Annak jártunk utána, hogy ma van-e, lehet-e egységes álláspont arról, mire való egy logó. Egyáltalán, nincs-e fogyóban a logókincsünk. Nagy Sándor reklámszakember szerint lehet még mindig újat mutatni egy logóval, emblémával. Szerinte mi, emberek is folyamatosan fejlődünk.
Mindig lehet
– Csak gondoljuk a divatra! Az emberiség több ezer éve hord ruhákat, mégsem fogytak még el a lehetőségek. Az ing az ing, a cipő az cipő, mégis minden évben megújul, hiába mondjuk, hogy lehet-e még újat mutatni – nyilatkozta a Rosvig Reklámügynökség vezetője, Nagy Sándor. – Mindig lehet színben, formában, kialakításban, anyaghasználatban, környezettudatosságban és sorolhatnánk, újat mutatni. Mindig van újabb, ami eddig nem volt. Éppen ezért a logók száma és elkészítési lehetősége is végtelen.
– Már évszázadok óta használunk emblémákat, családi címereknek, pecsétnyomóknak neveztük korábban ezeket a vizuális identitásjelzőket. Miskolc címerének mintájául például a város középkori pecsétjei szolgáltak, ezek alapján tervezték meg 1909-ben ezt a ma is ismert változatot, amit a szocializmus elmúltával 1990 óta használunk újra hivatalosan is – foglalta össze Nagy Sándor. – A rendszerváltozással, ahogyan visszajött a régi címer, ezzel együtt szüksége lett Miskolcnak egy mindenki által érthető, populárisabb jelképre is, melynek turisztikára való utalásai is vannak. Akkor született az a szlogen, hogy „Miskolc a nyitott kapuk városa”. A városnak persze már rég nincsenek értelmezhető kapui, de nevében őrzi a Győri, a Csabai, a Szentpéteri és a Zsolcai kapu elnevezést. A logón pedig a több mint 600 éve épült avasi templom kapott helyet, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Aztán megszületett az a Miskolc-logó, ami egy boltíves O betűt formált. A háttérben stilizált hegyeket, sziklákat és folyókat ábrázolt. Ezt az emblémát 2013-tól 2017-ig használta a város. Aztán jött a stilizált M betű, ami a mai Miskolc logója.
Miskolc önkormányzata pályázatot írt ki a Miskolci Települési Értéktár logójának kreatív megtervezésére, amelyben miskolci lakosok, diákok, helyi alkotó profi és amatőr művészek vehetnek részt. Beadási határidő: 2021. április 30. További részletek: miskolc.hu.
A települési értéktárnak
A mostani logópályázatban a Miskolci Települési Értéktárnak szeretnének kreatív logót terveztetni. A kiírás szerint a szimbólum jelenítse meg az intézmény értékteremtő, értékőrző jellegét, legyen 21. századi, tartalmazzon utalást Miskolc városára és szemléltesse a nemzeti érték fogalmát.
– Azért nem teljesen tiszta számomra ez a felhívás, mert elvileg Miskolcnak van egy arculata és egy arculati kézikönyve jelen pillanatban is – nyilatkozta Nagy Sándor. – Ez minden tagvállalatra vonatkozik. Innentől fogva nem nagyon értem, hogy a Miskolci Értéktár miért akar ebből kilógni. Például ha lehet a szemétszállítóknak M betűs logója éppúgy, mint az Operafesztiválnak, akkor az összes tagvállalatnak is lehet M betűs logója. Azért mondtam ezt a két gyökeresen eltérő tevékenységi körrel működő példát, mert jelenleg így működik. Így felvetődik a kérdés, ha az értéktárnak lehet új logója, akkor miért ne lehetne a Lillafüredi függőkertnek vagy a barlangfürdőnek is. Úgy gondolom, ha a Miskolci Települési Értéktár a miskolci önkormányzat égisze alatt működik, akkor az M betűs logót kellene használni, és az arculati kézikönyvben meghatározottak szerint be kell írni alá a nevét. Ha pedig nem, az egy másik történet, akkor olyan logót érdemes választani, ami valamilyen szinten kötődik a város hagyományaihoz. boon.hu
Fotó: az eszakhirnok.com szerint ebben a témában Kanyog Miklós fotója megkerülhetetlen.
A jelenlegi logó „lopott” és kuka és nem azért mert a Fidesz választotta.
ja, mert az ausztrálok lopták Vásárhelyi Győzőtől (Victor Vasarely )
(1906–1997). Magyar–
francia festő.
Ő az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselője.
Ja, és ha az ausztrálok is lopták, akkor az már azt jelenti, hogy szabadon lophatja tovább bárki?
És szerintem nem csak ezt nem érti. : )
Szerintem érti 🙂