Romániában is megjelent a koronavírus egyik indiai mutánsa, amely viszont nem azonos az Indiában jelenleg súlyos járványhelyzetet okozó, másik vírusvariánssal – írja az MTI a bukaresti egészségügyi minisztérium.
A B.1.617.2-es jelzésű „indiai” vírusmutánst egy Romániába április 13-án érkezett, a Brassó megyei Botfaluban (Bod) dolgozó indiai munkáscsoport egyik 26 éves tagjánál mutatta ki egy sepsiszentgyörgyi laboratórium.
Az illető – a csoport többi tagjához hasonlóan – eredetileg negatív teszttel érkezett Romániába, most azért tesztelték újra, mert családi okok miatt vissza akart térni Indiába. A vírusmutáns azonosítására alkalmas, úgynevezett szekvenciális tesztelést a páciens származási helye miatt kezdeményezte a Brassó megyei közegészségügyi hatóság
„Hoppácska” már nem csak hazánkban vannak Magyarországon vendégmunkások de Romániában is? Sőt már nem csak hazánkban Magyarországon valamint nyugat-Európában vannak vendégmunkások de kelet-Európában is és Közép Európában is Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Ausztriában építkezéseknél hoznak Ázsiai vendégmunkásokat, Ukrajnába a palagáz lelőhelyeken a palagáz kitermeléseknél is dolgoznak vendégmunkások Indiaiak, Mongólok, Oroszországban a földgáz lelőhelyeken, a földgáz kitermeléseknél is vannak vendégmunkások. Arab Emirségekben a Szaudiaknál az olaj lelőhelyeken, az olajkitermeléseknél. Gyakorlatilag egész Európában Nyugattól, Keletig vannak már vendégmunkások Indiából, Mongóliából olcsó munkaerő. Kelet és Közép és Nyugat Európai országokban nincs annyi sok saját szabad munkaerő akikkel megoldanák foglalkoztatást így Ázsiából hoznak munkaerőt. Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában a fémiparban, autóiparban vannak vendégmunkások. Sőt a lítium iránti nagyipari kereslet ami az elektromos autók akkumulátorába kell a lítium újraéleszti a bányászatot is lítium iránti bányászat. „Az új fehéraranyból csinálhatja meg a szerencséjét az aranylábúak focisták országa” Portugália lítium lelőhelyek, lítium bányász, sőt Csehország és Portugália mellett Szerbiában is nagy lítium lelőhelyek lehetnek és több elektromos autókhoz szükséges akkumulátorgyár építését is tervezik több Európai országban is. Sőt bármilyen meglepő még Afrikában is vannak vendégmunkások az arany és platina lelőhelyeken, bányákban ahol a világ legmélyebb bányái rejtik a „kincseket”. Afrikában melyekben óriási lehetőségek rejlenek platina és az arany kibányászása, lelőhelyek amely szó szerint AFRIKÁT naggyá teheti. Nem hiába pásztázzák a terepet Afrikában is a Kínaiak, és az Arab Emirátusokból is a Szaudiak mert tudják Afrika a közeljövő új lehetőségek kontinense a bányászatának köszönhetően. Sőt a munkaerő hatalmas nagyszámú odaáramlása nagy kihívás, hogy elegendő munkaerőt találjanak a nyersanyagok kitermelésére a bányákban. Rengeteg munkaerőt toboroznak Afrikába a bányákba. Afrikában is egyes nagyvárosok nyüzsgő metropoliszok lettek. Angola – Luanda, Addis Ababa, továbbá (Dél Afrikai-Köztársaság) Durban, Johannesburg, Port Elizabeth stb…Igaz, hogy Afrikában is „pásztázzák a terepet” a Kínaiak és Szaudiak „vetik meg a lábukat” ott is de viszont Afrika megteremtette saját nemzetstratégiájában a lehetőséget a bányászatban igaz szerencsés mert van nyersanyaga ami a jövője. Kedvező földrajzi elhelyezkedése van. Délen a bányászata, északon a turizmus turizmusban, idegenforgalomban pedig Kairo, Casablanca, Tunisz, Tanger, Rabat. Ott pedig a szállodák építése. Tehát a közhiedelemben Afrikáról azt hitték (eddig), hogy szegény kontinens épp ellenkezőleg nagyon is fejlődő, gazdag kontinens a jövő lehetőségeinek kontinense délen tehát a bányászat, nyersanyagok, északon pedig a turizmus amely a jövő lehetőségeire úgy tekint a gazdaság Afrikára mint a jövő kontinense a lehetőségek kontinense. AFRIKA.