Újabb szankciókat készül bevezetni az Európai Unió Belarusszal szemben a vasárnapi gépeltérítés és Roman Protaszevics újságíró letartóztatása miatt. A célpontban az ország pénzügyi és olajszektora, valamint kálium-karbonát-exportja lehet.
Elfogadhatatlan a Ryanair járatának kényszerített minszki leszállása, a felelősökkel szembeni szankciók bevezetésének felgyorsítására van szükség – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a portugáliai Lisszabonban az EU-s tagországok külügyminisztereinek informális találkozóját követően csütörtökön.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján közölte, a szankciók kidolgozásának munkálatai elkezdődtek, a tagországok külügyminiszerei hamarosan döntést hozhatnak. Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető részt vesz a szakminiszterek következő, júniusi ülésén – tette hozzá. A Reuters szerint az új uniós szankciók Belarusz olaj- és pénzügyi szektorát, valamint egyik fő kiviteli cikke, a kálium karbonát exportját érinthetik majd.
Josep Borrell kijelentette: az Európai Unió keleti szomszédságának számos megoldatlan konfliktusára békés megoldást kell találni, a régió stabilitásának biztosítását célzó erőfeszítéseket illetően az uniónak hatékonyabbnak kell lennie. Véleménye szerint egyebek mellett az érintett országokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokra van szükség, illetve együttműködésre a nemzetközi partnerekkel, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), és a Biden-adminisztrációval.
„Alábecsüljük az EU potenciálját”
A Riporterek Határok Nélkül panaszt tett a litván ügyészségen a vasárnap történtek miatt. A civil szervezet főtitkára, Christophe Deloire szerint konkrét eszközökkel kell támogatni a belarusz újságírókat a jövőben, mert most katasztrofális helyzetben vannak.
A Ryanair eltérített repülőgépe Athénból indult. Az Euronews Jorgosz Papandreu volt görög kormányfőt kérdezte az uniós szankciókról.
„Időnként alulbecsültük Európa potenciálját. Amikor együttműködünk, többre vagyunk képesek, mint hisszük. Szerintem nagyon kemény reakciót kell adnunk a belarusz kormánynak és Lukasenkának. El kell érnünk, hogy Roman Protaszevicset és az összes politikai foglyot szabadon engedjék” – mondta a politikus.
Szerdán megtartották Vitold Ashurok politikai aktivista temetését Belaruszban, aki egy büntetőtáborban halt meg a múlt héten. A férfi egyike volt annak a 35 ezer embernek, akiket a tüntetések kezdete óta tartóztattak le.
Szíria, Mali és Izrael is terítéken
Borrell szerint a csütörtöki megbeszélésen külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a Szíriában most tartott választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Nem járulnak hozzá a konfliktus rendezéséhez, és nem vezetnek a kapcsolatok helyreállításához sem a szíriai rezsimmel. A választások eredményét az unió nem fogadja el – szögezte le.
„Az Európai Unió arra szólítja fel a szíriai rezsimet, hogy az ország lakossága teljes részvételének biztosítása mellett tartson választásokat” – fogalmazott.
Borrell az újabb katonai hatalomátvételt követően a Maliban kialakult helyzetet „nagyon képlékenynek” nevezte. A nyugat-afrikai ország legutóbbi válsága ellenére az unió fenntartja a kormányerőket kiképző misszióját, munkájának felfüggesztése „nem segítene az országnak” – közölte. Hozzátette, az unió figyelemmel követi az események alakulását.
Az Izrael és a palesztinok között kiújult konfliktussal kapcsolatban a főképviselő reményét fejezte ki, hogy a megkötött és érvénybe lépett tűzszünet tartós marad. Kijelentette: az uniós tagországok egyetértenek abban, hogy fel kell éleszteni a békefolyamatot, és helyre kell állítani az izraeliek és a palesztinok közötti békéhez és igazsághoz vezető út reményét. Az erőszak felszámolására, és mindkét fél részéről erőfeszítésre van szükség egy olyan folyamat sikerére, amely békéhez vezet politikai elkötelezettség mentén – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Az EU-országok külügyminisztereinek informális találkozóit az uniós zsargonban „Gymnich”-ként emlegetik – utalásként arra, hogy először 1974-ben, a német uniós elnökség alatt szerveztek ilyen jellegű rendezvényt a németországi Gymnich kastélyában.
Az eredeti cél az volt, hogy a miniszterek hivatalos és kötött napirend nélkül, határozattervezetek szövegezésével nem bajlódva, oldottan és szabadon véleményt cseréljenek az időszerű, illetve az átfogóbb kérdésekről. E felfogás szerint az informális találkozók célja nem a döntéshozatal, hanem a tagországi álláspontok, érdekek és vélemények mélyebb megismerése.