Akár 4 millió forintért is. Ez az új villanyautó olcsóbban megvehető itthon, mint egy Suzuki Swift.

Először 1990-ben írtam meg a Találkozás a földönkívüliekkel történetet, mely a barokk kori épületekkel berendezett idegen bolygó űrhajóval közlekedő népéről szólt, Talan, a mindentudó vezetésével. Munkanélkülire küldtek, álltam az ablak előtt és néztem kifelé a parkolóba, innen jött az ötlet, hogy valakik látnak engem, tudják, hogy itt vagyok, segítségre van szükségem. Talanék története összefügg az egri csillag központtal, melynek szereplőit a megyei kórházban rendezték be fogadásomra a pesti orvosokkal, 1995-ben. Eger felszámolását, legyőzését ekkor ismételték az egri táncdalfesztivál berendezésével vasfüggöny folytatásként. Talan bolygóján már régen sem volt benzin, ismeretlen üzemanyaggal közlekedtek az autók. 1998-ban jutott eszembe az elektromos autó ötlete, hogy talán ezt itt a Földön meg lehet valósítani. Míg az egykori bolygók népeinek űrhajói Napenergiával működtek, az autókhoz nem találtam megfelelő anyagot, bár a robottaxikban is gondolkoztam. Még az ismeretlen üzemanyag feltalálása várat magára, vagy valahol tudják, csak nem akarják a Földlalkóknak elárulni a titkot, mert mindennel visszaélnek. 1995-ben a Lórántffy Zsuzsanna utcán mentem a gitárommal lefelé, egyszer csak hatalmas felvonulásra lettem figyelmes. Kocsikaraván ment el mellettem, mindegyik utas engem nézett és vigyorgott. Mivel én a jellemteleneken átnéztem csupán (sajnos, ezért nem vettem észre soha, hogy mennyit ártanak, mit tesznek, pedig mindennel felhívták magukra a figyelmet), nem vettem magamra a kinevetésüket. Hát ezek azok például, akiknek nem járt volna autó, meg azt hiszem, sokaknak rajtuk kívül. Vissza lehet menni időben, hogyan gazdagult az ország lakossága. Csak az apokalipszis szereplőinek járt autó, meg 1971-es Rákóczi téri nagyon gazdaggá vált hosszabbításoknak. A kivándoroltak, mint focicsapatok egykori tagjai jöttek haza Ferihegyről fehér Mercedessel általában, míg a fekete kalapos, szakállas, Kun könyv borítója szerint egykori holt tengeri tekercses történelembe magukat beíró pusztító zsidói fekete Mercedesben jártak a városban. Pedig történelmi korok ismétlése történt, időben a focizó Jehova temetőjénél jártak, melyet a járványtemető alá építettek meg. Mikor írtam erről egyszer már talán írásra képtelen állapotban, segítséget remélve, bár csak sejtettem, hogy a megjelent könyveket ismétlik a média teljes egészével és a feketemágusokkal, amire célozgattak többen, csak elfelejtettem, leírtam a járványtemető szót, amit a megyei élővilág és környezetellenes csapásokkal hoztak létre. Elmebetegeztek miatta, hiszen felszámolták a bizonyítékokat a hatvanas években vasfüggöny kezdetével, Lakótelepet építettek a járványtemető helyére, miután a legnagyobb fára felakasztotta magát egy Miskolc nevet viselő férfi. Az akasztás is a jeladásokhoz tartozott, emiatt is egyszer tönkre tetek engem az ikerházában a Tatárdombnak, meg az érvágók miatt. Annyian tudtak róla, hogy a háztartásiban egyszer pengét akartam venni ceruzát faragni és nem akartak adni nekem. Régen sokszor lehetett autó, míg fel nem számolták a földrészeket. A régi karácsonyfára tejcsoki díszként kerültek a kocsik, de játékként is meg lehetett kapni az egykori történelmi korok berendezéseit, mint automata mosógépeket. Mindig mindent kiválasztott szerepjátékosok, áldozók kaptak meg, nekik adták az összes kiváltságot. Ezért én nem örülök a megvalósult elektromos autónak, mert ezzel is úgy fognak járni, mint az okostelefonnal, amit mindenki megvehetett, akinek pénze volt. A tudás rossz kezekbe került, ezért nevezik Magyarországot fekete országnak ezer éve.