Egy olyan jogszabály tárgyalást kezdik meg az EU-ban, amely alapján például az állami támogatást élvező kínai cégek által megnyert nagy értékű közbeszerzéseket az Európai Bizottság leállíthatja. A cél a belső piac védelme.
Az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel az igény, hogy az európai piacot meg kell védeni a torzító hatású külföldi beavatkozásoktól. Kimondva-kimondatlanul mindenki tudta, hogy ez a kínai térnyerésre vonatkozik, különösen azért, mert a kínai cégek bár magánbefektetőként jelentek meg, mégis a legtöbb esetben maguk mögött tudhatták a kínai állam szinte korlátlan támogatását. Ez a folyamat felerősödött a koronaválság alatt, a meggyengült és értéküket vesztett európai cégeknél felbukkantak a kínai befektetők és vételi ajánlatokat tettek.
Ez a magatartás olyan, hogy ha ezt egy uniós tagállam kormánya “követi el”, akkor azonnal kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene, tiltott állami támogatás miatt. Erre EU-n kívüli állam esetében nincs lehetőséget, ezt a kiskaput csukná be ez a jogszabály. A témában tavaly az Európai Bizottság egy Fehér könyvet is elfogadott, és széles körű konzultációra bocsátotta elképzeléseit. „Európa kereskedelmi és befektetési nagyhatalom. 2019-ben a közvetlen külföldi befektetések állománya meghaladta a 7 billió eurót. Az egységes piac nyitottsága a legnagyobb értékünk. De a nyitottsághoz tisztesség kell. Több mint 60 éves állami támogatási ellenőrzési rendszerrel rendelkezünk, hogy megakadályozzuk a tagállamaink közötti támogatási versenyeket. Ma pedig elfogadtunk egy javaslatot az EU-n kívüli országok által nyújtott torzító támogatások kezelésére is” – kommentálta a tervezetet Margrete Vestager versenypolitikáért felelő uniós biztos.
A rendeletjavaslat értelmében a Bizottságnak hatásköre lesz megvizsgálni az EU-n kívüli országok állami hatóságai által nyújtott pénzügyi támogatásokat, amelyek az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató vállalatok javát szolgálják. Adott esetben pedig “orvosolhatják” azok torzító hatásait. Ennek érdekében három eszköz bevezetését javasolják:
- értesítési kötelezettség abban az esetben, ha egy EU-n kívüli kormány pénzügyi hozzájárulásával olyan céget akarnak felvásárolni, amelynek uniós forgalma legalább 500 millió euró,
- értesítési kötelezettség azon közbeszerzések esetében, amelyek EU-n kívüli kormány pénzügyi hozzájárulásával valósulnának meg, és amelyek becsült beszerzési értéke legalább 250 millió euró,
- bármelyik kisebb értékű piaci művelet, koncentráció, közbeszerzés kivizsgálását az Európai Bizottság hivatalból megkezdheti.
Valamennyi esetben, ahol a Bizottság felülvizsgálatot rendel el, a szóban forgó összefonódás nem fejeződik be, és a vizsgált ajánlattevőnek nem ítélhető oda szerződés.
A rendelet igen széles jogköröket adhat az Európai Bizottságnak, ugyanis a végrehajtására kizárólag a brüsszeli testület lesz jogosult annak érdekében, hogy biztosítsa az egységes alkalmazást. A bejelentett ügyletes esetében a Bizottságnak jogában áll megtiltani a külföldi kormány által támogatott felvásárlást vagy a közbeszerzési szerződés odaítélését a külföldi kormány által támogatott ajánlattevőnek.
A következő lépésben a tagállamok és az Európai Parlament kezdi meg a vitát a javaslatról.https://hvg.hu/eurologus/20210505_Blokkolna_az_EU_a_kulso_hatalmak_piaci_ternyereset
Fotó : Archív
Járvány tombolása idején jut eszükbe?
Inkább küldenének egy oxigén gázszállító hajót India
kikötőjébe, ha már ott gyártják a haladó, fejlett, progresszív
Nyugat majdösszes vakcináját.
Húúúúúú! Akkor Németország legnagyobb kereskedelmi partnere nem Kína lesz?
Mégsem kezdtek el nekik egyetemet építeni.Állami pénzből,Igaz ők nem is keverik össze a kereskedelmet, az elvtelen pics@nyalással.
Nagyon helyes. Így is késő.