Az átalakulás előzményei

Egy február végi kormányülésen váratlanul tette bele az ME-t Palkovics László az alapítványi csomagba. Előtte azt lebegtették Horváth Zita helyettes államtitkár révén (aki miskolci), hogy az Eszterházy Károly Egyetemmel (Eger) fogják összevonni.

Az átalakulásról nagyon kevés információt lehetett tudni, hivatalosan márciusban jelentették be, augusztus 1-i hatállyal – azaz kb. 5 hónap állt rendelkezésre.

A rektor összeállított három munkabizottságot, ezek tagjairól, működéséről és jogköréről semmilyen tájékoztatást nem kapott az egyetemi polgárság.

A munkaszerződések mintapéldányait június 11-én küldték ki központilag minden munkavállalónak.

Június 29 ‒ július 1. között kellett személyesen átvenni a szerződéseket és két hét állt rendelkezésre az aláírásra. A tapasztalat szerint kifogásokat nagyon kevesen emeltek és a legtöbben a helyszínen aláírták.

A munkaszerződésben van egy titoktartásra vonatkozó bekezdés, amely kötelezi a munkavállalót, hogy a munkája során tudomására jutott és munkaviszonyával kapcsolatos információkat, valamint a munkáltató működéséről szóló adatokat harmadik félnek (beleértve a médiát is) nem adhatja ki.

Volt még egy problémás szakasz: „A Munkavállaló a jelen Munkaszerződés aláírásával elismeri, hogy a Munkáltató SZMR-ében, FKR-ében, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat teljeskörűen megismerte és a hatályos szabályzatok rá vonatkozó részét magára nézve a munkaviszony fennállása alatt mindenkor kötelezőnek ismeri el”. Ez azt jelentette, hogy ugyan az egyetem addigi működési szabályzatát és foglalkoztatási követelményrendszerét ismertük a szerződés aláírásakor, de az újakat, az alapítványiét még nem.

A képhez hozzátartozik, hogy a ME-n működik egy jelentéktelen szakszervezet, amely nem reprezentatív, s a tagok többsége idősebb, többnyire nem oktató munkavállaló. Őket bevonták a tárgyalásokba, de ezek érdemi részére nem lehetett rálátni.

A változások zökkenőmentessé tételéhez 2021. január 1-jétől 15%, 2022. január 1-jétől újabb 15%-os bértömegemelést ígértek.

A közalkalmazotti kedvezmények csak átmenetileg maradnak meg, pl. jubileumi jutalomra az átalakulást követő 5 éven belül jogosult a munkavállaló. A szabadságnapok 40 napra csökkennek az átmeneti évben, utána a Munka Törvénykönyve szerint jár.

Az átalakulás folyamatát szűk körben vitték véghez. Rendkívül kevés információt kaptunk. Nem volt tiltakozás, csak zárt közösségeken belüli kétségbeesés. A hallgatók sem léptek fel, erre az lehet a magyarázat, hogy velük, a vezetőikkel külön tárgyaltak és ígéreteket kaptak – hogy mire (pozíciók, anyagi juttatás?), nem tudni.

Átalakulás 2020. augusztus 1. után

A munkavállalók az új Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Kollektív Szerződést, a Foglalkoztatási követelményrendszert augusztus 18-án kapták meg, tehát az átállás után jó két héttel.

SZERVEZETI ÁTALAKULÁS 

Szervezeti és Működési Szabályzat

A szabályzatot nem a Szenátus készítette. Az elején ez olvasható: Jelen szabályzatot a Kuratórium a 2/2020. (VII. 14.) sz. határozatával 2020. augusztus 1-jei hatállyal fogadta el (azaz az általunk nem ismert kuratórium már az átalakulás előtt ülésezett és elfogadta az SZMSZ-t). + „a szabályzat gondozásáért felelős a Kuratórium elnöke”.

A korábbi SZMSZ-hez képest jóval rövidebb (összesen 24 oldal), s csak az egyetem vezetését „szabályozza” (Szenátus, Rektor, Rektorátus). Kari szintekre már nem tér ki.

A rektor egy nemrég elejtett megjegyzése szerint jelenleg készül egy új SZMSZ, hogy ezen kik dolgoznak, nem tudni. Corvinusos tapasztalatok alapján Pavlik Lívia miniszteri biztos és Gál András Levente ügyvédi irodája az átalakulások tartalmi irányítója.

Kuratórium

Elnöke Varga Judit miniszter (Fidesz), tagjai Marie-Theres Thiell (ELMÜ), Kovács Erika (MNB Békéltető testület), Fükő László (Bosch), Kriza Ákos volt miskolci polgármester három napja elhunyt, helyére új tag fog kerülni.

Nem ismert, hogy hogyan kerültek ezek az emberek a kuratóriumba.

A kuratórium havonta egy alkalommal ülésezik online, nem mindig vesz részt mindenki rajta. A rektornak beszámolási kötelezettsége van. Konfliktusokról lehet tudni a kuratóriumon belül, valamint a kuratórium és a menedzsment (Rektorátus) között.

A kuratórium működésére, jog- és hatáskörére semmilyen rendet vagy szabályzatot nem ismerünk, az SZMSZ erre nem tér ki.

Felügyelő Bizottság: Dr. Csák Csilla, Hornyák Lóránd, Dr. Rózsahegyi Ferenc

Közhasznú Felügyelő Bizottság: Gyöngyösi Éva, Egyed Géza, Havas István

Rektor

Horváth Zita történész, 2020 júliusáig a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Pályázott a 2021. februárjában a nyugdíj korhatár betöltése miatt távozó Torma András rektori székére. Még egy pályázó volt, a szenátusban azonban elsöprő többséget szerzett Horváth. Ugyan Torma formailag augusztus 1. – február 1. között maradt rektor, de ügyvezető rektorhelyettesként Horváth Zita vezeti az egyetemet. Erősen kötődik Palkovics László személyéhez, végrehajtó típus. Jó kommunikációs képességű, barátságos személyiség, aki a kuratóriummal is jó kapcsolatot ápol. A rektor a gazdasági igazgatón kívül valamennyi munkavállaló munkáltatója.

Egy rektorhelyettes

Szűcs Péter, az egyik dékán lett rektorhelyettes, a korábbi három rektorhelyettes helyett egyet (általános rektorhelyettes) engedélyezett a kuratórium. A rektorhelyettesek feladatait a dékánok vették át.

Kancellár – gazdasági igazgató

A kancellári pozíció megszűnt augusztus 1-től, Deák Csaba volt kancellár egyetemi tanárként maradt az Anyagtudományi Karon. Helyette megbízott gazdasági igazgató működött 2021. január 18-ig. Január 18-tól pályázattal a kuratórium választott ki egy új gazdasági igazgatót, aki a multivilágból (kereskedelmi tapasztalatokkal) érkezett, Juhász Mihálynak hívják, Budapestről fog ingázni. Ahogy tudni lehet, a rektornak nem volt érdemben beleszólása a kiválasztásába.

Rektorátus – új testület, nagy jogkörrel

Az egyetem operatív irányító testülete, döntéshozó és döntés előkészítő fórum. A rektorátus előzetesen jóváhagyja a szenátus elé kerülő – az alaptevékenység, az azt támogató és az intézményi működtetést biztosító területekre vonatkozó – előterjesztéseket. Összetétele: 13 fő, rektor, dékánok (7), Bartók igazgató, gazdasági vezető, üzemeltetési igazgató, gazdasági igazgató, tudástranszfer igazgató. Hetente üléseznek, ezekről jó esetben mondanak valamit a dékánok, de nincsenek részletek. Nálunk többször hivatkozott a dékán a titoktartási szerződésükre.

Szenátus

A legfőbb döntéshozó testület. Meghatározza az egyetem képzési is kutatási feladatait és ellenőrzi azok végrehajtását. Elfogadja az intézményfejlesztési tervet. Rektort választ. Véleményezi a költségvetést, a közhasznú beszámolót, a vagyongazdálkodási tervet. Dönt: tudományos tanács létrehozásáról, DI létesítéséről, megszüntetéséről, kitüntetések adományozásáról.

Összetétele: 26 fő: rektor, dékánok (7), Bartók Zeneművészeti igazgató, gazdasági vezető, üzemeltetési igazgató, gazdasági igazgató, tudástranszfer igazgató, választott tagok (8), doktorandusz (1), hallgató (3), szakszervezet (1).

Változás: az előző szenátus 34 fő volt, ebből a választott tagoké 19 fő munkavállaló + 8 hallgató. A változás jelentős, csökkent a szenátus létszáma, csökkent a választott és nőtt a delegált tagok száma. Decemberben lezajlottak a szenátusi választások, mindenhonnan a „megbízható”, dékánok által „javasolt” jelöltek kerültek be. Igazi vesztes a HÖK, megszűnt ezzel a királycsináló szerepük.

Fontos! az egyetem legfőbb döntéshozó testülete, a Szenátus fele arányban egybeesik az egyetem operatív testületével, a Rektorátussal. A nyolc választott szenátusi tag ezen az arányon nem változtat érdemben.

Dékánok

Ún. menedzser szerződést kaptak a dékánok, akik egy személyben függnek a rektortól. Információk szerint ehhez jelentős fizetésemelés is társult (pontos adat nem ismert, de millió fölé ment). A Rektorátus és a Szenátus tagjai, jelentős hatalom összpontosul a kezükben. A jogi kari dékán, Csák Csilla, bekerült a Felügyelő Bizottságba is. Egyértelműen az átalakulás nyertesei, de az új szemlélethez vajon megvan-e a tudás és a dinamika?

Kari Tanács

A Kari Tanácsok szintén átalakultak, a Szenátushoz hasonlóan lecsökkent a létszámuk és nőtt a delegált tagok (intézetigazgatók, HÖK, doktorandusz) száma a választott tagok rovására. Az indoklás az volt, hogy struktúrában hozzá kell igazodni az egyetemi változásokhoz, a szenátus összetételéhez.

A kari SZMSZ-eket is ennek megfelelően átalakították. A Kari Tanács összetételének átalakítása mellett a legjelentősebb változás, hogy a kar költségvetését a KT jogosult megismerni (korábban az volt, hogy erről jogosult dönteni).

A Kari Tanács szerepének (hasonlóan a Szenátuséhoz) kiüresedése.

Bérezés – hol a versenyképesség?

a jelenlegi koncepció, hogy az első 15%-os béremelést mindenki megkapja. A 2022. januári béremelést már differenciálják a teljesítmény alapján. De hozzá kell tenni, hogy ez a fizetésemelés bruttó 20-60 ezer forintot jelent általában, s ahogy Szajbély Mihály is elmondta Szegeden, az egyetemi szféra fizetései nem versenyképesek az Aldiéval.

A teljesítménymutatók kidolgozása különösen megosztja az egyetemi közvéleményt és az eltérő profilú karokat. A gépész Simjénfalvi Zoltán dékán koordinálja ezt a munkát, de ilyen teljesítménymérési rendszert a Corvinuson már megcsináltak (Toronyai Gábor szerint), s a Corvinuson végrehajtott változások a többi alapítványi egyetemnek is protokollként működnek a tapasztalatok szerint. Miskolcon a terv az, hogy a tudományos és oktatási teljesítmény mellett a forrásteremtő képesség és a harmadik missziós tevékenység (mit teszel a régióért) is a mérés alapjául szolgálnak majd.

Átvilágítás, közbeszerzés, adminisztráció stb.

Az egyetemet az elmúlt hónapokban átvilágították mindenféle szempontból, hogy ki végezte, nem tudjuk. Annyit lehet tudni, hogy ez elkészült – milyen következményekkel??

Az egyetem viszonylag lomha és lassú szervezet, rengeteg adminisztrációval. Az adminisztrációs terhek megnövekedtek, excel-táblázatokat kell folyamatosan kitölteni, jelentéseket írni, rövid határidőkkel és ideges hangulatban.

Az ígért rugalmasság, gyorsaság, közbeszerzés kiiktatása – ebből eddig semmi nem valósult meg.

További problémák

Óriási vízfej központi egységek (alig kevesebb, mint az oktatók-kutatók létszáma).

Lepusztult infrastruktúra (informatika, hálózat, technikai felszerelések, bútorok, épületek, kollégiumok és utak állapota).

Jelentős bérfeszültségek (a műszaki karokon az EU-s pályázatok révén dupla-tripla fizetések, egy doktorandusz kétszer annyit keres ott, mint egy nem műszakis egyetemi docens).

Sötét hangulat, fenyegetettség, a kritikus vélemények elfojtása.

Összefoglalás

Az egyetemi autonómia óriási mértékben csökkent. Valóban igaz az a szellemes megállapítás, ami az átalakításokkal összefüggésben született: nem az egyetemnek, hanem a kuratóriumnak van autonómiája

.http://megazin.uni-miskolc.hu/aktualitasok/111/interju_kovacs_katival

Fotó:  dr. Horváth Zita Kovács Katalinnal interjúzik 2014-ben