Nagyon nem stimmel valami a magyar koronavírus-halálozási adatok körül

Nagyon nincs összhangban az operatív törzs szerint koronavírusban elhunytak száma a KSH által közölt halálozási adatokkal írja a G7 gazdasági portál.

Kép:Pixabay

A járványcsúcsokon Magyarországon is jelentősen megugrott az összes halálozás:

voltak olyan hetek, amikor 60-70 százalékkal többen hunytak el, mint amennyien az évnek abban a szakaszában szoktak.

Ez tényleg rendkívül magas szám, az elmúlt ötven évben egész biztosan nem volt olyan időszak, amikor ilyen sok ember veszítette életét Magyarországon.

A járvány enyhülésével ugyanakkor az összhalálozás is csökkent. A lecsengő szakaszokban az operatív törzs és a statisztikai hivatal adatai már a második hullámban is elváltak kissé egymástól.

A harmadik hullámban azonban akkora különbség alakult ki a KSH és az operatív törzs adatai között, ami már nagyon nehezen érthető.

A hivatalos adatok szerint a harmadik hullámban a halálozás a 12. és a 15. hét között tetőzött. Ebben a négy hétben az operatív törzs napi jelentései alapján végig 1670 és 1780 között volt a hetente elhunytak száma.

A KSH szerint ugyanakkor a 15. héten a jelenlegi adatok szerint mindössze 3238-an haltak meg az országban összesen, miközben a 12 és a 13. héten még több mint 4200-an.

Miközben az operatív törzs szerint ebben az időszakban nem volt jelentős javulás, és négy hétig tetőzött a járvány, addig a statisztikai hivatal adatai alapján már két héttel korábban látványos fordulat történt.

A harmadik hullám csúcsán azonban épp a legnagyobb egészségügyi terhelés idején kezdett el csökkenni a járványtól független halálozás. Olyannyira, hogy a korábban 2300 és 3300 közötti különbség 1500 környékére süllyedt. Ez azt jelenti, hogy

a jelenlegi adatok szerint a 15. héten Magyarországon elhunytak közül többen voltak koronavírus-fertőzöttek, mint ahányan nem.

A KSH eddigi adataiból ráadásul úgy tűnik, hogy a harmadik hullám nem volt annyival durvább a másodiknál, mint ahogy azt eddig sejtettük. Miközben az operatív törzs a tavaszi csúcs környékén 60-70 százalékkal több áldozatról számolt be, mint ősszel-télen, addig a statisztikai hivatal szerint a két időszakban az ország egészében

nagyjából hasonlóan alakult a halálozás a járványcsúcsok környékén.

Ez utóbbira talán csak az adhat magyarázatot, ha időközben az operatív törzs változtatott valamit azon a gyakorlaton, ahogy az elhunytak számát rögzítik.

Nem elképzelhetetlen azonban, hogy a kormány, illetve az operatív törzs időközben változtatott valamit azon a protokollon amit Gulyás Gergely mondott:

mindenkit, aki egyébként koronavírus-fertőzött volt, de olyan súlyos betegségben szenvedett, hogy egyébként is elhunyt volna, koronavírusos elhunytként tartunk nyilván, addig Nyugat-Európa számtalan országa, sőt Közép-Európa számtalan országa nem ezt a gyakorlatot követi.

Ez azonban még mindig csak a második és harmadik hullám közötti különbségekre adna magyarázatot, arra nem, hogy a koronavírusban elhunytak hivatalos száma és az országos halálozási adatok miért nincsenek összhangban.