A törvényben stratégiai társaságnak nyilvánították egyebek közt az energetikai, közlekedési, kommunikációs cégeket, a robot- és biotechnológiai, a kritikus infrastruktúrákkal, élelmezésbiztonsággal kapcsolatos, érzékeny adatokhoz hozzáférő vállalkozásokat. Ezen kívül egy, a törvényben hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a média szabadsága és pluralizmusa terén is vizsgálhatják a tagállamok, hogy egy adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre.
A magyar szabályozásban azonban eddig a kommunikációs szektorból csak a távközlésre vonatkozott az ilyen vizsgálat lehetősége, ezt egészítették most ki a kiadói tevékenységgel, film, videó, televízióműsor gyártásával és műsorszolgáltatással. Emellett felvették a listába a felsőoktatást.
Az ilyen stratégiai társaság esetén a miniszter a tulajdonszerzést vagy az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja például akkor, ha az új külföldi tulajdonos Magyarország államérdekét, közbiztonságát, közrendjét esetleg veszélyeztetné, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára. A kormány élve azzal a rendkívüli felhatalmazással, hogy a veszélyhelyzetben rendelettel felülírhatja a törvényt, bővítette a veszélyeztetés definícióját (államérdeknek minősül „a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek” is), és június 30-ról az év végéig meghosszabbította a miniszter hatáskörét, kiterjesztve a felsőoktatási intézményekre is.https://hvg.hu/gazdasag/20210422_Strategiai_jelentoseguek_lehetnek_a_televiziok_es_az_egyetemek_is
Mennyiért?