Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó… Helló bazmegye

Drámai figyelmeztetés Lázár Jánostól

A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy „óriási a kontraszt” a városok és a falvak kilátásai között. 

A 3200 településből körülbelül 600 olyan van, amely még a mi életünkben könnyen lehet, hogy elnéptelenedik” 

 

17 Responses

  1. Brezinski Szerint tragédiába fulladnak azok az államok, hol a lakosságszám, gyorsabban nő, a nemzeti jövedelemnél! 1972

    1
    1
  2. Honnan tudja? Ó írta a tanulmányt? Vagy saját maga számolta meg? Vagy csak plagizál?

    3
    1
    1. ÉS?

      A Nemzeti Együttműködés Programja

      “2010. máj. 2. — A győztesnek nem igaza van, hanem feladata . A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, …” Orbán Viktor

  3. Nem kellett volna a vidéki zsidóságot felszámolni, amely összetartotta a falvakat.

    4
    1
    1. Nem kellett volna a német tőkének Lenint pénzelni

      Nem kellett volna a német tőkének az amcsikkal szövetséget kötni
      Németország I. világháborús legyőzéséhez.
      Nem lett volna weimari köztársaság

      akkor nem lett volna sem német, sem szovjet megszállás

    2. Ugyan. Mit tehetek volna?

      MONOK
      2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (19,4% nem válaszolt..)
      „A háború éveiben számos családtól elvitték az állatokat. A sorkötelesek egy része lovas fogatával együtt vonult be, növekvő terhet jelentett a földek megművelése. A szaporodó nehézségek közepette, a családtagok elvesztése feletti fájdalomtól sújtva egyre kevesebben hittek a háborús propagandában, a szövetséges német hadsereg verhetetlenségében. Az országban többen már másként gondolkodtak a jövőről. Volt, aki úgy nyilvánította ki véleményét, hogy megszökött a hadseregből, köztük többen monokiak is. Tettükért, ha kiderült, halálra számíthattak (a monoki Orosz Andrást is ezért végezték ki). Mások átszöktek a partizánokhoz és azok oldalán harcolva már a hitleri fasiszta uralmat tekintették legyőzendő ellenségnek. A monoki katonák közül többen a Felvidéken, a betléri Andrássy-kastélyhoz közeli állásaiknál döntöttek úgy, hogy ezentúl a partizánok mellett harcolnak. A háborús hadseregben zászlósként szolgáló gróf Széchényi Pál, a monoki hitbizományi uradalom tulajdonosa a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának szervezkedéséhez csatlakozott. A nyilasok lecsaptak a szervezkedőkre, és likvidálták is őket. Ez lett a sorsa – ahogy erről már szóltunk – az ifjú Széchényi grófnak is.
      1944 nyarától a légitámadások fenyegetésében itthon is egyre többen megtapasztalták a közvetlen életveszélyt. A monokiak máig emlékeznek arra a félelmükre, melyet az ellenséges repülőgépek megjelenése váltott ki belőlük. Eközben a fogható külföldi rádióállomások a növekvő háborús veszteségekről, a fasizmus embertelenségéről, az antifasiszta szövetség sikereiről adtak hírt. Monokra is egyre jöttek a halálhíreket hozó levelek, növekedett a gyászoló családok száma és a félelem, hogy az éppen csak felserdült fiúgyermekeket elvihetik a közeledő frontra. A leventekorú ifjakat Szerencsen már katonai kiképzés várta, sőt a háború végén magyarországi harctereken be is vetették őket. Egy részük a visszavonuló csapatokkal Németországba került. Akik tehették, elbújtatták hadkötelessé vált, de a bevonulást megtagadó fiúkat.
      Monokon 1930-ban nyolcvanhét, 1941-ben hatvanhat zsidó élt iparból, kereskedelemből. A német megszállás után, 1944 nyarán megkezdődött a vidéki zsidóság deportálása. A monoki zsidók közül alig tért vissza valaki. Többségük a megsemmisítő táborokban pusztult el.
      1944 telén a szovjet és a román csapatok Nyíregyháza–Sátoraljaújhely– Sárospatak irányban nyomultak előre. A visszavonuló magyar és német csapatok kötelékében szolgáló környékbeliek igyekeztek kiválni csapatuktól és falujukba jutni. Több harcoló magyar egységet monoki házaknál szállásoltak el. A frontvonal lassan elérte a községet. Az emberek a tüzérségi lövedékek veszélye elől saját készítésű bunkerekben igyekeztek elbújni. A gazdatisztek, községi vezetők a harcok közeledtére elhagyták a települést. A tovább hátráló németek minden mozgatható, hasznosítható dolgot, állatot magukkal vittek.
      A bevonuló román csapatok a Lőrincke-tanya felől 1944. december 14-én tíz órakor érték el a falut. Ez a nap a háború végét jelentette Monokon. A román hadsereg katonáit házakhoz szállásolták el, a parancsnokság Rudolf András házában rendezkedett be. A szovjet alakulatok néhány nap múlva Szerencs felől jöttek be. Orosz János községi bíró igyekezett a katonai parancsnoknál elérni, hogy a megszállók minél kevesebbet zaklassák a helyieket. A bevonult csapatok rendszeres járőrözéssel tartották ellenőrzésük alatt a községet, be kellett szolgáltatni a fegyvereket. December 16-án megalakult a harmincfős ideiglenes helyi rendfenntartó csoport, tagjait „policároknak” nevezték.
      A háború után sokan gyászolták halottaikat, aggódtak fogságba esett családtagjaikért. Az utóbbiak közül azok, akik túlélték a hadifogságot, 1948-ban jöhettek haza. A háború vége újabb borzalmakat hozott a polgári lakosságra. Tokaj-Hegyalja vidékéről sok embert hurcoltak el kényszermunkára. Január 22-én este huszonnégy monokit kísértek a községházára. Idősebbeket, fiatalokat, lányokat, asszonyokat egyaránt. Egy szovjet katona őrizte a várakozó, tanácstalan embereket. Nem tudták, mi lesz velük. Lefkovics István fuvaros érkezett hamarosan szekérrel. A szalmával felszórt teremben véletlenül tűz keletkezett, a benn lévők az ablakon át menekültek a szabadba, de félve a megtorlástól nem mertek elmenni. Újabb szekerek és újabb szovjet katonák érkeztek. Ezekkel vitték a csoportot Szerencsre (Héring Lajosnak sikerült elszöknie), itt a közeli községekből érkezőkkel együtt vagonokba rakták, és vasúton útnak indították őket a Szovjetunióba,”

  4. A vak is látja, hogy a csatolt kép fotoshoppal lett módosítva. Megérne egy próbapert a Hírnök ellen.

    1. orbitális barom vagy mint minden fideszes, a hölgy saját facebook oldalán osztotta meg.
      továbbmegyek te még fideszesnek is igen igen nagy barom vagy
      habony elküld a k anyádba ha ilyeneket írsz a krumpliadagért

  5. Egyes falvak elnéptelenedése természetes folyamat.
    Nem kellenek kaszások, gyalogmunkások, átalakult a mezőgazdaság. Ahol nincs munka, onnan bejárók utaznak nap mint nap a megélhetésüket biztosító városokba. Ez felemészti az emberek idejét, életét, egészségét, és az utazás környezeti hatása feleslegesen szennyez.
    Miért kell akkor az elnéptelenedés miatt síránkozni?
    Ezért tartom káros hülyeségnek a falusi CSOK-ot is, mert beavatkozik a természetes gazdasági, népességmozgási folyamatokba. Rossz befektetésekre ösztönzi az embereket állami támogatással.

  6. https://img1.hvg.hu/image.aspx?id=68384649-9b3f-4cda-aa8c-626b24da25a4&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Friss kommentek

Legnépszerűbb

Népszerű