Hoppá. A magyar kormány elítéte az oroszokat

A botrány nyomán az oroszok fontos szövetségeseket veszthettek elsősorban a cseh politikai életben, de az egész közép-európai térségben csökkenhetett a mozgásterük, a PR-szempontból katasztrofális történet nyomán. Még olyan közeli szövetségesek is elítélték a 2014-es akciót, mint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter – igaz, V4-es kollégáival közösen kiadott közleménye a lengyel külügyminisztérium honlapján jelent csak meg, a magyarén nem.

Ha helyes az elmélet, és az orosz katonai művelet egy próbatétel volt a Nyugat számára, akkor nehéz eldönteni, hogy milyen következtetést vontak le belőle. Azt, hogy Biden nem kockáztatna világháborút Ukrajnáért? Vagy azt, hogy a Nyugatnak váratlan húzásai is lehetnek, mint amilyen a cseh botrány is volt? Vagy valami egészen mást, ami a vezetők telefonbeszélgetéseinek titka marad?

Mást akartak, és megkapták

Az oroszoknak leginkább hízelgő értelmezés szerint a Kreml akciója valójában nem Ukrajnáról szólt, hanem mozgásteret akartak építeni maguknak, más viták megnyeréséhez. Ez az értelmezés azt állítja, hogy azért küldték az ukrán határ mellé a sok haditechnikát és fegyverest, hogy aztán visszavonhassák őket, valamiért cserébe.

Hogy mi ez a valami, az persze nem teljesen világos. Egyes feltételezések szerint az Északi Áramlat 2 gázvezeték lehet. Úgy tűnt április közepéig, hogy a tenger alatt épülő, és már 95 százalékban lefektetett orosz-német vezeték befejezése ellen a Biden-kormány minden követ megmozgat, és szankciókat élesítenek Washingtonban az építkezésben résztvevő nyugati cégekkel szemben is. Még arról is jelentek meg szivárogtatások, hogy Biden különmegbízottat nevez ki Amos Hochstein személyében, akinek az lett volna a feladata, hogy összehangolja az építkezés elleni diplomáciai küzdelmet. (Az amerikaiak fő baja a vezetékkel az, hogy elkészültével az orosz gáz kikerülheti Ukrajnát, és ezzel a kijevi kormány rengeteg pénzt és nagyon komoly alkupozíciót vesztene Moszkvával szemben.)

Április 14-én azonban kiderült, hogy a Biden-kormány egyelőre nem vet ki új szankciókat az Áramlat miatt, hivatalos magyarázat szerint azért, hogy a német-amerikai kapcsolatokat ne terheljék túl, és Hochstein kinevezése is elmaradt.

Lehet persze, hogy a csapatok mozgatásának és a vezetéknek nincs köze egymáshoz, de az biztos, hogy a német kormány nem mondott le a tervről, pedig ezen még Merkel kancellár is elgondolkodott, amikor tavaly augusztusban megmérgezték Navalnijt Oroszországban. Most pedig, amikor még börtönben is megkínozták, a német pénzügyminiszter határozottan kiállt a beruházás befejezése mellett, Merkel hallgat, és az USA kormánya is váratlanul engedékenyebb lett.

A Nyugat pedig általában is egész visszafogottan vette tudomásul, hogy az ellenzéki aktivista egészsége a fogvatartása alatt megromlott, és azt is, hogy 1700 mellette tüntető oroszt vittek el a rendőrök szerdán, illetve hogy az orosz ügyészség kezdeményezte Navalnij mozgalmának terrorszervezetté minősítését, és minden ezzel járó retorziót. Egyes kommentárok szerint a visszafogott nyugati reakciók összefügghetnek valamiféle háttéralkuval, ami orosz részről a katonák visszavonásával végződött. E kommentátorok arra emlékeztetnek, hogy szeptemberben választások lesznek Oroszországban, és Putyinnak érdekében állhatott, hogy nyugodtan leszámolhasson valamiféle nyugatos szervezkedéssel.

Tárgyalások jönnek

Akármi is lehetett a háttérben, a béke szempontjából jó jel, hogy csütörtök óta nem újabb háborúra, hanem tárgyalásokra vár a világ. A válság alatt Biden és Putyin között felmerült, hogy hamarosan személyesen is találkozzanak, illetve Zelenszkij ukrán elnök is felvetette, hogy készen áll arra, hogy Putyinnal kettesben is találkozzék – ilyen eddig sosem történt, amikor 2019-ben személyesen tárgyaltak, akkor Merkel és Macron is ott voltak, közvetíteni. (Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez a találkozó létrejön, mert Zelenszkij a Donyeckben kívánja ezt nyélbe ütni, mire Putyin Moszkvát jelölte ki a tárgyalás helyszínéül, és itt elakadt az ügy, de ez még így is előrelépésnek látszik a hét első felének háborús készülődéséhez képest.)

A legfontosabb egyelőre az, hogy sikerült háború nélkül tompítani a konfliktust, és a járvány miatt egyébként is sok gonddal küszködő világnak most nem kell azon is aggódnia, hogy egy nagy háború törhet ki napokon belül Európában. https://444.hu/2021/04/24/mire-volt-ez-jo-a-felszereles-marad-de-az-orosz-katonak-egy-jo-reszet-visszavonjak