ismertek kivételek is (spanyol polgárháború, Tito partizánjai).
Kassa bombázása
(még a végén az amcsik levelet küldenek Orbánnak ,O.bin Laden-nel ???? )
Csak óvatosan!
„Kirúgná Prága a Roszatomot Vrbetice miatt
Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter vasárnap Prágában…..
A múlt század nyolcvanas éveinek közepén üzembe helyezett dukovany atomerőmű a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tulajdona. A CEZ részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. Úgy tudni, hogy a bővítését célzó projekt iránt öt vállalat érdeklődik, az orosz Roszatom mellett Kína második legnagyobb atomenergetikai vállalata, a General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, az Électricité de France (EdF) francia energiaipari óriásvállalat, valamint a nagy dél-koreai atomerőműveket és vízerőműveket üzemeltető Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP). A szakminiszter március végén azt mondta, hogy az említett öt konszern közül biztonsági okokból a kínai CGN nem kapna meghívást a tenderre. A másik négy érdeklődő vállalatnak november végéig kellene leadnia elképzeléseiről egy összefoglaló információs anyagot. Kína prágai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a döntés ellen, és diszkriminációnak minősítette azt.”
Sakk Babisnak. Rosa.
Csak nem a csúti gazdája a ludas?