Arról is beszélt, hogy az USA a jövőben is fenn akarja tartani képességét a terrorellenes műveletek végrehajtására, vagyis légitámadásokra és légi felderítésre. Ezt nehezíti, hogy az Afganisztánt környező országokban nincsenek bázisaik, sem számottevő erőt képviselő alakulataik. És ugyan a leggyakrabban bevetett amerikai drónok, a Predatorok és a Reaperek hatótávja lehetővé teszi, hogy a Közel-Keleten, a Perzsa-(Arab-)öbölben lévő bázisaikról is bevethessék azokat, a távolság jelentősen lerövidíti azt az időt, amit aktiv felderítéssel vagy célpontok felkutatásával és megsemmisítésével tölthetnek. Mckenzie elmondása szerint bár törekednek rá, hogy fenntartsák képességeiket a térségben, a jövőben nem lesznek olyan részletes ismereteik Afganisztánról, mint most. „Be feogunk látni. A távolságok nagyobbak lesznek, több erőforrást fog igényelni, de lehetőségünk lesz folytatni a műveleteket. Bizonyosan nem lesz lehetetlen. De nem fogunk úgy látni, mint most” – mondta.

McKenzie szerint most a diplomatákon a sor, ők vizsgálják, hogy melyik országokkal lehetne megállapodni amerikai erők, tehát főleg drónok állomásoztatásáról, de azt is egyértelművé tette, hogy a hadsereg felfogta a parancsot, és tényleg kivonnak minden csapatot Afganisztánból. „A nulla nullát jelent” – mondta, hozzátéve, hogy ez a kabuli amerikai nagykövetséget védő alakulatokra nem vonatkozik. De, mint mondta „nem tervezünk visszatérést. Nem azt mondom, hogy nem hajtunk végre majd csapásokat, de nem fogjuk újra megszállni az országot” – mondta.