Fiktív beköltözők miatt lőtt ki az egyik legszegényebb magyar régió lakosságszáma

• A kettős állampolgárság megkönnyítésével 2011 óta számos visszaélés történt az Ukrajnával szomszédos magyarországi régióban. Ukrajnában szervezett hálózatok telepedtek rá olyan hamis papírok készítésére, amelyekkel magyar állampolgárságot lehet igényelni. Magyarul nem beszélők, magyar felmenőkkel nem rendelkezők széles rétegei jutottak magyar állampolgársághoz.
• Egy hatvanas évekből származó szociális egyezmény alapján, ha valaki országot vált Magyarország és Ukrajna (illetve Oroszország) között, akkor teljes mértékben igénybe veheti a másik ország szociális ellátórendszerét (ha lemond az anyaországi ellátásról). Ha tehát egy Ukrajnában élő magyar állampolgárságot és állandó lakcímet szerez Magyarországon, a magyar állampolgárokhoz hasonlóan részesülhet állami egészségügyi ellátásban és nyugdíjban.
• A videók szerint a magyar állampolgárságot szerző ukránok egy része ráállt arra, hogy ezt a lehetőséget kihasználva az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjhoz jusson hozzá. Az egyik megszólaló szerint Záhonyba 550-600 ukrajnai költözött át papíron, de 80-90 százalékuk csak a nyugdíjért jár át. Gyakori, hogy nem is jönnek át személyesen, hanem összeáll 15-20-30 ember, és megbíz valakit, hogy vegye fel egy automatából mindnyájuk nyugdíját. Egy megszólaló szerint a falujában rendszeresen kiürítik ilyenkor az automatát egy-egy hasonló tömeges pénzfelvétellel.
• Emellett vannak, akik a nyugdíjjal is csalnak. A magyar nyugdíj megállapításánál nem a korábbi keresetet veszik figyelembe, hanem egy adott foglalkozás normája alapján számolnak. Emiatt több hálózattól is lehet venni hamis papírokat vezetői pozíciókról: például a gyári munkásoknak gyárigazgatói papírokat állítanak ki, ami értelemszerűen magasabb nyugdíjjal jár.
• Mivel az állampolgárság mellett állandó lakcímre is szükség van, számos település lakossága jelentős mértékben nőtt a határ közelében. Tucatszámra voltak bejelentve ukrajnaiak bozóttal benőtt romos vagy akár lebontott házakba, és voltak olyan ingatlanok is, ahová több mint háromszáz embert jelentettek be (olykor kihasználva az ingatlantulajdonosok kiszolgáltatottságát, tájékozatlanságát).
• A térségbe bejelentett, de valójában nem ott lakó, sokszor magyarul sem beszélő embereknek a különböző választásokon is jelentős szerepük van. Többen beszéltek arról, hogy cetlikre írják fel nekik, hogy kire szavazzanak, a parlamenti választás idején pedig ki volt adva a határőröknek, hogy mindenkit gyorsan engedjenek át. Emellett Kárpátalján egyházi és politikai szervezeteken keresztül buzdítottak szavazáson való részvételre.
• A megkérdezettek közül volt, aki szerint 8-10 ezer fiktív áttelepülés történhetett az elmúlt tíz évben, más 15-20 ezerre becsülte ezt a számot. A Jobbik szabolcsi elnöke szerint a vásárosnaményi választókerület településeinek kétharmada lehetett érintett.

Az ukrán határ mellett elterülő vásárosnaményi választókerületben valóban jelentős a lakosságszám változása. A Belügyminisztérium adatai szerint a terület 89 településének 76 százalékában nőtt a lakosság 2011 és 2018 között. Ez egészen kirívó Kelet-Magyarország egyéb részeihez képet. Például egész Békés megyében nem volt olyan település, ahol bármennyivel nőtt volna a lakosság ezen időszakban.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján legközelebb Baranya és Békés áll. Előbbiben 7,1, utóbbiban 6,6 százalékkal csökkent a lakosság ez idő alatt. Ahogy a cikk elején lévő ábrán látszik, még a Szabolcs-Szatmárnál számottevően gazdagabb megyék lakossága is jellemzően 5 százalékkal csökkent.

Ha Szabolcs-Szatmár lakosságszáma is hasonló trendet követett volna (tehát 5 százalékos csökkenést), népessége nem 6 ezerrel nőtt volna az érintett időszakban, hanem 29 ezerrel csökken. Ha tehát csupán a hasonló helyzetű megyékből indulunk ki, a fiktív ukrán betelepülők létszáma a 30 ezret is meghaladhatta.

Még szembetűnőbbé válik a valószínűtlen népességnövekedés, ha települési szintből indulunk ki. 2011 és 2018 között a két leggyorsabban növekvő település egyaránt az ukrán határ mentén fekszik: a korábban 600 fős Kispalád népessége közel 120 százalékkal nőtt, a hasonló méretű Beregsurányé pedig 97 százalékkal. A 13 legnagyobb mértékben bővülő magyar település közül 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az ukrán határ melletti régió egyébként az egyik legszegényebb rész az országban.