Összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott.  Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány ezután nevezi ki, de az eddigi gyakorlatból látszik, hogy ezeket általában miniszterekkel, fideszes képviselőkkel vagy megbízható káderekkel töltik fel. Később pedig az alapítói jogok is átszállnak az alapítványra, így az új tagokat már ők választhatják meg. Az Alaptörvényt pedig decemberben direkt úgy módosították, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Ráadásul a nekik juttatott vagyon vagy támogatás sem számít már közpénznek. Az egyetemek átszervezésébe pénteken az Európai Bizottság is belekötött, amikor Orbán a pénzek elosztásáról tárgyalt.

A kiszervezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézményekkel ezután az adófizetőknek ne lenne dolga, hiszen csak egy részük kapott részvénycsomagokat a működéshez. A többieket továbbra is az államnak kell finanszíroznia. A törvény szerint ezek a költségvetés tervezésekor előresorolt tényezőnek számítanak. Ahogy erről korábban Magyari Péter kollégánk írt: „A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét csorbítják.”  

Nem marad vidéken állami egyetem

A keddi szavazással a szegedi egyetem a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány fenntartásába került, pedig tavaly nyáron Palkovics László még arról beszélt, hogy a vidéki egyetemek állami fenntartásban maradnak. Mivel az egyetem polgárai itt sem kaptak valódi garanciákat arra, milyen jogaik maradnak a modellváltás után, a döntés nagy feszültségeket keltett az intézményen belül, még a januári szavazás is káoszba fulladt. A fenntartói jogokkal együtt a közalapítvány az egyetem ingatlanjait is ingyen megkapja.

A Pécsi Tudományegyetem pedig az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványhoz került. Itt már az is kiderült, hogy mire számíthatnak, hiszen a kormány Szili Katalint szánná az egyik kuratóriumi tagnak mint nem kormánypárti embert, csakhogy a volt szocialista házelnök az elmúlt 11 évben olyan intenzitással idomult a NER-hez, hogy ma már miniszterelnöki megbízottként dolgozik. A szegedihez hasonlóan a pécsi egyetemen is érdemi garanciák nélkül kellett rábólintaniuk a modellváltásra.

Az öt karral működő egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogait az állam az Egri Főegyházmegyének adja át „a hitéleti, szociális, oktatási és kulturális feladatainak elősegítése érdekében”. A HVG úgy tudja, Palkovics László tavaly ősszel üzente meg az egri érseknek, hogy vegye át a helyi egyetemet, de az egyházban tartottak attól, hogy az SZFE-hez hasonló botrány robban ki. Az intézményben megszavazták a fenntartóváltást, mivel attól féltek, hogy máskülönben beolvasztanák őket a miskolci egyetembe. Ugyanakkor a tanárok kérték, hogy az alapító okiratba kerüljön be a lelkiismereti és tanszabadság tiszteletben tartása, és hagyják változatlanul a szenátus jogköreit.

A törvény megszavazásával idén augusztus 1-jétől az egyetemhez tartozó gyakorlóiskolát és a gazdasági társaságokat is megkapja jogutódként a létrejövő Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Az egyház összesen 34 ingatlant kap, amik között vannak iskolai épületek, kollégiumok, apartmanok, egy parádi tábor és egy sporttelep is.

Elfogadták azt is, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem is alapítványi fenntartásba kerüljön. Ehhez az intézmény ingatlanjait is átadja az állam. Szintén egy alapítványra bízták a Dunaújvárosi Egyetemet is az ingatlanjaival együtt, de ugyanígy járt a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Testnevelési Egyetem is. Ugyanakkor a  Semmelweis Egyetemet megkapó alapítvány az ingatlanvagyon mellé  9 777 658 darab Richter-részvényt is kapott.

A sárospataki főiskola idén augusztusban válik önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután leválik az egri Eszterházy Károly Egyetemről, és az állam máris egy alapítványnak adta. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapja az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az eddigi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a turisztikai és borászati képzést erősítik meg.

A mostani szavazás után csak öt állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.

Szabad a pálya a politikai kinevezetteknek

Az egyetemek átadásán kívül megszavaztak egy olyan salátatörvényt is, ami lehetővé teszi, hogy a hivatalban lévő polgármesterek is kaphassanak fizetést az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ez különösen jól jöhet Kecskemét fideszes polgármesterének, Szemereyné Pataki Klaudiának, akit már beültettek a Neumann János Egyetem fölé helyezett alapítvány felügyelő bizottságába, amiért a polgármesteri fizetése mellé 1,6 millió forintot kaphat havonta.

A kecskeméti polgármesteren kívül Győr fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást is beültették a Széchenyi Egyetemet irányító kuratóriumba, Miskolc ellenzéki polgármesterét, Veres Pált pedig a Miskolci Egyetem fölé helyezett kuratóriumba hívta meg Varga Judit. Az egyetemek átadásáról szóló vitákban a kormánypártiak előszeretettel mutogattak Veres kinevezésére, amivel azt próbálták igazolni, hogy nem csak fideszesek kerülhetnek a kuratóriumokba.

Ugyanezzel a törvénnyel újabb ingatlanhoz jutott a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (ahol Szijjártó Péter is kuratóriumi tag): megkapott egy kiürített kórházépületet a Zrínyi utcában. A korábban már alapítványosított Miskolci Egyetem alapítványa pedig megkapta az államtól a Csanyik-völgyben található volt tüdőszanatórium épületét, valamint az Ózdi Acélművek 20 százalékos részesedését. A Vidnyánszky-féle Színház- és Filmművészetért Alapítvány most az Uránia mozi 15 millió forintos állami részesedésével gazdagodik, a Millenáris Alapítvány pedig a Thália Színház ingatlanjait és 4 millió forintos üzletrészét szerezte meg.

Ugyanakkor a módosítás miatt mostantól a vagyonkezelő alapítványokra is vonatkozik a közbeszerzési kötelezettség.

Részvények, birtokok, paloták

Létrehozták a Hauszmann Alapítványt, ami Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával foglalkozik, és amihez egy emlékházat és tudásközpontot is alapítanának. A vagyonkezelő alapítvány erre 10 különböző helyrajzi számon lévő, szentendrei ingatlant kap az államtól.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát a Makovecz Campus Alapítvány kapta meg, ami a javaslat szerint „a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzések fejlesztése, a továbbképzéseken résztvevők támogatása, a piliscsabai egykori egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, tudományos és társadalmi feladatok” ellátásával foglalkozik, majd. A törvény szerint a Makovecz-épület egy tudásközpontként működne tovább, ahol oktatási és tehetséggondozási feladatokat látnának el, és működésével erősítené és fokozatosan bővítené a humán tudományterületet.

Az állam maradék MOL-részvényeit (42 977 996 darab) is egy külön alapítványba szervezték ki. A Mol-Új Európa Alapítvány célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ezzel a közalapítvány gyakorlatilag átveszi a MOL támogatási rendszerét.

A jelenleg Lázár János irányítása alatt álló Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe adja az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé a közalapítvány indulótőkeként megkapja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is.https://444.hu/2021/04/27/megszavazta-a-parlament-hogy-alapitvanyokba-szervezzek-ki-a-kozvagyont