A miskolci szuburbia 
települései ma kettős szorításban élnek. Egyrészt
Miskolc határozza meg társadalmuk rétegzettségi (pl. foglalkoztatás, jövedelem
stb.) szerkezetét, urbanizáltsági szintjüket (pl. beépítettség, lakásállomány stb.)
és gazdaságuk funkcionális arculatát, másrészt szűkebb környezetük (pl.
szegregálódó falvak, slumosodó nagyvárosi lakótelepek stb.) népessége –
ahonnan új lakóik zömét nyerték és nyerik – determinálja
társadalomszerkezetük változásának irányát. Ezért a demográfiai és a
gazdasági-infrastrukturális változások meglehetősen egyenlőtlenül érintették e
településeket. Megállapítható, hogy a differenciálódás eredményeként az
átlagosnál magasabb státuszú lakók költöztek a miskolci szuburbia déli és
nyugati szektoraiba. Ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb státuszú lakók
költöztek a miskolci szuburbia északkeleti és keleti szektoraiba. Napjainkra a
Miskolc körül kialakult szuburbia keleti – alacsony státuszú betelepülőket
fogadó – kisvárosai (pl. Onga, Alsó- és Felsőzsolca stb.) komoly társadalmigazdasági problémákkal küzdenek. A XXI. század első évtizedének
közepére/végére a szuburbanizáció hajtóerői itt is kifulladtak. A dinamikáját
vesztett szuburbanizáció nyomán napjainkra egy dinamikáját és irányát vesztett
szuburbán társadalom és gazdaság képének lenyomata is kirajzolódik. Az elmúlt
évek foglalkoztatási és vállalkozási krízisei nem azonos mértékben érintették a
vizsgált települések gazdaságát és a lakóhely változtatások száma és iránya nem
független a gazdasági környezettől. A szuburbán települések további fejlődése
nagyrészt Miskolc fejlődésének függvénye, elsősorban munkaerő-felhasználás,
ingázás és lakóterület vonatkozásban.https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/7192/kristof_andrea_17.pdf?sequence=1&isAllowed=y
hogy te mekkorra bolond vaksi vagy, nézd már meg a felőszolcai és ónodi házárakat